Fotó: Facebook/Érték és Minőség Nagydíj
Minden várakozást felülmúlt az Érték és Minőség Nagydíj idei pályázatára a Kárpát-régió egész területéről beérkezett pályaművek magas színvonala, sokszínűsége – közölte a kiírói tanács az MTI-vel.
2019. augusztus 12., 10:362019. augusztus 12., 10:36
2019. augusztus 12., 10:392019. augusztus 12., 10:39
A közleményben felidézik, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer célja, hogy elismerje a termékek és szolgáltatások magas minőségi színvonalát, elősegítse a nemzetközi piacon versenyképes, kiemelkedő minőségű, magas hozzáadott szellemi értéket képviselő áruk előállítását, ösztönözze a szolgáltatások fejlesztését.
Az Érték és Minőség Nagydíj tanúsító védjegy használatát nyilvános, egyfordulós pályázaton lehet elnyerni. Az idén 39 főcsoport több mint 100 témakörében hirdettek pályázatot a Kárpát-régió egész területén, az elismeréseket az Országházban szeptember 10-én adják át. A kiírói tanács a közleményben kiemelte, hogy
Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszer alapítója a közleményben kifejtette, az elmúlt évtizedekben sokat változott a gazdaság, fejlődtek a magyar termékek és a magyarországi vállalkozások, nőttek az exportlehetőségek, megerősödtek a határon túli magyar vállalkozások. Éppen ezért egyre fontosabb a szerepe azoknak a megkülönböztető jeleknek, védjegyeknek, amelyek a kiemelkedő eredményekre és teljesítményekre hívják fel a figyelmet.
– ismertette. A kiírók nem titkolt célja, hogy egyenlő esélyt teremtsenek nemcsak a Magyarország határain belül, hanem az azon kívül működő, magyarországi kapcsolatú gazdasági szervezetek számára is – fogalmazott az ügyvezető igazgató.
A pályázatot a védjegyalapítók megbízásából a szervező és lebonyolító szervezet, a DIAMOND Szervezőiroda Bt. továbbá a Hajnal Húskombinát Kft., a Legrand Magyarország Villamos Rendszerek Zrt., a Poli-Farbe Vegyipari Kft., a ProfessionCert Kft., valamint az erdélyi, mezőcsávási székhelyű SSM & SIU Kft. írta ki és valósítja meg.
Az Érték és Minőség Nagydíj pályázat eseményeinek fővédnöke Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a pályázati rendszer kiemelt támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága, külhoni támogatója az RMDSZ.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!