Tavaly a kereskedelemben szedte a legtöbb áldozatot a válság: az ágazatban csaknem 38 ezer cég jutott bajba
Fotó: Veres Nándor
A fogyasztás jelentős csökkenése, a magas infláció és a körbetartozás terjedése miatt idén minden korábbinál magasabbra emelkedhet a bajba jutott cégek száma – írta csütörtökön az Agerpres hírügynökség a Sierra Quadrant felszámoló cég elemzését ismertetve.
2023. február 24., 08:222023. február 24., 08:22
Az infláció, a szomszédban zajló háború és a fogyasztás visszaesése miatt tavaly több mint 135 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, függesztette fel, vagy szüntette be tevékenységét Romániában, csaknem 15 százalékkal több, mint 2021-ben. Tavaly 73 639 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből (ez 10 százalékos növekedés), 39 320-at oszlattak fel (+24,2 százalék), 15 700 függesztette fel tevékenységét (+20,5 százalék), és 6649 vált fizetésképtelenné (+8,2 százalék).
mert egyre terjed a körbetartozás, jelentősen visszaszorult a beszállítói hitelezés, a romániai cégek legelterjedtebb finanszírozási módja, mindez pedig hozzáadódik az infláció okozta terhekhez.
az ágazatban csaknem 38 ezer cég jutott bajba, és várhatóan idén is a nagy- és kiskereskedelmi, az autójavító, az építőipari, feldolgozóipari és fuvarozó cégek lesznek a legsérülékenyebbek.
A pénzromlás miatt olyan mértékben csökkent a vásárlóerő, hogy a korábban sikerágazatok számító divatszektorban és élelmiszer-kereskedelemben is jelentősen visszaesett a forgalom, az áremelésekkel a fogyasztás visszaesésének csak egy töredékét tudták kivédeni – részletezi a tanulmány.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
Az építőanyagok, a villanyáram, gáz, és üzemanyag drágulása keresztülhúzta a beruházók számításait, ennek hatását fokozta a bankhitelek drágulása. Nem kizárt, hogy 2023-ban a 20-30 százalékkal emelkedik majd a bajba jutott építőipari cégek száma – jósolja az elemzés.
„A 2023-as év a kivárás és az új piaci feltételekhez igazodás éve lesz sok román vállalkozás számára. Az infláció, a bizonytalanság, a forrásokért folytatott harc továbbra is hatással lesz a gazdaságra, beleértve a munkaerőpiacot és bérezést is. A romániai cégeknek, főleg a kis- és középvállalkozásoknak az év elején nagyon figyelmesen fel kell mérniük a kockázatokat.
– idézte az Agerpres Ovidiu Neagșut, a felszámoló cég társtulajdonosát.
Az elemző pesszimizmusát a cégvezetők is osztják. A Sierra Quadrant felmérése szerint a menedzserek 63 százaléka borúlátóan nyilatkozott 2023-as várakozásairól, mindössze 11 százalékuk tekint bizakodóan az idei évre, a többiek – a túl sok bizonytalanságra hivatkozva – nem akartak jóslatokba bocsátkozni.
Rontott a csütörtökön közzétett jelentésében a román gazdaság idei kilátásain az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!