Fotó: Pixabay.com
Fogyasztásra megy el a háztartások bevételeinek nagyobb része, a szakemberek szerint viszont idén jelentősen visszaesik a vásárlóerő.
2018. január 11., 15:092018. január 11., 15:09
Enyhén nőttek ugyan a tavalyi év harmadik negyedévében a romániai háztartások bevételei, de az összegek nagy része rögtön el is ment a folyó kiadásokra, megtakarításokra, befektetésre igen elenyésző hányad jutott.
A kiadások ezzel szemben 3,1 százalékkal nőttek, elérve a 2885 lejt (1101 lej/fő), vagyis a bevételek 84,2 százalékát. A bevételekből különben 3160 lej (1206 lej/fő) volt készpénz, 267 lej pedig természetbeni jövedelem.
21,6 százalékot eközben a szociális segélyek hoznak a konyhára, míg 3,2 százalékot a mezőgazdasági jövedelmek, 2,3 százalékot a nem mezőgazdasági jellegű egyéni tevékenységből származó pénzösszegek, 1,2 százalék pedig a háztartás tulajdonában levő javak értékesítése jelenti. A természetbeni jövedelem 7,8 százalékot tesz ki, amiből 6,5 százalék a saját erőforrásból megtermelt mezőgazdasági javak ellenértéke.
A statisztikai intézet adatai szerint a kiadások legnagyobb része élelmiszerre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, adókra, illetékekre, valamint a háztartással járó szükségletek – a háziállatok és szárnyasok élelme, a háztartásban foglalkoztatottak fizetsége, állatorvosi szolgáltatások stb. – fedezésére megy el.
Beruházásokra – mint lakásvásárlás vagy -építés, telekvásárlás, a háztartásban szükséges gépek, berendezések beszerzése, részvényvásárlás stb. – a lakossági bevételek alig 0,7 százaléka jutott.
A gazdasági elemzők szerint viszont változást hoz a 2018-as év, ugyanis a magas banki kamatok, a lej leértékelődése és a növekvő árak miatt vissza fognak esni a lakossági kiadások, egyes szakértők azt is megkockáztatják, hogy felére csökkennek a vásárlások, ami persze a gazdasági növekedésre is negatívan hat majd ki, hiszen az csaknem teljes egészében a belföldi fogyasztáson alapul.
Ciprian Dascălu, az ING vezető közgazdásza úgy véli, főként azok tudnak idén kevesebbet költeni, mint az előző években, akik bankhitelt törlesztenek, hiszen a növekvő kamatok és – devizakölcsön esetén – a gyenge lej miatt megugrott részletekhez szükséges pénzeket valahonnan el kell vonniuk.
Horia Brauner, a BCR vezető közgazdásza eközben arra irányította rá a figyelmet, hogy a fizetésemelések üteme nem lesz elég ahhoz, hogy a fogyasztás a tavalyi szinten maradjon.
– fogalmazta meg aggályait a gazdasági szakértő. A kölcsönök drágulására adott válaszként különben az elemzők szerint minden valószínűség szerint tavasszal szigorodni fognak a hitelezési feltételek, hogy az alacsony jövedelműek ne jussanak oda, hogy a kamatok további emelkedése mellett ne tudjanak törleszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!