Hirdetés

Átfúrták a Kárpátokat: felragyogott a fény az első romániai autópálya-alagút végén

Autópálya-alagút

Kiértek. A domb gyomrából érkező munkagép döntötte le az autópálya-alagút végén épített falat Curtea de Argeșnél

Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu/képernyőmentés

Tényleg ott a fény az alagút végén: hétfőn elérték a másik végét az első romániai föld alatti autópálya-járatnak a Nagyszeben és Pitești között épülő sztrádán. Miközben a hivatalosságok továbbra is elképesztő előrehaladást vetítenek előre a következő években autópálya és autóutak tekintetében, zöld jelzést kapott az ország legdrágább, a Meszes-hegység gyomrán át vezető sztrádájának építése is Szilágy megyében. A Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úton ugyanakkor az első szakasz megvalósítását is óvás fékezi.

Páva Adorján

2025. március 03., 14:402025. március 03., 14:40

2025. március 03., 15:202025. március 03., 15:20

A hétfőn fontos megvalósítást jegyző autópálya-alagút – melynek ünnepélyes átfúrására Marcel Ciolacut is várták, de a miniszterelnök végül nem jelent meg – Curtea de Argeș közelében található, a Szeben–Pitești sztráda negyedik, Tigveni–Curtea de Argeș közötti szakaszán (9,9 kilométer). A Momaia-dombba fúrt járatok 1,3 km hosszúak;

ezek az első alagutak, amelyek autópálya besorolású közutakként hatolnak át a Kárpátok belsején Romániában.

Hirdetés

A Daniela nevű alagút hétfői átfúrásáról több politikus is videót posztolt közösségi oldalán.

Autópálya a Kárpátok gyomrában

A szakasz tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést 2021 novemberében írták alá az osztrák Porr Construct céggel, a szerződés időtartama 60 hónap, amelyből 16 hónap a tervezési időszak, 44 hónap pedig a kivitelezés. Így a szerződés szerint a munkálatokat 2027-ben kell befejezni, viszont az áfa nélkül 1,678 milliárd lejért dolgozó kivitelező olyannyira jól halad, hogy határidő előtt végezhet az Európai Unió szállításügyi programja révén finanszírozott munkálatokkal.

A Tigveni–Curtea de Argeș szakasz 13 műtárgyat tartalmaz, köztük 12 hidat, felüljárót és viaduktot, a leghosszabb viadukt 630 méter hosszú. A legnehezebb a Danieláról és Alináról elnevezett, egyenként 1,3 km hosszú alagutak megépítése, a fúrásoknak 2023 októberében fogtak neki. Most a Danieláról elnevezett műtárgy esetében értek a végére (Szeben–Pitești menetirány), a másik oldalt kiszolgáló Alina átfúrása áprilisban várható.

A Curtea de Argeș-i alagutakban nem a hagyományos alagútfúró gépekkel (TBM) dolgoznak, hanem az úgynevezett új osztrák alagútépítési módszert (New Austrian Tunnel Method – NATM) alkalmazzák. A NATM alapelve, hogy az alagút körüli talaj vagy kőzet természetes szilárdságát és teherbírását aktívan felhasználja az alagút megtámasztására. Az alagútépítés során a fúrás és a támasztószerkezetek kialakítása szakaszosan történik, az alagút falát azonnal megerősítik lőttbetonnal. A technikát gazdaságosabbnak tartják, mint a hagyományos merev alagútépítési módszert.

Eddig a munkálatok csaknem kétharmadával készültek el az említett szakaszon, a Porr 600 dolgozót és 190 munkagépet vetett be. Az alagút kifúrása az építkezés lényeges szakasza, de a megnyitásig még bőven vannak szerkezeti, beltéri munkálatok, tesztelések. Ezek idejét korábban másfél évre becsülték, de

most olyan optimista verziók is elhangzottak, hogy már akár 2026 tavaszán átadhatják a forgalomnak a teljes 10 kilométeres szakaszt.

Ez csatlakozni fog a Szeben–Pitești sztráda ötödik, Curtea de Argeș–Pitești közti szakaszához, amely idén az első átadott autópályarészt adhatja: az olasz WeBuild április-májusban végezhet a fennmaradó 15 kilométeres aszfaltcsík megépítésével; itt tavaly már átadtak egy 16 kilométeres részt.

Az A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești között húzódó részét (122 km) öt főszakaszra bontották. Az elsőt – Szeben körgyűrűje és Bojca között, 13 km – 2022-ben átadták, a második – Bojca–Cornetu, 31 km – a rendkívül nehéz, hét alagutat is feltételező terepviszonyok miatt még ködbe vész, a harmadikon – Cornetu–Tigveni, 37 km – idén januárban kezdték meg a munkálatokat, amelyek várhatóan 2028-ig tartanak. Utóbbi szakaszon épül meg a sztráda leghosszabb, 1,78 km-es alagútpárja Poiana térségében.

A Szeben–Pitești autópálya az A1-es sztráda részeként a IV-es páneurópai közlekedési folyosó része is, mely nyugat-kelet irányban szeli át Romániát. Szebentől nyugat felé fut a dél-erdélyi autópályának is nevezett része, mely Nagylaknál hagyja el az országot (ebből már csak egy rövid szakasz hiányzik Hunyad és Temes megye határán).

Autópálya-alagút Galéria

A Daniela autópálya-alagút belülről

Fotó: Facebook/Irinel Ionel Scriosteanu

Észak-erdélyi autópálya: épülhet a legdrágább szakasz

Az A3-as sztráda észak-erdélyi autópályának nevezett része (mely Brassótól Borsig húzódik majd) eközben rosszabbul áll, viszont

jó hír, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) végre alá tudja írni a szerződést a török Makyollal a Meszes-hegység gyomrán át haladó alagutat is magában foglaló, az ország legdrágább autópálya-szakaszaként emlegetett sztrádarész megépítéséről.

Az illetékes hatóság ugyanis elutasította az óvásokat az áfa nélkül 6,8 milliárd lejből megépítendő, Vaskapu–Zilah–Szilágynagyfalu vonalon 41 kilométeren át húzódó aszfaltcsík esetében, mely az utolsó, még kivitelező nélküli szakasz volt az észak-erdélyi sztrádán.

Ha elkészül a Meszes-alagút, ez lesz a leghosszabb romániai alagút: külön-külön mindkét menetirány számára 2,89 kilométer hosszú járat épül. De 65 viaduktot, hidat és felüljárót is meg kell építeni, melyek hossza összesen 13 kilométert tesz ki. A szerződés szerint a sztrádaszakasznak 6 és fél év alatt kell elkészülnie, ebből 18 hónap a tervezési időszak.

Miközben a Szilágyságban az óvások elutasításáról érkezett hír, a Partium nyugati oldalán újabb fellebbezés nehezíti a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út megépítését.

Ezúttal a Várad és Nagyszalonta között megrajzolt 33,7 kilométernyi első szakasz esetében óvták meg a február közepén kihirdetett eredményt. Mely szerint amúgy ugyanaz a román–ukrán konzorcium a győztes, amely a harmadik, Kisjenő és Arad közti szakasz esetében is megnyerte a licitet, viszont ott is óvtak a vesztesek. A második, Szalonta–Kisjenő szakasz esetében március 28. a legújabb eredményhirdetési határidő.

Mindez persze nem zavarja az összképet: a túlnyomórészt az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rekordgyorsasággal épülnek az autópályák és autóutak, azaz gyorsforgalmik Romániában. Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter továbbra is fenntartja, hogy idén legalább 250 kilométernyit adnak át belőlük, amivel csaknem 1500-ra nő a kilométerszám, három éven belül pedig a 2000-et is meghaladhatjuk. Ionel Scrioșteanu mindezt azzal toldotta meg a napokban, hogy 2031-re várhatóan Románia valamennyi megyéje rendelkezik majd gyorsforgalmi útszakasszal.

Utóbbi egyébként a hétfői esemény kapcsán emlékeztetett,

több sztrádaépítési premiert is ígértek idénre, amelyből az első most teljesült: a Kárpátok átfurása Curtea de Argeșnél.

Emellett azt is ígérték, hogy 2025-ben párhuzamosan legalább négy autópálya-alagutat fúrnak: az említett helyszín mellett egyszerre további kettőt, az úgynevezett medvealagutakat az A3-as észak-erdélyi sztrádán Marzsina és Holgya között, illetve a Nagyszeben-Pitești autópálya másik szakaszán a Poiana-alagutat, mely 1,8 kilométerével az eddigi leghosszabb lesz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést

Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe

Balla Géza erdélyi borász vehette át Budapesten a Nemzet Gazdásza elismerést
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében

A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem a tömeges elbocsátás vagy a bezárás a megoldás a veszteséges állami cégek esetében
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
Enyhén nőtt az átlagbér novemberben
2026. január 16., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér novemberben

2026. január 15., csütörtök

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül

Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.

A romániai gázárak az európai piaci szint fölé emelkedtek, miközben az ország az ársapka megszüntetésére készül
2026. január 14., szerda

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.

Cáfolja Cseke, hogy a helyi adóbevételek a központi költségvetésben kötnének ki
2026. január 14., szerda

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak

Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.

Százezer euró támogatás gazdaságonként: új lehetőség a romániai kertészeti ágazatnak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet

Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.

Tánczos: a tavaly elvégzett munkának köszönhetően jobb alapokról kezdjük az idei évet
2026. január 14., szerda

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben

A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Alig-alig csökkent az infláció, az áram ára nőtt tavaly a legnagyobb mértékben
2026. január 14., szerda

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Tervezet: a központi közigazgatásban 10 százalékot lefaragnak a személyi kiadásokból
Hirdetés
Hirdetés