
Menetirány. Több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul (képünk illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő; az évtized végéig 600 ezer új, magasan képzett munkavállalóra lenne szüksége Romániának, ahol közben alulfinanszírozott az oktatás, szinte ismeretlen a szakmai (át)képzés fogalma, és ahol hamarosan megháromszorozódik a nyugdíjasok száma – sorjázza a gazdasági fejlődésnek alaposan keresztbe tevő legfőbb problémákat egy belföldi és nemzetközi adatokat összesítő elemzés.
2024. március 02., 09:092024. március 02., 09:09
A CES Bucharest nevű gazdaság- és társadalomkutató intézet jelentése egyrészt kitér a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adataira, melyek szerint Románia globális szinten a 17. helyen áll az elvándoroltak száma tekintetében. A Hotnews hírportál által idézett jelentés szerint
A bukaresti belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a legtöbb emigrált Olaszországot, Spanyolországot, Nagy-Britanniát vagy Németországot választotta új „hazájának”, a mindennapi betevőt főleg a mezőgazdaságban, eladói munkakörökben, építkezéseken, az egészségügyben vagy az IT-ágazatban keresik meg. Az elvándoroltak leginkább a jobb kereset, egészségügy, oktatás, mentalitás és klímakörülmények miatt hagyták el Romániát.
Az elemzésben kiemelik az oktatás kulcsszerepét, hiszen ez közvetetten hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a gazdasági fejlődéshez, az innováció felismeréséhez és népszerűsítéséhez. Utóbbi azért is fontos, mert kutatások bizonyítják: jobban fizető állások megteremtését vonja maga után. Például Belgiumban az oktatás „részesedését” 14 százalékosra teszik a gazdaságban: az aktív lakosság folyamatos oktatása, szakképzése párban jár a gazdasági és technológiai fejlődéssel, ez pedig „egy egészséges és versenyképes gazdaság alapját jelenti”.
A Hotnews által idézett jelentés szerint mindez azt eredményezi, hogy egyre csökken az egyetemisták és mesterizők száma – 2020 és 2022 között csaknem 22 ezer fiatal „tűnt el” a felsőoktatásból az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint.
De a magán felnőtt- és alkalmazottképzés terén sem áll jól az ország: a Világbank adatai arról tanúskodnak, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság csupán egyetlen százaléka vett részt valamilyen szaktanfolyamon, miközben az európai átlag 9,1 százalék. De a cégek sem tolonganak e tekintetben: csupán 21 százalékuk fektet be munkavállalóik kompetenciáinak piac által megkívánt fejlesztésébe.
Egyre kevesebb az egyetemista Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Pedig nagy szükség lenne a továbbtanulásra, a szak- és átképzésekre. Ugyanis a munkaerőpiacot vizsgáló intézet (INCSMPS) kutatása szerint 2030-ig drasztikusan megnő az igény magasan képzett alkalmazottakra:
Ráadásul az új igényekkel párhuzamosan jelentősen csökken az alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkások iránti kereslet: 2030-ig 400 ezerrel kevesebb ilyen dolgozóra lehet szükség. Éppen ezért utóbbiaknak „újraprofilálniuk” kell magukat munkahelyen belüli továbbképzésekkel vagy egyéb szakmai tanfolyamok, iskolák elvégzésével. Például olyan népszerű piaci elvárásoknak megfelelően, mint a digitalizáció, automatizálás, fenntarthatóság vagy humánerőforrás-menedzsment.
Miközben a fiatalok elvándorolnak, az itt maradt aktív népesség nagy része pedig egyre nehezebben felel meg a modern munkakerőpiaci elvárásoknak, a lakosság egyre csak öregedik: 2012 és 2022 között 40,8-ról 42,3-ra nőtt az átlagéletkor. A munkaerőpiacot vizsgáló intézet kutatása szerint ha 10 százalékkal megnő a 60 év felettiek aránya az aktív lakosság körében, az évente 5,5 százalékkal visszafogja az egy főre jutó GDP növekedését.
Ugyanis ebben az időszakban érik el a korhatárt az úgynevezett dekrétumgeneráció tagjai, akik Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születtek. Eközben az előrejelzések szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok aránya tovább fog csökkenni: 2035-re 3,5 százalékkal a 2020-as adatokhoz képest – olvasható a CES Bucharest Hotnews által idézett jelentésében.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
szóljon hozzá!