Hirdetés

Cudar idők jönnének a román gazdaságra és az ország polgáraira Georgescu megválasztása esetén

Georgescu

Borús kilátások. A román jegybank illetékese szerint Georgescu vagy Simion győzelme az életszínvonalra is rossz hatással lenne

Fotó: Bankingnews.ro

Egy szélsőjobboldali elnök megválasztása komoly és azonnali következményekkel járna mindenki pénztárcájára nézve – figyelmeztet Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza.

Krónika

2025. január 20., 21:342025. január 20., 21:34

2025. január 21., 00:062025. január 21., 00:06

A tisztségviselő szerint egy Călin Georgescu vagy George Simion győzelmét hozó választási eredmény közvetlen hatással lenne az életszínvonalra. Lazea szerint

a szélsőjobboldali – a BNR illetékese a szuverenista kifejezést használta, ami nem írja le teljes mértékben megfelelően a két, fasiszta szervezeteket éltető, magyargyűlölő jelöltet – Călin Georgescu vagy George Simion győzelme azonnali reakciót váltana ki a piacok, a befektetők és az Európai Unió részéről.

Hirdetés

Ezt az első következményt már tesztelték is. A választások első fordulójának meglepő eredménye után, amikor Călin Georgescu jutott az elnökválasztás második körébe, a bukaresti tőzsde összeomlott, a nyugdíjrendszer II. pillére pedig egy hét alatt kétmilliárd lejt veszített. A jövőbeni nyugdíjak értéke tehát jelentősen csökkenne.

A BNR vezető közgazdásza elemzésében rámutat, hogy a pénzpiacok büntetnék egy szélsőjobbos elnök megválasztását, szerinte Románia országbesorolását „junk”-ra, azaz befektetésre nem ajánlottra minősítenék vissza.

A döntés óriási vagy akár kifizethetetlen kamatú külföldi hiteleket jelentene. Ugyanakkor az elemzés szerint a befektetők elhagynák az országot, mert félnének a cégek államosításának veszélyétől. A beruházásokhoz nélkülözhetetlen európai forrásokat is masszívan megnyirbálnák – erre Magyarországot nevezte meg példaként.

Eközben az ingatlan- és személyi hitelek kamatlábai emelkednének.

Azok esetében, akiknek lejben vannak megtakarításaik, a lej elkerülhetetlen leértékelődése az euróval és a dollárral szemben a vásárlóerő csökkenéséhez, más szóval drágább árukhoz és szolgáltatásokhoz, és ezáltal magasabb inflációhoz vezetne. Ugyanakkor mind az állami alkalmazottak, mind a multinacionális cégek esetében óriási lenne a munkanélküliség kockázata – tette hozzá Valentin Lazea.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 13., kedd

A miniszterelnök-helyettes szerint túl kicsi volt az ingatlanadó, úgyhogy ideje volt már emelni

Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.

A miniszterelnök-helyettes szerint túl kicsi volt az ingatlanadó, úgyhogy ideje volt már emelni
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Kelemen: elfogadhatatlan, hogy nem volt koalíciós egyeztetés a Mercosur-megállapodásról

Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.

Kelemen: elfogadhatatlan, hogy nem volt koalíciós egyeztetés a Mercosur-megállapodásról
2026. január 12., hétfő

Országszerte jócskán megnövekedett az elmúlt napokban a gázfogyasztás

Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.

Országszerte jócskán megnövekedett az elmúlt napokban a gázfogyasztás
2026. január 12., hétfő

Egy hajszálnyival csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya

A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.

Egy hajszálnyival csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Meghaladja a 10 ezer lejt a városi háztartások havi átlagjövedelme

A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.

Meghaladja a 10 ezer lejt a városi háztartások havi átlagjövedelme
2026. január 12., hétfő

Energiaügyi miniszter: nem lesz gázárnövekedés március után, de ha igen, meghosszabbíthatjuk az árplafont

Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Energiaügyi miniszter: nem lesz gázárnövekedés március után, de ha igen, meghosszabbíthatjuk az árplafont
2026. január 11., vasárnap

Exportnövekedést hoz a Mercosur-egyezmény a gazdasági miniszter szerint

A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.

Exportnövekedést hoz a Mercosur-egyezmény a gazdasági miniszter szerint
Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Csökkent tavaly a romániai gépkocsigyártás az előző évhez képest

Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.

Csökkent tavaly a romániai gépkocsigyártás az előző évhez képest
2026. január 10., szombat

Megvan azon országok listája, ahonnan sok turista jött Romániába – Magyarország nincs az élbolyban

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.

Megvan azon országok listája, ahonnan sok turista jött Romániába – Magyarország nincs az élbolyban
2026. január 10., szombat

Romániában csökkent a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom novemberben

Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.

Romániában csökkent a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom novemberben
Hirdetés
Hirdetés