A fiatalok alakítják a trendeket. Számukra nem luxus, hanem hozzátartozik a mindennapokhoz az étterembe járás
Fotó: Freepik.com
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, mint korábban, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők. Bár a számlák az inflációs rátát meghaladó mértékben emelkedtek, összegük még mindig kevesebb mint a fele annak, amit a magyarok vagy a csehek elköltenek étteremlátogatásaik során. Az új bukaresti kormány által kilátásba helyezett adóemelés miatt számottevő leépítés és drágulás ígérkezik a vendéglátóiparban.
2025. június 24., 14:152025. június 24., 14:15
Egy közel 80, európai, ázsiai és észak-amerikai országot górcső alá vevő, az étterembe járási szokásokat vizsgáló, az Oxford Economics által készített tanulmány szerint Türkmenisztán és Kína után Romániában emelkedik a világon a harmadik leggyorsabban a vendéglátásra fordított kiadások mértéke.
Összehasonlításképpen: a dél-európai országokban, például Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában ez az arány meghaladja a 10 százalékot. Bár Románia messze van ettől a szinttől, a kiadások növekedési üteme egyre nagyobb lendületet vesz, és a szakemberek szerint hosszú távon az arány megduplázása reális, különösen a változó életmód és a növekvő jövedelmek tükrében. Ilyen körülmények között nagyon valószínű, hogy a következő 10 évben a vendéglátásra fordított teljes összeg 10 milliárd euró fölé emelkedik.
2024-ben egy romániai család átlagosan mintegy 830 eurót költött el étteremben, ami országos szinten közel 6,2 milliárd eurót jelent, több mint ötször annyit, mint egy évtizeddel ezelőtt. Szakértők szerint a növekedés a magasabb életszínvonalat, a felgyorsult urbanizációt és a generációváltást tükrözi; ezeknek a tényezőknek mindegyike közvetlen hatással van a fogyasztói magatartásra, és ezen keresztül az ingatlanpiacra is.
Az általános áfakulcs 19 százalék marad, és ezenkívül egyetlen kedvezményes áfakulcs lesz – közölte hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A szövetségi elnököt a koalíciós pártok áfával kapcsolatos döntéseiről faggatták az újságírók a parlamentben.
„Bár ez jelentős növekedés 2010 óta, Románia még mindig elmarad a régió más országaitól a nettó összegek tekintetében, nem is beszélve Nyugat-Európáról.
Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy Romániában még mindig az egyik legnagyobb a vidéki népesség Európában, ami negatívan hat az átlagra. Azonban a valódi különbség kisebb egy bukaresti, kolozsvári vagy temesvári és egy budapesti, brnói vagy prágai lakos között – ami a jövedelmet vagy a kiadásokat illeti –, mint amit ezek a számsorok tükröznek” – értékelt Liana Dumitru, a Colliers ügynökség igazgatója, akit az Adevărul.ro idézett.
Az elemzés ugyanakkor aláhúzza, hogy a vendéglátásra fordított összeg több mint ötszörös növekedése messze meghaladja az infláció mértékét, és egyértelműen a romániai lakosság fogyasztói magatartásának megváltozását tükrözi.
A fiatalok ugyanis nyitottabbak a kísérletezésre, az új ízek felfedezésére és az étkezésre a társasági élet, a kényeztetés vagy a felfedezés egyik formájaként tekintenek. A vendéglőben való étkezés már nem alkalmi luxus, hanem egyre inkább a városi életmód részévé válik.
Ugyanakkor az a tény, hogy sikeresek az olyan rendezvények, amikor bizonyos városi területeket lezárnak az autóforgalom elől, és megnyitják az emberek előtt, azt mutatja, hogy
Szakértők szerint ez az érdeklődés egy erős kulturális jellemvonással is magyarázható: a romániai lakosok gyakran jobban szeretnek megnézni vagy kipróbálni egy terméket, mielőtt megvásárolnák.
Amúgy az Eurostat adatai is megerősítik ezt a tendenciát, és azt mutatják, hogy a személyes tapasztalat még mindig sokat számít a vásárlási folyamatban, ami jelentős lehetőségeket nyit meg a sétálóutcás bevásárlóövezetek fejlesztése és a környékbeli kiskereskedelembe történő beruházások előtt.
A nagyvárosokban már most is vannak olyan területek, ahol a helyiek és a turisták természetes módon gyűlnek össze, de az ezeken a helyeken tapasztalható zsúfoltság azt mutatja, hogy egyértelmű igény van a bővítésre. Ezért ingatlanbefektetési hullámra számítunk, amely értékesíti ezt a potenciált” – hangsúlyozta Liana Dumitru.
A hétfőn hivatalba lépett Bolojan-kormány tervezett intézkedései nyomán még költségesebb lesz az étterembe járás. A szállodákat, éttermeket és kávéházakat működtető ágazat (HoReCa) munkáltatói máris arra figyelmeztetnek, hogy a szektorban alkalmazott 9 százalékos áfa (TVA) 19 százalékra emelése nyomán a szállodák, éttermek és vendéglátóipari egységek 10 százaléka lehúzza a rolót, ami a foglalkoztatottak 20 százalékát kitevő mintegy 40 ezer dolgozó elbocsátásával jár. Szerintük a kedvezményes áfa megemelése miatt mintegy 15 százalékkal csökken a forgalom az ágazatban. Ezzel egy időben legalább 10 százalékkal drágulhatnak az éttermi és szállodai szolgáltatások, ami a vendégek távolmaradását eredményezi. Az ágazatot egyébként nagy mértékben sújtja az a korábbi kormányzati intézkedés, amellyel 1600 lejről 800 lejre csökkentették a közalkalmazottaknak járó vakációs utalványok értékét.
Önmagában véve is, de a helyi keresetekhez mérten mindenképpen túlságosan drágának nevezte a kolozsvári és a bukaresti éttermekben tapasztalt árakat egy amerikai utazó, aki dokumentumfilmet tervez készíteni Kelet-Európáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás