Kiértek. A domb gyomrából érkező munkagép döntötte le az autópálya-alagút végén épített falat Curtea de Argeșnél
Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu/képernyőmentés
Tényleg ott a fény az alagút végén: hétfőn elérték a másik végét az első romániai föld alatti autópálya-járatnak a Nagyszeben és Pitești között épülő sztrádán. Miközben a hivatalosságok továbbra is elképesztő előrehaladást vetítenek előre a következő években autópálya és autóutak tekintetében, zöld jelzést kapott az ország legdrágább, a Meszes-hegység gyomrán át vezető sztrádájának építése is Szilágy megyében. A Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úton ugyanakkor az első szakasz megvalósítását is óvás fékezi.
2025. március 03., 14:402025. március 03., 14:40
2025. március 03., 15:202025. március 03., 15:20
A hétfőn fontos megvalósítást jegyző autópálya-alagút – melynek ünnepélyes átfúrására Marcel Ciolacut is várták, de a miniszterelnök végül nem jelent meg – Curtea de Argeș közelében található, a Szeben–Pitești sztráda negyedik, Tigveni–Curtea de Argeș közötti szakaszán (9,9 kilométer). A Momaia-dombba fúrt járatok 1,3 km hosszúak;
A Daniela nevű alagút hétfői átfúrásáról több politikus is videót posztolt közösségi oldalán.
A szakasz tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződést 2021 novemberében írták alá az osztrák Porr Construct céggel, a szerződés időtartama 60 hónap, amelyből 16 hónap a tervezési időszak, 44 hónap pedig a kivitelezés. Így a szerződés szerint a munkálatokat 2027-ben kell befejezni, viszont az áfa nélkül 1,678 milliárd lejért dolgozó kivitelező olyannyira jól halad, hogy határidő előtt végezhet az Európai Unió szállításügyi programja révén finanszírozott munkálatokkal.
A Tigveni–Curtea de Argeș szakasz 13 műtárgyat tartalmaz, köztük 12 hidat, felüljárót és viaduktot, a leghosszabb viadukt 630 méter hosszú. A legnehezebb a Danieláról és Alináról elnevezett, egyenként 1,3 km hosszú alagutak megépítése, a fúrásoknak 2023 októberében fogtak neki. Most a Danieláról elnevezett műtárgy esetében értek a végére (Szeben–Pitești menetirány), a másik oldalt kiszolgáló Alina átfúrása áprilisban várható.
A Curtea de Argeș-i alagutakban nem a hagyományos alagútfúró gépekkel (TBM) dolgoznak, hanem az úgynevezett új osztrák alagútépítési módszert (New Austrian Tunnel Method – NATM) alkalmazzák. A NATM alapelve, hogy az alagút körüli talaj vagy kőzet természetes szilárdságát és teherbírását aktívan felhasználja az alagút megtámasztására. Az alagútépítés során a fúrás és a támasztószerkezetek kialakítása szakaszosan történik, az alagút falát azonnal megerősítik lőttbetonnal. A technikát gazdaságosabbnak tartják, mint a hagyományos merev alagútépítési módszert.
Eddig a munkálatok csaknem kétharmadával készültek el az említett szakaszon, a Porr 600 dolgozót és 190 munkagépet vetett be. Az alagút kifúrása az építkezés lényeges szakasza, de a megnyitásig még bőven vannak szerkezeti, beltéri munkálatok, tesztelések. Ezek idejét korábban másfél évre becsülték, de
Ez csatlakozni fog a Szeben–Pitești sztráda ötödik, Curtea de Argeș–Pitești közti szakaszához, amely idén az első átadott autópályarészt adhatja: az olasz WeBuild április-májusban végezhet a fennmaradó 15 kilométeres aszfaltcsík megépítésével; itt tavaly már átadtak egy 16 kilométeres részt.
Az A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești között húzódó részét (122 km) öt főszakaszra bontották. Az elsőt – Szeben körgyűrűje és Bojca között, 13 km – 2022-ben átadták, a második – Bojca–Cornetu, 31 km – a rendkívül nehéz, hét alagutat is feltételező terepviszonyok miatt még ködbe vész, a harmadikon – Cornetu–Tigveni, 37 km – idén januárban kezdték meg a munkálatokat, amelyek várhatóan 2028-ig tartanak. Utóbbi szakaszon épül meg a sztráda leghosszabb, 1,78 km-es alagútpárja Poiana térségében.
A Szeben–Pitești autópálya az A1-es sztráda részeként a IV-es páneurópai közlekedési folyosó része is, mely nyugat-kelet irányban szeli át Romániát. Szebentől nyugat felé fut a dél-erdélyi autópályának is nevezett része, mely Nagylaknál hagyja el az országot (ebből már csak egy rövid szakasz hiányzik Hunyad és Temes megye határán).
A Daniela autópálya-alagút belülről
Fotó: Facebook/Irinel Ionel Scriosteanu
Az A3-as sztráda észak-erdélyi autópályának nevezett része (mely Brassótól Borsig húzódik majd) eközben rosszabbul áll, viszont
Az illetékes hatóság ugyanis elutasította az óvásokat az áfa nélkül 6,8 milliárd lejből megépítendő, Vaskapu–Zilah–Szilágynagyfalu vonalon 41 kilométeren át húzódó aszfaltcsík esetében, mely az utolsó, még kivitelező nélküli szakasz volt az észak-erdélyi sztrádán.
Ha elkészül a Meszes-alagút, ez lesz a leghosszabb romániai alagút: külön-külön mindkét menetirány számára 2,89 kilométer hosszú járat épül. De 65 viaduktot, hidat és felüljárót is meg kell építeni, melyek hossza összesen 13 kilométert tesz ki. A szerződés szerint a sztrádaszakasznak 6 és fél év alatt kell elkészülnie, ebből 18 hónap a tervezési időszak.
Ezúttal a Várad és Nagyszalonta között megrajzolt 33,7 kilométernyi első szakasz esetében óvták meg a február közepén kihirdetett eredményt. Mely szerint amúgy ugyanaz a román–ukrán konzorcium a győztes, amely a harmadik, Kisjenő és Arad közti szakasz esetében is megnyerte a licitet, viszont ott is óvtak a vesztesek. A második, Szalonta–Kisjenő szakasz esetében március 28. a legújabb eredményhirdetési határidő.
Mindez persze nem zavarja az összképet: a túlnyomórészt az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rekordgyorsasággal épülnek az autópályák és autóutak, azaz gyorsforgalmik Romániában. Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter továbbra is fenntartja, hogy idén legalább 250 kilométernyit adnak át belőlük, amivel csaknem 1500-ra nő a kilométerszám, három éven belül pedig a 2000-et is meghaladhatjuk. Ionel Scrioșteanu mindezt azzal toldotta meg a napokban, hogy 2031-re várhatóan Románia valamennyi megyéje rendelkezik majd gyorsforgalmi útszakasszal.
Utóbbi egyébként a hétfői esemény kapcsán emlékeztetett,
Emellett azt is ígérték, hogy 2025-ben párhuzamosan legalább négy autópálya-alagutat fúrnak: az említett helyszín mellett egyszerre további kettőt, az úgynevezett medvealagutakat az A3-as észak-erdélyi sztrádán Marzsina és Holgya között, illetve a Nagyszeben-Pitești autópálya másik szakaszán a Poiana-alagutat, mely 1,8 kilométerével az eddigi leghosszabb lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!