Zajlik a munka a medvealagutaknál is
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Hatszáz munkást és háromszáz munkagépet mozgósított a román és bosnyák építők vegyes vállalata a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán, ahol immár a hírhedt „medvealagutakon” is dolgoznak. A kivitelezők a hét minden napján, napi 24 órában vájják Marzsina és Holgya között a menetirányonként több mint két kilométer hosszú, Romániában egyedülálló járatokat, melyek oly sok fejtörést és késlekedést okoztak a vadátjárást biztosító medvealagutakat tartalmazó szakaszon.
2025. február 28., 20:282025. február 28., 20:28
A dél-erdélyi autópálya Temes és Hunyad megye határán található, 13,13 kilométeres szakaszát két részre osztották, az egyenként 2,12 km hosszú úgynevezett medvealagutak az E jelzésű alszakaszhoz (összesen 9,13 km) tartoznak. A fennmaradó, D jelzésű aszfaltcsíkon (4 km) még a korábbi, teljesítetlen szerződésben foglalt munkálatokat kell befejezni.
Mint ismeretes, az alagútfúrás tényleges elkezdését sokáig halogatták, ám most Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, illetve Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) elnöke is arról tájékoztatott, hogy a Spedition UMB–Tehnostrade–SA&PE Construct–Euro-Asfalt alkotta konzorcium immár a nap 24 órájában dolgozik az alagutakon is.
Pistol videóval is kiegészített Facebook-bejegyzése szerint a 600 munkás és 300 munkagép az alagútfúrás mellett földmunkákat, szerkezetépítést, vízelvezetést, közművesítést végez az összesen több mint 13 kilométeres szakaszon.
A Temes megyei útügyi igazgatóság korábbi tájékoztatása szerint az alagutaknál a munkát egyszerre csupán 75 centiméteres vagy legfeljebb 1 méteres hosszon végzik, 15 méter hosszú, 4 méteres átfedéssel ellátott, lejtős „csőernyők” védelme alatt. A fúrás minden 75 centiméterénél hálókat helyeznek el, horgonyokat helyeznek be, és lőttbetongépek segítségével speciális betont fecskendeznek be.
A medvealagutak egyenként 2,12 km hosszúak lesznek
Fotó: CNAIR/képernyőmentés
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti közlekedési minisztérium tavaly augusztus végén – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – bocsátotta ki az építkezési engedélyt az A1-es autópálya Temes és Hunyad megyét „összekötő” 13 kilométeres darabján tervezett alagutak megvalósítására. A még 2022-ben megkötött szerződés 11 hónapos tervezési és 34 hónapos kivitelezési időszakot írt elő a kivitelezőnek, az óra azonban utóbbi esetében csak akkortól ketyeg, amikor a teljes munkára megkapták az építkezési engedélyt – az alagutak estében ez augusztusig nem volt meg. A román UMB közben már dolgozhatott a többi részen, de sokáig csigalassúsággal haladt.
Mégpedig az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, melynek szigorú feltételrendszere 2026-os határidőt ír elő az átadásra, ellenkező esetben elveszhet a brüsszeli támogatás.
Civilek 2022 óta folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy késésben van a projekt, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy elvész a brüsszeli támogatás, a teljes összeg Bukarest „nyakába szakad”. A hatóságok azonban állítják: elkészülnek 2026 végéig, mégpedig annak köszönhetően, hogy a kivitelezők az alagutak valamennyi kijáratánál fúrni kezdenek.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádarésze kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
A dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de megvalósult, a Holgya és Marzsina közötti, először 2013-ban leszerződött rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között. Környezetvédők nyomására végül változtattak a terveken, ám a 2,13 kilométer hosszú, párhuzamos alagutak „betervezése” többéves késést eredményezett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több intézkedést rendelt el a Temes megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság Csene (Cenei) községben, ahol három kiskorú megölte egy 15 éves iskolatársukat.
Gyarapodnak az aradi gépkocsivezetők panaszai a megye főbb útjain keletkezett kátyúk okozta defektek miatt. A közösségi oldalakat napok óta elárasztják a videók, fotók és felháborodott kommentek a megye úthálózatának állapotáról.
Fogdába került egy 37 éves bölönpataki férfi, aki részegen egy spontán szóváltásba keveredve fizikailag bántalmazott egy házaspárt. A rendőrség magánlaksértés, testi erőszak és fenyegetés miatt indított büntetőeljárást.
Újragondoljuk és átdolgozzuk az adópolitikát – jelentette be csütörtökön Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint így okafogyottá vált a napokban belebegtetett népszavazás kiírása.
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
A bukaresti kormány hivatalosította Nyárádszereda zászlaját – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési és közigazgatási miniszter, a javaslatot felterjesztő tárca vezetője.
A gyanú szerint nem spontán gyilkosság történt a Temes megyei Csene községben, ahol egy ház udvarán találták meg elásva egy 15 éves fiú holttestét, hanem a szintén kiskorú gyanúsítottak előre eltervelték tettüket.
Az otopeni Henri Coandă repülőtéren került sor szerdán egy nemzetközileg körözött, háromtagú bűnbanda utolsó tagjának átadására, akit a román rendőrség szállított haza, miután január 15-én Indonéziában azonosították és őrizetbe vették.
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben.
A kolozsvári járványkórház páciensei ingyenes opera- és múzeumlátogatásokon vehetnek részt a kiegészítő kultúraterápia keretében. Az országos premiernek számító projektben mintegy 300 beteg vehet részt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás