Gazdaszervezetek: veszélyben a mezőgazdaság jövője a Brüsszelből erőltetett génmódosított növények miatt

Az új rendeletet Dánia elnöksége alatt írták alá december 3-án, és az érdekvédelmi szervezetek szerint az egyezményt Románia küldöttsége is elfogadta anélkül, hogy erről előzetesen bárkivel konzultáltak volna az országban. „Románia álláspontja 180 fokos fordulatot vett ebben az agrár-élelmiszeripar és a nemzeti élelmezésbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű kérdésben” – állapítja meg a gazdaszervezetek közleménye, amely felteszi a kérdést: vajon milyen érdekek vagy milyen szereplők álltak a változás mögött, amely Romániát olyan mezőgazdasági zsákutcába sodorja, amely érinteni fogja a következő gazda- és méhészgenerációkat.

korábban írtuk

Mit nyer és mit kockáztat Európa a dél-amerikai államokkal kötendő Mercosur-megállapodással?

Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.

Az új genomikai technikákkal (NGT) létrehozott fajták szabályozásáról szóló tervezet célja, hogy egyszerűsítse a piacra jutást azon növények esetében, amelyek ugyan modern technológiával készülnek, de génmódosításuk nem haladja meg a természetes mutációk határait. Ezeket a nemesített növényeket a jövőben a hagyományos fajtákhoz hasonlóan kezelnék, minimalizálva az adminisztrációt és gyorsítva a piaci bevezetést. A brüsszeli kezdeményezés fő érve, hogy az európai mezőgazdaság versenyképessége és klíma-alkalmazkodása csak innovációval tartható fenn.

Az új szabályozás ugyanakkor két kategóriára osztja az NGT-termékeket. Míg az enyhébb beavatkozást tartalmazó növények szabadabb utat kapnak, a komplexebb, „klasszikus GMO-szerű” módosítások továbbra is szigorú ellenőrzés és címkézés mellett kerülhetnek forgalomba. Ez a kompromisszum igyekszik megőrizni a fogyasztói bizalmat, miközben teret enged a kutatásnak.

ami ahhoz a helyzethez vezet, hogy az EU-piac védelmére szolgáló jogi eszközök teljes mértékben hiányozni fognak a biotechnológiai úton előállított importtermékekkel szemben. Románia és a román mezőgazdaság – a hagyományos és ökológiai helyi termelés révén – teljes mértékben ki lesz téve a biotechnológiai importtermékek piacnyitásának – mutatnak rá az érdekvédelmi szervezetek.

Az NGT1 kategóriába tartozó termékek – fogyasztói címkézés nélkül, egyedi kockázatelemzések hiányában – sem jogilag, sem technikailag nem garantálhatók sem a gazdálkodók és méhészek, sem a fogyasztók számára. A szakemberek szerint nem ismertek e vetőmagok és növénykultúrák alkalmazásának következményei sem a termelés, sem az emberi és állati fogyasztás szempontjából. Mivel környezeti kibocsátásuk együttélési intézkedések nélkül történik, a vadon élő növények, valamint a hagyományos és ökológiai kultúrák is szennyeződésnek lesznek kitéve. Ezek szabadalmaztatott génekkel fertőződhetnek, ami a gazdálkodók elleni jogi eljárásokhoz vezethet.

korábban írtuk

Nadrágszíjparcellákon nem lehet korszerű gazdálkodást folytatni – A LAPAR elnöke a Krónikának

Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.

Teljes függőség a multinacionális vállalatoktól?

A különböző kockázatokat felsorolva az állásfoglalás rámutat: az uniós javaslat szerint minden, ami NGT-ből származik, NGT, miközben a gazdálkodók felelősek a vetőmagok címkézéséért, a termés viszont automatikusan hagyományosnak minősül, nyomon követhetőség nélkül. Az új genomikai technikákkal előállított növények elterjesztése megsemmisítheti azt a közös genetikai örökséget, amelyre jelenleg a romániai növénytermesztés is alapoz, és lehetetlenné teszi az EU által hirdetett agroökológia gyakorlását.

„Az a pozíció, amelyet Románia kezdetben képviselt, helyes volt, tudományosan megalapozott és a nemzetközi gyakorlaton alapult. Ennek feladása a biotechnológiai ipar érdekeinek való meghajlást jelenti, ugyanakkor a román mezőgazdaság érdekeinek elárulását” – hívják fel a figyelmet a tiltakozás aláírói, akik hozzáteszik:

• „Nem fogadhatunk el olyan rendeleteket, amelyek védelem és eszközök nélkül hagyják a román gazdálkodókat, továbbá szabadalmaztatják a természetes genetikai örökséget;

• elzárják a hozzáférést a hagyományos exportpiacokhoz;

• destabilizálják az ökológiai ágazatot; lerombolják az agroökológiai és hagyományos gyakorlatokat;

• teljes függőséget hoznak létre multinacionális vállalatoktól, és a gazdálkodókat szabadalmakkal és korlátozásokkal ellenőrzött piac foglyaivá teszik.”

Az aláírók felszólítják a román állam képviselőit, hogy szavazzanak a megállapodás végleges formája ellen, és védjék meg a nemzeti mezőgazdaság alapvető érdekeit, a gazdálkodók autonómiáját, valamint a fenntartható, alkalmazkodó és ellenálló mezőgazdaság gyakorlásának lehetőségét.

korábban írtuk

A génmódosított termékek kitiltásával, „tiszta” mezőgazdasági áruval maradhat versenyképes a romániai agrárium

Átláthatatlannak tartja az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek importjának rendszerét Fazakas Miklós, a Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnöke. A nyárádkarácsoni vállalkozóval felleltároztuk az agrárium legégetőbb gondjait.