Romániában egyedüliként az egy főre jutó átlagos egészségügyi kiadás 1000 euró alatt állt
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal friss, egészségügyre vonatkozó jelentéséből.
2025. november 18., 20:022025. november 18., 20:02
2025. november 18., 20:082025. november 18., 20:08
Az uniós országok közül Németországban volt a legmagasabb a folyó egészségügyi kiadások szintje, 2023-ban 492 milliárd euró értékben, ezt követte Franciaország (325 milliárd euró), Olaszország (179 milliárd euró) és Spanyolország (138 milliárd euró) – közölte az Eurostat.
A GDP-hez viszonyítva is Németország regisztrálta a legmagasabb arányt, mivel a folyó egészségügyi kiadások a bruttó hazai termék 11,7 %-ának feleltek meg. Szintén kimagasló arányt mértek Franciaországban (11,5%), Ausztriában és Svédországban (mindkettő 11,2%).
A folyó egészségügyi kiadások az EU-ban a 2014. évi 2668 euró/főről 2023-ban 3835 euróra nőttek (+43,7%). Ugyanez a tendencia figyelhető meg valamennyi uniós országban. 2014 és 2023 között Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az egészségügyi összkiadás: az egy lakosra jutó átlagos kiadás 155,6 %-kal emelkedett.
Ez az arány Bulgáriában (+148,9 %), Litvániában (+143,8 %), Lettországban (+135,8 %), Lengyelországban (+116,6 %), Csehországban (+116,2 %), Észtországban (+114,6 %) és Horvátországban (+108,9 %) is legalább megkétszereződött. A legkisebb növekedést Svédországban figyelték meg (+15,2%).
A népesség nagyságához viszonyítva és euróban kifejezve a folyó egészségügyi kiadások 2023-ban az EU-országok közül Luxemburgban voltak a legmagasabbak (6888 euró/lakos). Érdekes megjegyezni, hogy Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó arány, annak ellenére, hogy az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya a legalacsonyabb volt, ami Luxemburg magas GDP-szintjét tükrözi.
A luxemburgi munkavállalók jelentős része határon át ingázó munkavállaló, aki az országon kívül él, és mivel nem rezidensek, egészségügyi kiadásaik nem szerepelnek Luxemburg egészségügyi lajstromában, miközben gazdasági tevékenységük hozzájárul Luxemburg GDP-jéhez.
Ugyanakkor 10 EU-országban az egy főre jutó átlagos kiadás 2100 euró alatt volt;
Folyó egészségügyi kiadások a GDP-hez viszonyítva 2023-ban
Fotó: Eurostat
Mint ismeretes, Románia tartósan az EU sereghajtói között kullog az egészségügyi kiadások terén (is). Elemzők szerint ennek több oka is van:
Az egészségügy alulfinanszírozottsága természetesen számos veszélyt rejt magában:
Az erdélyi iskolaorvosi hálózatban a város és a vidék közt szakadék tátong.
Az alkotmánybíróság szerdai döntései lehetővé teszik a második deficitcsökkentő csomag további két fontos elemének végrehajtását – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!