A kőolaj világpiaci árának berobbanása miatt egyre feljebb kúsznak az üzemanyagárak
Fotó: Páva Adorján
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében. Hiszen az elmúlt egy hétben az üzemanyagárak elszabadultak, a kőolaj világpiaci árának alakulása pedig számos elemző szerint akár energiaválsághoz is vezethet.
2026. március 09., 13:292026. március 09., 13:29
2026. március 09., 13:352026. március 09., 13:35
A horvát kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött az üzemanyagok árának korlátozásáról a közel-keleti helyzet és az iráni háború következtében emelkedő kőolajárak miatt – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök hétfőn.
A kormányfő elmondta: a közel-keleti háborús helyzet miatt lezárták a Hormuzi-szorost, ami jelentős emelkedést okozott a kőolaj világpiaci árában. A nyersolaj ára jelenleg hordónként 105-107 dollár között alakul, tíz nap alatt mintegy 50 százalékot emelkedve.
A kabinet ezért módosítja a kőolajtermékek legmagasabb kiskereskedelmi árát meghatározó rendeletet, valamint az energiahordozók és a villamos energia jövedéki adójáról szóló szabályozást, hogy mérsékelje az áremelkedés hatását a lakosságra – tette hozzá.
A horvát kormány a két rendelet módosításával ismét felső határt szab az üzemanyagok árának a benzinkutakon.
A horvát állami szénhidrogén-ügynökség számításai szerint kormányzati beavatkozás nélkül a dízel literenként 24 eurócenttel, a benzin kilenc eurócenttel drágulna.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Ideiglenesen megtiltotta a kőolaj- és üzemanyagexportot a szerb kormány hétfői rendkívüli ülésén.
A kabinet tájékoztatása szerint a dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg, akkor újra értékelik a piaci helyzetet.
A tilalom célja a belföldi piac védelme, hogy ne alakuljon ki hiány, és ne emelkedjenek az árak. Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter közölte, a lépésre az Iránban zajló háború, és az emiatt a globális piacon kialakult zavarok miatt volt szükség.
Szerbia 2025-ben az általa felhasznált kőolaj mintegy 80 százalékát importálta. A kőolajat a pancsovai finomítóban dolgozzák fel. A nyugat-balkáni ország elsősorban kőolajszármazékokat exportál a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába.
Közben hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról posztolt Facebook-oldalán, hogy meg kell akadályozni, hogy a gázolaj és a benzin ára elviselhetetlen szintre emelkedjen.
„Meg kell akadályoznunk, hogy a gázolaj és a benzin ára elviselhetetlen szintre emelkedjen” – közölte a miniszterelnök videójában hétfőn délelőtt. Orbán Viktor azt mondta: az ukrán olajblokád és a közel-keleti háború miatt a kőolaj ára Magyarországon is robbanásszerű növekedésnek indult.
Ebben a helyzetben a Zelenszkij által bevezetett ukrán olajblokád a lehető legsúlyosabb fenyegetést jelenti immár nem csak Magyarország és Szlovákia, de az egész Európai Unió számára – hangsúlyozta.
Orbán Viktor úgy folytatta, hogy a veszély elhárításához két döntésre van szükség: „egész Európában felül kell vizsgálnunk és fel kell függesztenünk minden, az orosz energiára kivetett szankciót”. Ezt hétfőn egy levélben kezdeményeztem Ursula von der Leyen bizottsági elnök asszonynál – tette hozzá.
– fogalmazott a miniszterelnök.
Ilyen körülmények között pedig nem csoda, hogy hosszú sorok alakultak ki hétfőn a montenegrói benzinkutaknál, miután a Montenegrói Olajvállalatok Szövetsége (UNKCG) figyelmeztetett: komoly kockázata van az üzemanyag-ellátás megszakadásának az országban – jelentette a Vijesti.me hírportál.
A szakmai szervezet közlése szerint a közel-keleti válság kezdete óta a nyersolaj, különösen az euródízel beszerzési ára mintegy 30 százalékkal magasabb annál az árnál, amennyiért Montenegróban értékesítik az üzemanyagot.
A szövetség közleménye szerint ilyen körülmények között a beszerzési és az eladási ár közötti különbség gyorsan nő, ami elkerülhetetlenül komoly pénzügyi veszteségeket okoz a vállalatoknak és zavarokat idézhet elő az ellátási láncokban.
A montenegrói energiaügyi és bányászati minisztérium ugyanakkor tagadta az üzemanyaghiányról szóló híreket. A tárca közlése szerint az ország benzinkútjainak többsége továbbra is zavartalanul működik, és a rendelkezésre álló üzemanyagkészletek elegendőek a piac folyamatos ellátásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!