A kereskedők többsége élni fog az árrésplafon eltörlése kínálta lehetőséggel, elkerülhetetlennek tűnik a drágulás
Fotó: Rostás Szabolcs
Tíz-tizenöt százalékkal emelkedhet az alapélelmiszerek ára akár már októbertől, miután a román kormány nem készül meghosszabbítani ezeknek a termékeknek az árrésplafonját. Miközben a koalíciót alkotó pártok között vita dúl az intézkedés kapcsán, egyes szakértők nem is az árrésplafon várható kivezetésének tulajdonítják az elkerülhetetlennek tűnő drágulást.
2025. szeptember 16., 19:142025. szeptember 16., 19:14
Az augusztus elsejei adó- és áfaemelés okozta drágulások után újabb áremelkedések vannak kilátásban, akár már a következő hetekben. Az Ilie Bolojan vezette kormány immár nem kívánja meghosszabbítani az alapélelmiszerek esetében két évvel ezelőtt, még a Ciolacu-kabinet által bevezetett 20 százalékos árréskorlátozást. A kérdés még nem dőlt el teljesen, a kormánykoalícióban nézeteltérés övezi az árrésplafon megszüntetését, amit a szociáldemokraták (PSD) hevesen elleneznek, ám a liberálisok (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogat.
Közölte, nincs meggyőződve arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozása a megfelelő eszköz az infláció visszaszorítására. Mint hangsúlyozta, egy piacgazdaságban a kormányzati beavatkozások a tapasztalatok szerint rendszerint a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki. „Hagynunk kell, hogy a piac szabja meg az árakat” – jelentette ki a Temesvár polgármesteri tisztségét betöltő politikus. Aki úgy véli, nem fognak jelentős mértékben megugrani az árak, ha kivezetik az árrésstopot.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ezzel szemben a PSD politikusai, valamint független szakértők szerint a korlátozás október elsejétől történő megszüntetése esetén óhatatlanul számolni kell a drágulással. Florin Barbu szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter kedden úgy vélekedett, ha a kormány nem hosszabbítja meg az alapélelmiszerek árrésplafonját, akkor decemberre 15 százalékosra ugrik az infláció. (A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában). A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az alapélelmiszerek fogyasztói árának alakulása több tényezőtől függ, többek között az előállítás során használt energiamennyiségtől, valamint az árréstől.
Hasonlóképpen vélekedik Adrian Câciu, a PSD pénzügyi szakértője, a Ciolacu-kormány pénzügyminisztere is, aki azonban Barbuval ellentétben már novemberre 15 százalékos inflációt jósol, ha nem marad a kormányzati korlátozás. A kérdés egyébként várhatóan terítékre kerül a négypárti koalíció szerdai ülésén, ugyanakkor a döntéstől függetlenül a PSD arra készül, hogy a parlamentben módosító indítványt terjeszt az árréskorlátozásról szóló kormányrendelethez.
Vizsgálódik az adóhatóság
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság (ANAF) munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozásást előíró rendeletet – jelentette ki kedden Adrian Nicușor Nica, az ANAF elnöke. A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn azt nyilatkozta, hogy a kereskedők egy része már növelte az árakat, miután felmerült az alapélelmiszerek árrésstopjának megszüntetése. A politikus felszólította az ANAF vezetőségét, indítson ellenőrzéseket ennek kapcsán. Adrian Nicușor Nica erre reagálva leszögezte, hogy a képviselőház elnökének kérése jogos, és a kockázatelemzést követően elindítják az ellenőrzéseket. Mint hangsúlyozta, korábban már voltak ilyen vizsgálatok, ezúttal azonban több vállalatot vesznek górcső alá.
Független szakértők is amondók, hogy az árréskorlátozás kivezetése esetén az alapélelmiszerek 12-15 százalékkal drágulhatnak a következő időszakban. Ennek következtében az október 1-jéig érvényes intézkedés hatálya eső élelmiszerek közé tartozó fehér kenyér fél kilogrammonkénti ára például a jelenlegi 4 lejről 4,5-4,7 lejre, 1 liter tej 5,5 lejről 6,1-6,3, míg egy kilogramm csirkehús 20-ról 22,5-23 lejre emelkedhet.
Adrian Negrescu gazdasági elemző viszont úgy véli, a dráguláshullámnak kevésbé van köze a kereskedelmi árrés korlátozásához, illetve annak tervezett megszüntetéséhez. Szerinte az áremelkedések elsősorban a kormány megszorító intézkedéseinek, mindenekelőtt az áfaemelés számlájára írható, továbbá erőteljes árfelhajtó tényezővel bír az is, hogy augusztustól az elektromos energia esetében megszűnt az állami árkorlátozás, így jelentősen megdrágult az energiahordozó. „Az élelmiszerek az áfa és a jövedéki adók, de elsősorban az elektromos energia árának 60 százalékos emelkedése miatt drágulnak. A kereskedők többsége a lehető legalacsonyabbra csökkentette a profit marzsukat, hiszen az infláció miatt csökkent a lakosság vásárlóereje” – állapította meg Negrescu.
Mint ismeretes, az alapélelmiszerek árréskorlátozásáról szóló sürgősségi rendeletet 2023. augusztusában vezették be, és a következő termékekre vonatkozik:
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ is tárgyalásra hívta a szerdán a fővárosban tüntető Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) képviselőit.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács (ECOFIN) Románia felülvizsgált helyreállítási tervét (PNNR) – közölte a pénzügyminisztérium.
Az elmúlt időszak drágításai nyomán elérték a 2025-ös csúcsot az üzemanyagárak, a gázolaj produkálta a leglátványosabb áremelkedést, amelynek literenkénti ára a legtöbb töltőállomáson átlépte a 8 lejes lélektani szintet, de a benzin ára is nőtt.
Románia állami nyugdíjrendszere a gyors népességöregedés, a tömeges munkaerő-elvándorlás, az informális foglalkoztatás és a növekvő költségvetési nyomás miatt veszélybe került – kongatták meg a vészharangot friss elemzésükben a BBTE elemzői.
Idén októberben több mint 14 ezer lakás cserélt gazdát Romániában, mégis ez volt a leggyengébb október az elmúlt négy évben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált a Közös Agrárpolitikát átszervező javaslata nyomán kialakult vitára. A Romániai Gazdák Klubja úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság javaslata „pusztító költségvetési csökkentéseket rejt”.
Három potenciális vevője is akadt a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc romániai érdekeltségei iránt a Profit.ro forrásai szerint.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest.
A román baromfiipar legnagyobb vállalkozása körülbelül 150 millió eurót költ egy teljesen új állateledelgyár megépítésére Erdélyben.
Az étkezési utalvány értéke a jelenlegi 40,18 lejről 45 lejre nő – a magasabb összeg már decembertől alkalmazható az RMDSZ szerdai tájékoztatása szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!