
Az Európai Unió tagországai közül idén Románia exportálta a legtöbb kukoricát, mert nem termesztett génmódosított növényeket. A gazdaszervezetek szerint az új szabályozás padlóra küldheti a romániai kivitelt is
Fotó: Orbán Orsolya
Példátlan összefogás alakult ki Romániában az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények uniós piacra engedésével szemben. A mezőgazdasági érdekvédelem valamennyi jelentős hazai szervezete közös állásfoglalásban tiltakozik a frissen született brüsszeli megállapodás ellen, amely szerintük veszélyezteti a román genetikai örökséget, az exportpiacokat és a gazdálkodók autonómiáját. Az Európai Parlament és az Európai Tanács heves viták után kötött előzetes egyezményt a génszerkesztett növények szabályozásáról.
2025. december 18., 19:162025. december 18., 19:16
2025. december 18., 19:572025. december 18., 19:57
Széles körű összefogásról tanúskodik a génmódosított növények szigorú megkötések nélküli, európai uniós terjesztését célzó uniós kezdeményezéssel szembeni romániai tiltakozás, amelyet valamennyi, mezőgazdasági érdekvédelemmel foglalkozó hazai szervezet aláírt. A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), a Pro Agro Országos Mezőgazdasági Termelői Szövetség, a Növénytermesztési Szövetkezetek Országos Szövetsége (UNCSV) és a Gazdák Ereje Egyesület (AFF) által közösen alapított Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség a kezdeményezője az állásfoglalásnak, amelyet a bukaresti államelnöki hivatalhoz, a kormányhoz, a törvényhozás két házához és Románia Európai Uniónál akkreditált állandó képviseletéhez juttattak el.
A 22 romániai gazdaszervezet, mezőgazdasági kutatóintézet és a mezőgazdasági szakoktatásban tevékenykedő több szervezet által aláírt közös álláspont
Az új rendeletet Dánia elnöksége alatt írták alá december 3-án, és az érdekvédelmi szervezetek szerint az egyezményt Románia küldöttsége is elfogadta anélkül, hogy erről előzetesen bárkivel konzultáltak volna az országban. „Románia álláspontja 180 fokos fordulatot vett ebben az agrár-élelmiszeripar és a nemzeti élelmezésbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű kérdésben” – állapítja meg a gazdaszervezetek közleménye, amely felteszi a kérdést: vajon milyen érdekek vagy milyen szereplők álltak a változás mögött, amely Romániát olyan mezőgazdasági zsákutcába sodorja, amely érinteni fogja a következő gazda- és méhészgenerációkat.

Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.
Az új genomikai technikákkal (NGT) létrehozott fajták szabályozásáról szóló tervezet célja, hogy egyszerűsítse a piacra jutást azon növények esetében, amelyek ugyan modern technológiával készülnek, de génmódosításuk nem haladja meg a természetes mutációk határait. Ezeket a nemesített növényeket a jövőben a hagyományos fajtákhoz hasonlóan kezelnék, minimalizálva az adminisztrációt és gyorsítva a piaci bevezetést. A brüsszeli kezdeményezés fő érve, hogy az európai mezőgazdaság versenyképessége és klíma-alkalmazkodása csak innovációval tartható fenn.
Az új szabályozás ugyanakkor két kategóriára osztja az NGT-termékeket. Míg az enyhébb beavatkozást tartalmazó növények szabadabb utat kapnak, a komplexebb, „klasszikus GMO-szerű” módosítások továbbra is szigorú ellenőrzés és címkézés mellett kerülhetnek forgalomba. Ez a kompromisszum igyekszik megőrizni a fogyasztói bizalmat, miközben teret enged a kutatásnak.
Fotó: Makkay József
Környezetvédelmi szervezetek viszont attól tartanak, hogy az enyhítés felgyorsítja a génszerkesztett élelmiszerek terjedését anélkül, hogy azok hatásait hosszú távon ismernénk. A kritikusok szerint az új szabályok gyengíthetik az elővigyázatosság elvét, amely eddig meghatározta az EU GMO-politikáját. A megállapodás még nem végleges, a teljes jogszabálycsomag parlamenti és tanácsi jóváhagyást igényel.
A román gazdaszervezetek állásfoglalása szerint jelenlegi formájában a brüsszeli megállapodás a román genetikai örökséget – legyen szó mezőgazdasági növényfajtákról, hibridekről, vagy helyi fajtákról és alfajtákról – külső szereplők által teszi érvényteleníthetővé, akik bizonyítani tudják, és elérhetik a természetben is előforduló genetikai szegmensek és folyamatok szabadalmaztatását. Emellett a termesztések szennyeződése vagy a keresztbeporzás kérdése súlyos kockázattá válik minden olyan gazdaság számára, amely úgy dönt, hogy nem termeszt NGT-növényeket.

A Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája az ország legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Elnöke, Nicu Vasile a Krónikának adott interjújában elmondta: a román mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került átfogó agrárstatégia hiányában.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás szerint a legnagyobb veszély a román mezőgazdasági termékek exportjára leselkedik: Románia eddig nagy mennyiségű, nem génmódosított gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket exportált elsősorban olyan muszlim országokba, amelyek elutasítják a genetikailag módosított növények importját, és ugyanezt a szigort alkalmazzák az NGT-k esetében is. Az érdekvédelmi szervezetek szerint azzal, hogy Románia beáll a génmódosított termékek egységes uniós piacára, az export terén hatalmas veszteségek érhetik.
ami ahhoz a helyzethez vezet, hogy az EU-piac védelmére szolgáló jogi eszközök teljes mértékben hiányozni fognak a biotechnológiai úton előállított importtermékekkel szemben. Románia és a román mezőgazdaság – a hagyományos és ökológiai helyi termelés révén – teljes mértékben ki lesz téve a biotechnológiai importtermékek piacnyitásának – mutatnak rá az érdekvédelmi szervezetek.
Az NGT1 kategóriába tartozó termékek – fogyasztói címkézés nélkül, egyedi kockázatelemzések hiányában – sem jogilag, sem technikailag nem garantálhatók sem a gazdálkodók és méhészek, sem a fogyasztók számára. A szakemberek szerint nem ismertek e vetőmagok és növénykultúrák alkalmazásának következményei sem a termelés, sem az emberi és állati fogyasztás szempontjából. Mivel környezeti kibocsátásuk együttélési intézkedések nélkül történik, a vadon élő növények, valamint a hagyományos és ökológiai kultúrák is szennyeződésnek lesznek kitéve. Ezek szabadalmaztatott génekkel fertőződhetnek, ami a gazdálkodók elleni jogi eljárásokhoz vezethet.

Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.
A különböző kockázatokat felsorolva az állásfoglalás rámutat: az uniós javaslat szerint minden, ami NGT-ből származik, NGT, miközben a gazdálkodók felelősek a vetőmagok címkézéséért, a termés viszont automatikusan hagyományosnak minősül, nyomon követhetőség nélkül. Az új genomikai technikákkal előállított növények elterjesztése megsemmisítheti azt a közös genetikai örökséget, amelyre jelenleg a romániai növénytermesztés is alapoz, és lehetetlenné teszi az EU által hirdetett agroökológia gyakorlását.
„Az a pozíció, amelyet Románia kezdetben képviselt, helyes volt, tudományosan megalapozott és a nemzetközi gyakorlaton alapult. Ennek feladása a biotechnológiai ipar érdekeinek való meghajlást jelenti, ugyanakkor a román mezőgazdaság érdekeinek elárulását” – hívják fel a figyelmet a tiltakozás aláírói, akik hozzáteszik:
„Nem fogadhatunk el olyan rendeleteket, amelyek védelem és eszközök nélkül hagyják a román gazdálkodókat, továbbá szabadalmaztatják a természetes genetikai örökséget;
elzárják a hozzáférést a hagyományos exportpiacokhoz;
destabilizálják az ökológiai ágazatot; lerombolják az agroökológiai és hagyományos gyakorlatokat;
teljes függőséget hoznak létre multinacionális vállalatoktól, és a gazdálkodókat szabadalmakkal és korlátozásokkal ellenőrzött piac foglyaivá teszik.”
Az aláírók felszólítják a román állam képviselőit, hogy szavazzanak a megállapodás végleges formája ellen, és védjék meg a nemzeti mezőgazdaság alapvető érdekeit, a gazdálkodók autonómiáját, valamint a fenntartható, alkalmazkodó és ellenálló mezőgazdaság gyakorlásának lehetőségét.

Átláthatatlannak tartja az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek importjának rendszerét Fazakas Miklós, a Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnöke. A nyárádkarácsoni vállalkozóval felleltároztuk az agrárium legégetőbb gondjait.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
A fokhagymát termesztő gazdálkodóknak már csak néhány nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a fokhagymatermesztési támogatási program keretében nyújtott, 3000 euró/hektár összegű támogatást.
Bár az év elején az illetékesek azzal biztattak, hogy a 2026-os esztendőben rekordhosszúságú új gyorsforgalmi utat adnak át, az eddigi mérleg egyelőre igencsak szerény.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2026 első negyedévében átlépte a 471,1 milliót, 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Egyórás tüntetést tart szerdán az egészségügyben dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség a kormány épületénél, ahonnan a parlament előtti térre vonulnak – nyilatkozta kedden az Agerpresnek Leonard Bărăscu elnök.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
szóljon hozzá!