IV. Erdélyi Gazdasági Fórum Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2025. március 21., 14:382025. március 21., 14:38
2025. március 21., 15:022025. március 21., 15:02
A IV. Erdélyi Gazdasági Fórum megnyitóján elmondott köszöntőbeszédében az államtitkár rámutatott: minél erősebbek az erdélyi magyar vállalkozások, minél több magyar vállalkozás van jelen Romániában, annál nagyobb esélye annak, hogy a helyben élő magyarok megtalálják a boldogulásukat szülőföldjükön.
Magyar Levente a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Büszkék lehetünk erre az eredményre, és büszkék lehetünk arra, hogy az erdélyi magyar közösség fel tud mutatni egy olyan képességet, olyan szervezettséget, amely lehetővé tette ennek a gazdasági sikertörténetnek a véghezvitelét” – fogalmazott.
– jelentette ki az eseményen Nacsa Lőrinc, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság 2019-ben indította el a mentorprogramot, melyben 1000 vállalkozó vett már részt, és 200 mentor önkéntesen támogatja a fiatal, kezdő vállalkozókat.
Kifejtette: a számok örömre adnak okot, hiszen a felméréseik szerint
„De a politikum hasznos információkhoz is jut a vállalkozók révén, akiktől folyamatosan érkezik a visszajelzés a különböző problémákról, melyeken a politikumnak kell változtatni, legyen szó az adók vagy a bürokrácia csökkentéséről, a vállalkozókat segítő programokról vagy a szakképzés erősítéséről” – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc is felszólalt a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár beszédében a politikum, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek közötti partnerség fontosságát hangsúlyozta, mivel ezáltal könnyebben meg lehet küzdeni azokkal a nehézségekkel, melyeket az elmúlt évek kihívásai – a világjárvány, a háború, az energiaválság, infláció – okoztak.
Aláhúzta: ahhoz, hogy ezt a kihívásokkal, válságokkal terhelt időszakot Közép-Kelet-Európa nyertesként élhesse meg,
Közölte: az európai versenyképesség motorja Közép-Kelet-Európában tud megvalósulni, ebben a Magyarországon, Erdélyben és a környező Kárpát-medencei országokban élő magyaroknak kiemelt szerepük lehet.
Emlékeztetett: a kelet-közép-európai országok együtt szenvedték meg a kommunizmust, élték át a szétszakítottság állapotát. Miközben Európában „a lelkekért folyik a verseny”, itt még található lélek, a gazdaságban is, a magyarországi és erdélyi vállalkozók közötti együttműködésben is lakozik lélek, amit érdemes kihasználni – nyomatékosította.
Kelemen Hunor újságírók gyűrűjében a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Az a mi érdekünk, hogy ebben az átalakulásban a jó oldalon feküdjünk, és a jó oldalon ébredjünk. Az az érdekünk, hogy a nyugati területhez kapcsolódjunk, amiről ma még nem tudjuk, hogy hogyan fog kinézni, biztos, hogy változni fog, bármit is jelentsen ez a változás” – idézte szavait az MTI.
A szövetség elnöke emlékeztetett:
A szövetségi elnök beszédében úgy fogalmazott, „tele van a világ politikai kalandorokkal, napról napra újabbak tűnnek fel”, és teljesen hiányzik a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, amit leginkább a vállalkozók éreznek. Kitért az amerikai változásokra, és beszélt a mesterséges intelligencia jelentette veszélyről, rámutatva, hogy ezt meg kell tanulni használni.
Közölte: egyesek éveken keresztül „különböző valóságértelmezéseket” töltöttek fel a világhálóra, mivel rájöttek, hogy ezek később mire lesznek használhatók, így ma az algoritmus már „ezekből válaszol”, a polgár olyan tájékoztatást kap, aminek nem sok köze van a valósághoz.
A tavalyi romániai elnökválasztásról szólva emlékeztetett, hogy
„Nekünk nem volt más lehetőségünk, minthogy előrenézzünk” – mondta, arra utalva, hogy az RMDSZ ismét annak a kormánykoalíciónak a része, ahonnan korábban kiszorították.
A szövetségi elnök szerint megpróbáltak tanulni a korábbi hibákból, ezért Crin Antonescu személyében közös államfőjelöltet állítottak, akinek választási győzelme szerinte garancia lenne arra, hogy a koalíció fennmaradjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!