Válsághelyzet. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint áprilisban még durvább lesz az energiahelyzet
Fotó: Gazda Árpád
Áprilisban a kőolajellátás szempontjából még súlyosabb helyzet alakul ki, mint márciusban – jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
2026. április 02., 20:082026. április 02., 20:08
2026. április 02., 20:092026. április 02., 20:09
Birol az „In Good Company” című podcastban az áprilisra vonatkozó sötét jóslatokat indokolva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború által kiváltott jelenlegi válság a legsúlyosabb a történelemben, és bár márciusban még indultak hajók, áprilisban már nemigen fognak.
„Április sokkal súlyosabb lesz, mint március. [A hajók] még mindig érkeznek a kikötőkbe, továbbra is olajat, energiát és egyéb [árukat] szállítva.
– mondta Fatih Birol a CNBC szerint. Úgy véli, hogy ez tükröződni fog az inflációban, és „csökkenti a gazdasági növekedést számos országban, különösen a feltörekvő gazdaságokban”.
„Sok országban hamarosan energiatakarékossági intézkedésekre kerülhet sor” – tette hozzá. Birol felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Ha visszatekintünk [1973-ra és 1979-re], mindkét esetben körülbelül 5 millió hordó olajat vesztettünk naponta. Ezek az olajválságok számos országban globális recesszióhoz vezettek. Ma napi 12 millió hordót veszítünk – többet, mint a két olajválságban együttvéve” – mondta a podcastban. „A jelenlegi válság súlyosabb, mint ez a három válság összesen. Ráadásul emellett számos létfontosságú áru – petrolkémiai termékek, műtrágyák, kén – létezik, amelyek nagyon fontosak a globális ellátási láncok számára” – tette hozzá Birol.
„Naponta, sőt óránként vizsgáljuk a piacot, 24 órában, a hét minden napján. Ha szükségesnek tartjuk, előfordulhat, hogy javaslatot teszünk [több tartalék felszabadítására]” – mondta Birol. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés nem oldja meg a problémát, csupán enyhíti azt.
„Amikor eljön a megfelelő pillanat, meghozom a döntést, hogy javaslatot tegyek a kormányoknak. Ez csak a problémák enyhítéséhez járul hozzá, nem lesz megoldás.
– magyarázta Birol. Március 11-én az IEA 32 tagországa megállapodott abban, hogy rekordmennyiségű, 400 millió hordó kőolajat bocsát ki a vésztartalékokból, hogy korlátozza a közel-keleti helyzet okozta áremelkedést, és enyhítse a kőolajellátás megszakadásának hatását.
Az iráni rezsim minden eddiginél elsöprőbb támadásokat ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen
Minden eddiginél elsöprőbb és kiterjedtebb támadásokat ígért csütörtökön az Egyesült Államok és Izrael ellen csütörtökön az iráni iszlamista állam fegyveres erőinek központi parancsnoksága. A Taszním iráni hírügynökség által idézett bejelentésében Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának szóvivője leszögezte: a műveletek egészen addig fognak tartani, amíg a két ország meg nem adja magát. Mint mondta, Izrael és az Egyesült Államok „nincs tisztában az iráni hadsereg képességeivel”, hangsúlyozva, hogy a fegyveres erők katonai fejlesztései olyan helyeken zajlanak, amelyekről ellenségeinek nincs tudomása és „sosem tudja elérni azokat”, hozzátéve, hogy a mostanáig eltalált célpontok „nem voltak jelentősek”. A bejelentés alig egy nappal azt követően látott napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, Teherán fegyverszünetet kért az Egyesült Államoktól. Az elnök akkor a Hormuzi-szoros ügyétől tette függővé az ajánlat elfogadását, hangsúlyozva, hogy amennyiben Irán lezárva tartja a szorost, „a kőkorszakba bombázzák vissza” a síita államot. Ugyancsak csütörtökön Eszmail Bakai iráni külügyi szóvivő ésszerűtlennek és túl soknak nevezte az Egyesült Államok Iránnal szemben támasztott követeléseit, és kiemelte: minden, Washingtontól érkező üzenet közvetítőkön, a többi között Pakisztánon át érkezett Teheránhoz, a felek között nincsenek közvetlen tárgyalások.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!