Az ezüstöt az aranyhoz hasonlóan a befektetők menedéknek tartják a nehéz időkben
Fotó: Orbán Orsolya
Figyelemre méltó növekedést mutatott 2025-ben az ezüst ára, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulását, és új fényt vet a nemesfémek piacára. A kereslet növekedése, az ipari felhasználás bővülése és a globális gazdasági tényezők mind hozzájárultak az árnövekedési trendhez.
2025. szeptember 01., 08:162025. szeptember 01., 08:16
2025. szeptember 01., 11:432025. szeptember 01., 11:43
Piaci szakértők szerint több tényezővel magyarázható az arany „kistestvéreként” is emlegetett ezüst árának számottevő emelkedése. Az egyik legfontosabb a növekvő ipari kereslet: az ezüst kulcsszerepet játszik az elektronikai, napelemes és orvosi ágazatokban, az új technológiák terjedése pedig tovább növeli a felhasználását.
A napelemgyártásban az ezüstrétegek a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszanak központi szerepet, így a megújuló energia iránti növekvő igény szintén hajtja a keresletet. Emellett az orvosi szektorban antibakteriális tulajdonságai miatt fertőtlenítő kötszerekben, sebészeti eszközökben és orvosi implantátumokban alkalmazzák.
Ezzel párhuzamosan a globális gazdasági bizonytalanság – beleértve a kereskedelmi feszültségeket és a politikai instabilitást – szintén hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők biztonságos menedékként forduljanak a nemesfémek felé.
Másfelől a fizikai ezüstnek a világpiacon tapasztalható krónikus hiánya a másik okozója a jelenlegi árnövekedésnek. A Silver Institute legfrissebb elemzése szerint 2025-ben körülbelül 170 millió unciát kitevő hiány várható a piacon, folytatva a 2021-ben kezdődött tendenciát. A probléma az ezüsttermelés egyedi szerkezetében rejlik, amely alapvetően különbözik más nemesfémekétől.
Ez a szerkezet megakadályozza, hogy az ezüstkínálat rugalmasan reagáljon az árnövekedésre, mivel más fémek jövedelmezőségétől függ.
Ezüstékszerek. A nermesfémek piacán az ezüstre az iparban is egyre nagyobb igény mutatkozik
Fotó: Haáz Vince
A világ ezüstbányászati termelése 2016 óta több mint 7 százalékkal csökkent, jelenleg körülbelül 835 millió uncia évente. Eközben a hulladékból történő újrahasznosítás 24 százalékkal nőtt, 195 millió unciára, de ez még mindig nem kompenzálja a primer termelés csökkenését. A szakértők szerint a helyzet tovább romlik, mivel az új bányaprojektek kilátásai nagyon korlátozottak – magyarázzák az XTB elemzői.
A befektetők számára az ezüst különösen vonzó lehetőséget kínál.
Az augusztusi infláció 2,7%-on állt, az előrejelzett 2,8% alatt, ami megerősítette a szeptemberi kamatcsökkentés várakozását, és felfelé tolta az ezüst árát. Emellett a dollár gyengülése vonzóbbá teszi az ezüstöt a globális befektetők számára. Érdemes megjegyezni, hogy az ETF-ek (Exchange Traded Fund), azaz tőzsdén kereskedett alapok jelentősen növelik ezüst-tartalékaikat. Bár az árak még távol vannak a történelmi csúcsoktól, az ETF-ek által birtokolt ezüst értéke rekordot ért el, ami növekedést jelezhet.
Az optimista kilátások ellenére a befektetőknek tisztában kell lenniük a potenciális kockázatokkal. Az ezüst természeténél fogva nagyon volatilis, más nemesfémeket jelentősen meghaladva. Az ár hirtelen korrekciói normális részei a ciklusnak, és ideiglenesen eltörölhetik a hónapok alatt elért nyereséget.
– teszik hozzá az Adevărul cikke szerint az XTB szakértői. Hosszú távon az új technológiák, amelyek csökkentenék az ezüst felhasználását bizonyos alkalmazásokban, kockázatot jelentenek, bár a jelenlegi trend épp az ellenkező irányba mutat – az új technológiák növelik a keresletet.
A napelemgyártásban az ezüst a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszik központi szerepet
Fotó: Pexels.com
„Egy további tényező az amerikai dollár alakulása: a Fed esetleges hangulatváltása nyomást gyakorolhat az árakra. Emellett a reciklált ezüst mennyiségének növekedése vagy új lelőhelyek felfedezése befolyásolhatja a kereslet-kínálat egyensúlyát, de ezek rövid- és középtávon kevésbé valószínűek” – mondják az elemzők.
Ugyanakkor a kínálati korlátok, az egyedi termelési szerkezet miatt várhatóan erősödik a kereslet, fokozva a kereslet és kínálat közötti egyre nyilvánvalóbb egyensúlyhiányt.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!