
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Bár az úgynevezett luxusadóról szóló törvény már az év eleje óta hatályban van, az Országos Adóhatóság (ANAF) csak júliusban tette közzé a „luxuscikkek” bejelentésére és azok adóztatására kidolgozott 216-os nyomtatvány mintájára és tartalmára vonatkozó első utasításokat.
2024. július 23., 17:512024. július 23., 17:51
A 75 000 eurónál drágább autók tulajdonosainak az év végéig be kell jelenteniük a járművüket, az 500 000 eurónál drágább ingatlanokat szeptember végéig kell bevallani – derül ki az ANAF által közzétett, a nagy értékű javakra kivetett különadó, más néven „luxusadó” alkalmazásáról szóló dokumentumsorozatból.
A házakat és az autókat a 216-os nyomtatványon kell bevallani, a „nagy értékű ingó és ingatlan vagyonra kivetett különadó” esetében. Az ANAF a Hivatalos Közlönyben több rendeletet, határozatot és eljárást tett közzé a 216-os nyomtatvány kitöltésére vonatkozóan.
„Lakások esetében a különadót a lakóingatlan/épület értéke és az 500 000 eurós adómentes felső határ közötti különbségre alkalmazott 0,3 százalékos kulcs alkalmazásával számítják ki, autók esetében pedig ugyanezt a kulcsot alkalmazzák a gépkocsi beszerzési értéke és a törvény által előírt adómentes felső határ (75 000 euró) közötti különbségre” – magyarázzák az EY Románia szakemberei egy korábban közzétett tájékoztató anyagban.
– ez a 25 000 euró 0,3 százaléka, ami az autó értéke és a 75 000 eurós adómentes küszöbérték közötti különbség.
„Ugyanezen elv alapján: egy 1 000 000 euró értékű ingatlan után évente 1 500 euró adót kell fizetni az államnak, azaz 0,3 százalékos kulcsot kell alkalmazni az ingatlan piaci értéke és az 500 000 eurós adómentes küszöbérték közötti különbség által meghatározott összegre” – idézte az EY szakembereit a Business Magazin.
Mint ismeretes, a luxusadóról szóló törvény 2024. január 1-jétől lépett hatályba, a 2023 végén bejelentett adócsomaggal együtt, amely egy sor adóemelést és új adót irányzott elő, többek között a nagyvállalatok minimális forgalmi adóját vagy egyes termékek áfaemelését, illetve egyes adókedvezmények megszüntetését.

Multiadó, luxusadó, adókedvezmények megszüntetése – csak néhány azokból az intézkedésekből, amelyektől a román kormány az állami költségvetésben tátongó hiány csökkentését reméli.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!