Szúrja a szemüket. Bukarestnek nem tetszik, hogy Magyarország több százmillió eurót pumpált az erdélyi gazdaság fejlesztésébe
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A Pro Economica Alapítvány eddigi pályázatait nem érinti, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha román–magyar kormányközi megállapodás születik a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról. Kozma Mónika, a marosvásárhelyi alapítvány vezetője szerint a román állam kettős mércét alkalmaz pályázataikkal kapcsolatban.
2020. május 31., 09:572020. május 31., 09:57
Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatása volt a fő téma Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter hét eleji, bukaresti tárgyalásainak. A román fél írott egyezséghez köti a magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott erdélyi program folytatását.
A Klaus Iohannis államfő nyomására ad hoc parlamenti többséggel tavaly ősszel elmozdított szociáldemokrata (PSD) kormány korábbi külügyminisztere, Teodor Meleșcanu a magyar diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalások során még 2017-ben beleegyezett a gazdasági célú magyar pályázatok erdélyi lebonyolításába.
A programmal tavaly őszig nem voltak diplomáciai gondok, mígnem a kormányváltás után Románia budapesti nagykövete, Marius Lazurca egy magyar–román kereskedelmi kamarai rendezvényen úgy fogalmazott:
Az állásfoglalásra reagálva Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztési program erdélyi pályázatait lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy a nagyköveti állítás nem felel meg a valóságnak, mert a két külügyminiszter között erről korábban szóbeli egyezség született, másrészt két európai uniós tagállam között a hasonló programok lebonyolítására nincs szükség kétoldalú szerződésekre.
A korábbi diplomáciai csörte elhalt, és úgy tűnt, a program az eredeti tervek szerint folytatódik. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter március 20-án tett kolozsvári bejelentése. Nem sokkal később Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy
A magyar diplomácia vezetője a múlt héten jelentette be a magyar Országgyűlésben, hogy idén 18,5 milliárd forintot (mintegy 53 millió eurót) fordítanak a határon túli gazdaságfejlesztési programokra.
Kozma Mónika szerint már Szijjártó Péter keddi, bukaresti látogatásán megszületett annak a kétoldalú, román–magyar vegyes bizottságnak az összetétele, amely a következő hetekben készíti elő az erdélyi gazdaságfejlesztési programról szóló kormányközi egyezményt.
A bizottságnak Kozma Mónika nem tagja, viszont számít arra, hogy őt is meghallgatják a gazdaságfejlesztési program eddigi munkájáról és eredményeiről.
Kozma Mónika
Fotó: Haáz Vince
Egyelőre túl sokat nem lehet tudni arról, hogy a román felet pontosan mi zavarja a magyarországi programmal kapcsolatban. „Az Európai Unió tagországaiban az ilyenszerű programok gyakoriak, tehát Magyarország semmi rendkívülit nem talált ki, amikor négy évvel ezelőtt beindította. Romániai viszonylatban ki kell emelnünk a brassói székhelyű Saxonia Alapítványt, amely németországi költségvetési forrásokból kínál gazdasági pályázatokat Erdély szász és sváb vidékein élők számára. De közismertebb a Norvég Alap tevékenysége, amelynek programjaiban nemcsak romániai önkormányzatok és civil szervezetek pályáznak sikeresen, hanem cégek is. Működése nagyban hasonlít a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztő programra, a román politikum mégsem tiltakozik ellene. A mi esetünkben a román kormány egyértelműen kettős mércét alkalmaz” – fogalmazott a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője.
A marosvásárhelyi szakember azért is tartja érthetetlennek a román kifogásokat, mert a pályázatokat meghirdetésük előtt elküldik brüsszeli véleményezésre.
Nem is lehetett, hiszen a Pro Economica Alapítvány és a budapesti finanszírozó állami intézmény jogászai tüzetesen megvizsgálták, hogy a pályázatok tökéletesen illeszkedjenek az uniós versenyszabályokba. Sőt az erdélyi gazdasági pályázatokat a marosvásárhelyi alapítvány minden alkalommal elküldte a román Versenytanácsnak is. Az eredményhirdetés, a finanszírozási szerződés aláírása és az elszámolás után a bukaresti versenyhivatal újabb részletes tájékoztatót kapott a lebonyolított programról és a nyertesek lajstromáról, tehát a román állam illetékesei érdemben tájékozódhattak a teljes munkamenetről, ami az alapítványnál zajlik.
– foglalta össze hároméves tapasztalatait Kozma Mónika.
A bukaresti médiában időnként az erdélyi gazdaságfejlesztési program úgymond etnikai jellegét bírálják. Az alapítvány vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott, hogy Románia 16 megyéjére készítettek stratégiát, és ebből a régióból csupán két megye magyar többségű, tehát nehéz úgy értelmezni a Pro Economica Alapítvány munkáját, hogy programjai kizárólag csak magyarokhoz szólnak.
– fogalmaz Kozma. Igaz, hogy a pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de sok román gazda pályázatíró cég vagy magyar ismerősei segítségével jelentkezett be, és nyert is.
Nemcsak a kis összegű, önrésszel 20 ezer eurós pályázatok nyertesei között vannak románok, hanem a nagy összegű pályázatot elnyert vállalatok tulajdonosai között is. Kozma Mónika teljesen alaptalannak és rosszindulatúnak tartja azt a vádat, hogy a román pályázókat kizárnák. Az okokat keresve úgy véli,
Az alapítvány vezetője szerint azonban mindkét ország számára fontos a gyors megegyezés, ezért jött össze ilyen hamar a vegyes bizottság.
Fotó: Haáz Vince
Kozma Mónika úgy látja, jó esély van arra, hogy a nyáron összejöjjön a kormányközi megállapodás. Mivel a partiumi pályázatokat eleve a székelyföldi de minimis, kis összegű pályázatok június 30-i elszámolása után kezdik előkészíteni, így az eredeti tervek szerint ősszel meg tudnák hirdetni a Bihar, Szatmár és Szilágy megyére tervezett pályázatokat. A szakember szerint a mostani viszály a régebbi pályázatok lebonyolítását nem érinti.
A nagy összegű székelyföldi pályázatok azonban nem állnak ilyen jól: ott a pályázók mintegy felével sikerült eddig szerződést kötni a hiányzó építkezési engedélyek meg egyéb igazoló okiratok lassú beszerzése miatt. Az is akadályozó tényező, hogy a pályázónak rendelkeznie kell az 50 százalékos önrésszel, ami egy több százezer vagy több millió eurós pályázat esetében nagyvállalatok számára is hatalmas összeg. A kis összegű pályázatokon kívül ősszel a partiumi megyékben is meghirdetnék a nagy beruházóknak szóló pályázati kiírást.
Gulyás is üzent Bukarestnek
Bogdan Aurescu román külügyminiszternek a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztő támogatásokra vonatkozó nyilatkozatát Gulyás Gergely csütörtökön úgy értékelte: száz év elteltével üdvözítő lenne, ha Románia az ott élő magyarságot is saját polgárainak tekintené, és ha így lenne, akkor örülne annak, hogy a magyar többségű térségekben megjelennek magyar vállalati vagy állami pénzek is. „Mi nagy örömmel vennék, ha a román kormány úgy döntene, hogy a Magyarországon élő román közösséget bármivel támogatja, mert mi úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarországot gyarapítja” – emelte ki a budapesti Miniszterelnökség vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Egy kínai, nehéz építőipari gépeket gyártó vállalat az európai piacra való belépést tervezi, és ennek érdekében megkezdte az előkészületeket egy gyártóüzem megnyitására a Brassó megyei Vidombákon – adta hírül a BZB.ro.
Romániában jelenleg nem áll fenn üzemanyag-ellátási válság kockázata – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A piacvezető Petrom pénteken újfent jelentősen emelte meg a töltőállomásain gyakorolt üzemanyagárakat, így a benzin ára meghaladta a 9 lejt, a gázolajé pedig egyre közelebb a 10 lejes lélektani határhoz.
Megtorpanni látszik az online kereskedelem Romániában: bár a boltok bevétele nőtt, a rendelések száma gyakorlatilag nem változott az év első felében.
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet.
A Nokian Tyres nagyváradi gyára a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújt, és a finn gumiabroncs-gyártó vezetése szerint a vállalat közép-európai növekedésének egyik fő hajtóerejévé vált.
Ugyan júniusban hét ponttal 37,5 pontra emelkedett a román gazdaság iránti bizalom indexe, de továbbra is recessziós helyzetre utaló szinten maradt – nyilatkozta csütörtökön a CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás