Egyre többet költ étteremben a romániai lakosság, amire rátesz egy lapáttal az áfaemelés

Összehasonlításképpen: a dél-európai országokban, például Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában ez az arány meghaladja a 10 százalékot. Bár Románia messze van ettől a szinttől, a kiadások növekedési üteme egyre nagyobb lendületet vesz, és a szakemberek szerint hosszú távon az arány megduplázása reális, különösen a változó életmód és a növekvő jövedelmek tükrében. Ilyen körülmények között nagyon valószínű, hogy a következő 10 évben a vendéglátásra fordított teljes összeg 10 milliárd euró fölé emelkedik.

Étteremben hagyott összegek: mennyi az annyi?

2024-ben egy romániai család átlagosan mintegy 830 eurót költött el étteremben, ami országos szinten közel 6,2 milliárd eurót jelent, több mint ötször annyit, mint egy évtizeddel ezelőtt. Szakértők szerint a növekedés a magasabb életszínvonalat, a felgyorsult urbanizációt és a generációváltást tükrözi; ezeknek a tényezőknek mindegyike közvetlen hatással van a fogyasztói magatartásra, és ezen keresztül az ingatlanpiacra is.

korábban írtuk

Igazodnak Nicușor Dan kampányígéretéhez: nem nő a 19 százalékos áfakulcs

Az általános áfakulcs 19 százalék marad, és ezenkívül egyetlen kedvezményes áfakulcs lesz – közölte hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A szövetségi elnököt a koalíciós pártok áfával kapcsolatos döntéseiről faggatták az újságírók a parlamentben.

„Bár ez jelentős növekedés 2010 óta, Románia még mindig elmarad a régió más országaitól a nettó összegek tekintetében, nem is beszélve Nyugat-Európáról.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy Romániában még mindig az egyik legnagyobb a vidéki népesség Európában, ami negatívan hat az átlagra. Azonban a valódi különbség kisebb egy bukaresti, kolozsvári vagy temesvári és egy budapesti, brnói vagy prágai lakos között – ami a jövedelmet vagy a kiadásokat illeti –, mint amit ezek a számsorok tükröznek” – értékelt Liana Dumitru, a Colliers ügynökség igazgatója, akit az Adevărul.ro idézett.

A fiatalok diktálják a trendet

Az elemzés ugyanakkor aláhúzza, hogy a vendéglátásra fordított összeg több mint ötszörös növekedése messze meghaladja az infláció mértékét, és egyértelműen a romániai lakosság fogyasztói magatartásának megváltozását tükrözi.

A fiatalok ugyanis nyitottabbak a kísérletezésre, az új ízek felfedezésére és az étkezésre a társasági élet, a kényeztetés vagy a felfedezés egyik formájaként tekintenek. A vendéglőben való étkezés már nem alkalmi luxus, hanem egyre inkább a városi életmód részévé válik.

Igény van a promenádra

Ugyanakkor az a tény, hogy sikeresek az olyan rendezvények, amikor bizonyos városi területeket lezárnak az autóforgalom elől, és megnyitják az emberek előtt, azt mutatja, hogy

Szakértők szerint ez az érdeklődés egy erős kulturális jellemvonással is magyarázható: a romániai lakosok gyakran jobban szeretnek megnézni vagy kipróbálni egy terméket, mielőtt megvásárolnák.

Amúgy az Eurostat adatai is megerősítik ezt a tendenciát, és azt mutatják, hogy a személyes tapasztalat még mindig sokat számít a vásárlási folyamatban, ami jelentős lehetőségeket nyit meg a sétálóutcás bevásárlóövezetek fejlesztése és a környékbeli kiskereskedelembe történő beruházások előtt.

A nagyvárosokban már most is vannak olyan területek, ahol a helyiek és a turisták természetes módon gyűlnek össze, de az ezeken a helyeken tapasztalható zsúfoltság azt mutatja, hogy egyértelmű igény van a bővítésre. Ezért ingatlanbefektetési hullámra számítunk, amely értékesíti ezt a potenciált” – hangsúlyozta Liana Dumitru.