
Az ezüstöt az aranyhoz hasonlóan a befektetők menedéknek tartják a nehéz időkben
Fotó: Orbán Orsolya
Figyelemre méltó növekedést mutatott 2025-ben az ezüst ára, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulását, és új fényt vet a nemesfémek piacára. A kereslet növekedése, az ipari felhasználás bővülése és a globális gazdasági tényezők mind hozzájárultak az árnövekedési trendhez.
2025. szeptember 01., 08:162025. szeptember 01., 08:16
2025. szeptember 01., 11:432025. szeptember 01., 11:43
Piaci szakértők szerint több tényezővel magyarázható az arany „kistestvéreként” is emlegetett ezüst árának számottevő emelkedése. Az egyik legfontosabb a növekvő ipari kereslet: az ezüst kulcsszerepet játszik az elektronikai, napelemes és orvosi ágazatokban, az új technológiák terjedése pedig tovább növeli a felhasználását.
A napelemgyártásban az ezüstrétegek a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszanak központi szerepet, így a megújuló energia iránti növekvő igény szintén hajtja a keresletet. Emellett az orvosi szektorban antibakteriális tulajdonságai miatt fertőtlenítő kötszerekben, sebészeti eszközökben és orvosi implantátumokban alkalmazzák.
Ezzel párhuzamosan a globális gazdasági bizonytalanság – beleértve a kereskedelmi feszültségeket és a politikai instabilitást – szintén hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők biztonságos menedékként forduljanak a nemesfémek felé.
Másfelől a fizikai ezüstnek a világpiacon tapasztalható krónikus hiánya a másik okozója a jelenlegi árnövekedésnek. A Silver Institute legfrissebb elemzése szerint 2025-ben körülbelül 170 millió unciát kitevő hiány várható a piacon, folytatva a 2021-ben kezdődött tendenciát. A probléma az ezüsttermelés egyedi szerkezetében rejlik, amely alapvetően különbözik más nemesfémekétől.
Ez a szerkezet megakadályozza, hogy az ezüstkínálat rugalmasan reagáljon az árnövekedésre, mivel más fémek jövedelmezőségétől függ.
Ezüstékszerek. A nermesfémek piacán az ezüstre az iparban is egyre nagyobb igény mutatkozik
Fotó: Haáz Vince
A világ ezüstbányászati termelése 2016 óta több mint 7 százalékkal csökkent, jelenleg körülbelül 835 millió uncia évente. Eközben a hulladékból történő újrahasznosítás 24 százalékkal nőtt, 195 millió unciára, de ez még mindig nem kompenzálja a primer termelés csökkenését. A szakértők szerint a helyzet tovább romlik, mivel az új bányaprojektek kilátásai nagyon korlátozottak – magyarázzák az XTB elemzői.
A befektetők számára az ezüst különösen vonzó lehetőséget kínál.
Az augusztusi infláció 2,7%-on állt, az előrejelzett 2,8% alatt, ami megerősítette a szeptemberi kamatcsökkentés várakozását, és felfelé tolta az ezüst árát. Emellett a dollár gyengülése vonzóbbá teszi az ezüstöt a globális befektetők számára. Érdemes megjegyezni, hogy az ETF-ek (Exchange Traded Fund), azaz tőzsdén kereskedett alapok jelentősen növelik ezüst-tartalékaikat. Bár az árak még távol vannak a történelmi csúcsoktól, az ETF-ek által birtokolt ezüst értéke rekordot ért el, ami növekedést jelezhet.
Az optimista kilátások ellenére a befektetőknek tisztában kell lenniük a potenciális kockázatokkal. Az ezüst természeténél fogva nagyon volatilis, más nemesfémeket jelentősen meghaladva. Az ár hirtelen korrekciói normális részei a ciklusnak, és ideiglenesen eltörölhetik a hónapok alatt elért nyereséget.
– teszik hozzá az Adevărul cikke szerint az XTB szakértői. Hosszú távon az új technológiák, amelyek csökkentenék az ezüst felhasználását bizonyos alkalmazásokban, kockázatot jelentenek, bár a jelenlegi trend épp az ellenkező irányba mutat – az új technológiák növelik a keresletet.
A napelemgyártásban az ezüst a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszik központi szerepet
Fotó: Pexels.com
„Egy további tényező az amerikai dollár alakulása: a Fed esetleges hangulatváltása nyomást gyakorolhat az árakra. Emellett a reciklált ezüst mennyiségének növekedése vagy új lelőhelyek felfedezése befolyásolhatja a kereslet-kínálat egyensúlyát, de ezek rövid- és középtávon kevésbé valószínűek” – mondják az elemzők.
Ugyanakkor a kínálati korlátok, az egyedi termelési szerkezet miatt várhatóan erősödik a kereslet, fokozva a kereslet és kínálat közötti egyre nyilvánvalóbb egyensúlyhiányt.

A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!