
Fotó: Jakab Mónika
A kormány szükség esetén beavatkozhat, és korlátozhatja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjszabásait – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a felső korlátot csak meghatározott időszakra, „néhány hónapra” lehetne bevezetni.
2023. március 16., 09:542023. március 16., 09:54
2023. március 16., 10:252023. március 16., 10:25
Mindezt szerda este mondta el, miután egyeztetett a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőjével.
Ciucă elmondása szerint az ASF elnökével megvitatta az Euroins biztosító fizetésképtelenségének a polgárokra gyakorolt hatásait.
„Az ASF az az intézménye, amely a piaci folyamatok ellenőrzéséért felelős Az ASF a parlamentnek van alárendelve, és az eddigi egyeztetéseink alapján úgy tűnik, hogy az ASF vezetősége tájékoztató jelentést fog benyújtani a parlamentnek. Az ASF elnökével folytatott megbeszéléseim célja pontosan az volt, hogy kiderítsem, szükség van-e kormányzati beavatkozásra, és hogy az Euroins fizetésképtelensége milyen hatással lehet a polgárokra. Olyan cégről van szó, amely jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, és látnunk kell, hogy az ASF milyen intézkedéseket tesz, és milyen intézkedésekkel állhat elő a kormány a hatások ellensúlyozására. Az eddigi megbeszéléseinken megállapodzunk, hogy a végleges értékelés elkészülte után ismertetik velünk a következtetéseiket, és ennek függvényében a kormány szükség esetén beavatkozik az árkorlátozás érdekében. Nem avatkozhatunk be korlátlan ideig, rövid időtartamról, néhány hónapról lehet szó” – mondta Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Múlt héten Daniel Apostol, az ASF szóvivője közölte, az intézmény azt fontolgatja, hogy felső határt szab a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak.
Arra a kérdésre, hogy az árplafon hat hónapra lesz-e érvényes, természetes és jogi személyekre egyaránt vonatkozik-e majd, az ASF szóvivője úgy válaszolt: „vizsgálják a kérdés valamennyi aspektusát”.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!