Kék vonallal a korábbi nyomvonalterv, pirossal az új irány, zölddel és lilával a természetvédelmi területek, a sárga körök a lőtér környékét jelzik
Fotó: CNIR
Jövő év végére készülhet el a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó autópálya eredetileg idénre várt megvalósíthatósági tanulmánya. Miközben a tervezők panaszai szerint Brassó megyében újabban ingatlanfejlesztők lobbizása is nehezíti az ide-oda tologatott nyomvonal véglegesítését, a Kovászna megyéből hiányzó két önkormányzati engedély a jelek szerint megvan: Sepsiillyefalván többéves tiltakozás után elfogadható variáns született, és Kökös is rábólintott az A13-as autópálya nyomvonalának legutóbbi verziójára.
2026. február 05., 19:132026. február 05., 19:13
Eduard Hanganu, a Consitrans sztrádatervező iroda vezetője az Economica.net cikkében emlékeztetett, a Brassót Bákóval összekötő, csaknem 180 kilométer hosszú autópálya Bákó megyei, 74 kilométeres szakaszán minden rendben halad – itt már minden önkormányzati engedély megvan –,
A szakember szerint Brassó megyében – ahol számos módosítást eszközöltek már például egy lőtér, illetve természetvédelmi területek közelsége miatt – egyes ingatlanfejlesztők olyan erős nyomást gyakorolnak rájuk és a (helyi) döntéshozókra a nyomvonal megváltoztatása, „odébb tolása” érdekében Szászhermány és Barcaszentpéter térségében, hogy megtörténhet: a kormány közbeavatkozására van szükség. A hírek szerint a beruházók sikerre viszik érdekérvényesítésüket: a nyomvonal elkerüli azokat a területeket, ahol érdekeltek.
Háromszéken Illyefalva és Kökös maradt adós a szükséges engedélyek kiadásával. Mint ismeretes, Illyefalván évek óta tiltakoznak a helyi közösség számára elfogadhatatlan nyomvonal ellen. Bár az Economica.net cikkében Hanganu úgy fogalmaz, „Illyefalván nem akarja a polgármester”,
A Székelyhon beszámolója szerint Benkő Árpád Jenő illyefalvi polgármester múlt héten hívta újabb falugyűlésre a helybélieket, és a közösség jóváhagyta azt a nyomvonalváltozatot, amely minimálisra csökkenti a területvesztést. Benkő 2022-ben még az eredeti terveket nehezményező polgárok szószólójaként emelte fel hangját, majd 2024 óta polgármesterként tiltakozott az újabb és újabb nyomvonalak ellen, amelyek vagy a község gazdálkodóit érintették hátrányosan, vagy az egész faluközösség életminőségét befolyásolták volna, mert túl közel lettek volna a településhez.
Egy tavaly terítékre került változat esetében szolidarizált a kökösi önkormányzattal is, amikor az ott élők tiltakoztak a helységhez túl közel kerülő út miatt. Végül megszületett az az útvonalterv, amely a Brassó megyei Farkasvágó felől tart Illyefalva felé, majd 400 méter után kilép a község területéről Kilyén irányába. Ez Sepsiszentgyörgy, valamint Kökös község számára is elfogadható volt. A végül az illyefalviak által is elfogadott sztrádavariáns legfeljebb két hektárt vesz el a község területéből, a területvesztés összesen négy gazdát érint.
A legutóbbi illyefalvi falugyűlés az autópálya ügyében
Fotó: Tuchiluș Alex
Silviu Tăraș, Kökös polgármestere a Háromszéknek múlt héten elmondta, a Brassó megyei módosításokat követően felvázolt korábbi terv gyakorlatilag körforgalommá alakította volna Kökös községet: a 11-es, 12-es országút, illetve a vasút mellett negyedikként az autópálya „kerítette” volna be a települést, ráadásul a pálya belterületen, az emberek kertjében, a lakóövezethez nagyon közel haladt volna el.
Végül itt is falugyűlésen döntöttek a legelfogadhatóbb verzió támogatásáról. Ez a változat továbbra sem feltétlenül jó Kökös szempontjából – távolabb került ugyan a nyomvonal a településtől, de beltelkeken is áthalad majd a pálya. Silviu Tăraș szerint a sorozatos módosítások nyomán már most is elmondható, hogy az A13-as „valószínűleg a világ legfurcsább autópályája lesz, a nyomvonalát tekintve mindenképp”.
Visszatérve a sztrádatervező meglátásaira, Eduard Hanganu kijelentette: eredetileg 24 hónap áll rendelkezésükre, hogy elkészítsék a megvalósíthatósági tanulmányt, ám
A Consitrans képviselői mindezek ellenére úgy vélik, viszonylag jól haladnak az A13-as tervezésével, ugyanis más munkák esetében is ezernyi akadállyal szembesülnek. „Nagyon keményen dolgozunk, és igyekszünk pozitívan reagálni minden hatóság kérésére, hogy valamit távolabb vagy közelebb hozzunk, vagy valahova máshova menjünk. Aztán jönnek a következő problémák: például egy védett terület, egy medve vagy egy bogár. Folyamatosan felmerülnek olyan helyzetek, amikor mindenféle állat- és növényfajtát meg kellett védenünk. De ez (az A13-as) egy olyan projekt, amely továbbra is jól halad” – mondta az Economica.net szerint Bogdan Buricea, a Consitrans egyik vezetője.
A tervezők szerint a civil szakemberek által is nehezményezett, sőt egyenesen nevetségesnek tartott, „púpoknak” nevezett nyomvonalvezetési korrekciók, kitérők – melyek az egyenes útvezetés helyett alkalmazott körökkel mintegy 12 kilométerrel meghosszabbították a teljes hosszt – a véglegesítési szakaszban lerövidülnek.
A Brassó–Bákó autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó nyomvonallal (Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán). Háromszék számára kiemelten fontos ez az autópálya, hiszen a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó-országút a legforgalmasabb útszakasza a megyének, ahol napi 15 ezer autó halad át, miközben mindössze egy-egy sávon zajlik a közlekedés.
az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya után, amely Maros és Hargita megye területén halad át Székelyföldön.
Az A8-as székelyföldi szakasza a Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is érintő A13-ashoz képest jóval közelebb áll a megvalósításhoz: a Marosvásárhelytől Nyárádszeredáig húzódó része már épül. December végén több mint 25 százalékos volt a fizikai előrehaladás a szakaszon, amelynek a tervek szerint az idei év végéig kellene elkészülnie, de az átadás nagy valószínűséggel átcsúszhat 2027 – jó esetben – első negyedévébe.
Négy évnyi feszültség után végre konszenzus született a tervezett A13-as, Brassó és Bákó közötti autópálya Illyefalvát érintő majdani szakaszáról. A helyi közösség jóváhagyta azt a változatot, amely minimálisra csökkenti a területvesztést.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Feszült hangulatú, de informatív lakossági fórumot tartottak Gyergyóalfaluban az A8-as autópálya nyomvonala mentén tervezett kisajátításokról. Bár a kártalanítási összegeket már elkülönítették, a helyi gazdák szerint a határidők betarthatatlanok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!