
Válsághelyzet. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint áprilisban még durvább lesz az energiahelyzet
Fotó: Gazda Árpád
Áprilisban a kőolajellátás szempontjából még súlyosabb helyzet alakul ki, mint márciusban – jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
2026. április 02., 20:082026. április 02., 20:08
2026. április 02., 20:092026. április 02., 20:09
Birol az „In Good Company” című podcastban az áprilisra vonatkozó sötét jóslatokat indokolva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború által kiváltott jelenlegi válság a legsúlyosabb a történelemben, és bár márciusban még indultak hajók, áprilisban már nemigen fognak.
„Április sokkal súlyosabb lesz, mint március. [A hajók] még mindig érkeznek a kikötőkbe, továbbra is olajat, energiát és egyéb [árukat] szállítva.
– mondta Fatih Birol a CNBC szerint. Úgy véli, hogy ez tükröződni fog az inflációban, és „csökkenti a gazdasági növekedést számos országban, különösen a feltörekvő gazdaságokban”.
„Sok országban hamarosan energiatakarékossági intézkedésekre kerülhet sor” – tette hozzá. Birol felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Ha visszatekintünk [1973-ra és 1979-re], mindkét esetben körülbelül 5 millió hordó olajat vesztettünk naponta. Ezek az olajválságok számos országban globális recesszióhoz vezettek. Ma napi 12 millió hordót veszítünk – többet, mint a két olajválságban együttvéve” – mondta a podcastban. „A jelenlegi válság súlyosabb, mint ez a három válság összesen. Ráadásul emellett számos létfontosságú áru – petrolkémiai termékek, műtrágyák, kén – létezik, amelyek nagyon fontosak a globális ellátási láncok számára” – tette hozzá Birol.
„Naponta, sőt óránként vizsgáljuk a piacot, 24 órában, a hét minden napján. Ha szükségesnek tartjuk, előfordulhat, hogy javaslatot teszünk [több tartalék felszabadítására]” – mondta Birol. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés nem oldja meg a problémát, csupán enyhíti azt.
„Amikor eljön a megfelelő pillanat, meghozom a döntést, hogy javaslatot tegyek a kormányoknak. Ez csak a problémák enyhítéséhez járul hozzá, nem lesz megoldás.
– magyarázta Birol. Március 11-én az IEA 32 tagországa megállapodott abban, hogy rekordmennyiségű, 400 millió hordó kőolajat bocsát ki a vésztartalékokból, hogy korlátozza a közel-keleti helyzet okozta áremelkedést, és enyhítse a kőolajellátás megszakadásának hatását.
Az iráni rezsim minden eddiginél elsöprőbb támadásokat ígért az Egyesült Államok és Izrael ellen
Minden eddiginél elsöprőbb és kiterjedtebb támadásokat ígért csütörtökön az Egyesült Államok és Izrael ellen csütörtökön az iráni iszlamista állam fegyveres erőinek központi parancsnoksága. A Taszním iráni hírügynökség által idézett bejelentésében Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának szóvivője leszögezte: a műveletek egészen addig fognak tartani, amíg a két ország meg nem adja magát. Mint mondta, Izrael és az Egyesült Államok „nincs tisztában az iráni hadsereg képességeivel”, hangsúlyozva, hogy a fegyveres erők katonai fejlesztései olyan helyeken zajlanak, amelyekről ellenségeinek nincs tudomása és „sosem tudja elérni azokat”, hozzátéve, hogy a mostanáig eltalált célpontok „nem voltak jelentősek”. A bejelentés alig egy nappal azt követően látott napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, Teherán fegyverszünetet kért az Egyesült Államoktól. Az elnök akkor a Hormuzi-szoros ügyétől tette függővé az ajánlat elfogadását, hangsúlyozva, hogy amennyiben Irán lezárva tartja a szorost, „a kőkorszakba bombázzák vissza” a síita államot. Ugyancsak csütörtökön Eszmail Bakai iráni külügyi szóvivő ésszerűtlennek és túl soknak nevezte az Egyesült Államok Iránnal szemben támasztott követeléseit, és kiemelte: minden, Washingtontól érkező üzenet közvetítőkön, a többi között Pakisztánon át érkezett Teheránhoz, a felek között nincsenek közvetlen tárgyalások.

A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Fontolgatja, hogy a nyári hónapokra törli járatait az egyik, Romániában is jelen levő légitársaság a kerozinárak miatt.
Literenként 30 banival csökkenti a gázolaj jövedéki adóját a román kormány. Erről csütörtökön döntött a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések után az üzemanyagválság kezelésére létrehozott bukaresti kormányzati munkacsoport.
Bálint Csaba közgazdászt, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagját arról faggattuk, hogy az új geopolitikai helyzet mennyiben módosítja korábbi prognózisát, illetve hogyan látja a kormány fellépését és mozgásterét a kialakult helyzetben.
Csökkentek a fogyasztóknak nyújtott hitelek referenciaindexei. Jelentősebb kamatcsökkenésekre azonban még várni kell, a magas infláció ugyanis továbbra sem teszi lehetővé az alapkamat mérséklését.
Húsvét közeledtével fokozottan ellenőrzi a boltok, szupermarketek, piacok kínálatát az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). A megyei igazgatóságoknál az ortodox húsvét szombatjáig minden nap biztosítanak ügyeletet.
Idén márciusban 4,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 harmadik hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) szerdán közzétett előzetes adataiból.
Hivatalos bejelentés nem történt, és sokáig a Peco-online.ro ármonitor sem mutatta, de szerda reggel néhány töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a piacvezető Petrom.
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta – jelentette ki kedden Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
szóljon hozzá!