Akár már októbertől két számjegyű lehet a drágulás az élelmiszereknél

Közölte, nincs meggyőződve arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozása a megfelelő eszköz az infláció visszaszorítására. Mint hangsúlyozta, egy piacgazdaságban a kormányzati beavatkozások a tapasztalatok szerint rendszerint a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki. „Hagynunk kell, hogy a piac szabja meg az árakat” – jelentette ki a Temesvár polgármesteri tisztségét betöltő politikus. Aki úgy véli, nem fognak jelentős mértékben megugrani az árak, ha kivezetik az árrésstopot.

Hasonlóképpen vélekedik Adrian Câciu, a PSD pénzügyi szakértője, a Ciolacu-kormány pénzügyminisztere is, aki azonban Barbuval ellentétben már novemberre 15 százalékos inflációt jósol, ha nem marad a kormányzati korlátozás. A kérdés egyébként várhatóan terítékre kerül a négypárti koalíció szerdai ülésén, ugyanakkor a döntéstől függetlenül a PSD arra készül, hogy a parlamentben módosító indítványt terjeszt az árréskorlátozásról szóló kormányrendelethez.

Független szakértők is amondók, hogy az árréskorlátozás kivezetése esetén az alapélelmiszerek 12-15 százalékkal drágulhatnak a következő időszakban. Ennek következtében az október 1-jéig érvényes intézkedés hatálya eső élelmiszerek közé tartozó fehér kenyér fél kilogrammonkénti ára például a jelenlegi 4 lejről 4,5-4,7 lejre, 1 liter tej 5,5 lejről 6,1-6,3, míg egy kilogramm csirkehús 20-ról 22,5-23 lejre emelkedhet.

Adrian Negrescu gazdasági elemző viszont úgy véli, a dráguláshullámnak kevésbé van köze a kereskedelmi árrés korlátozásához, illetve annak tervezett megszüntetéséhez. Szerinte az áremelkedések elsősorban a kormány megszorító intézkedéseinek, mindenekelőtt az áfaemelés számlájára írható, továbbá erőteljes árfelhajtó tényezővel bír az is, hogy augusztustól az elektromos energia esetében megszűnt az állami árkorlátozás, így jelentősen megdrágult az energiahordozó. „Az élelmiszerek az áfa és a jövedéki adók, de elsősorban az elektromos energia árának 60 százalékos emelkedése miatt drágulnak. A kereskedők többsége a lehető legalacsonyabbra csökkentette a profit marzsukat, hiszen az infláció miatt csökkent a lakosság vásárlóereje” – állapította meg Negrescu.

Mint ismeretes, az alapélelmiszerek árréskorlátozásáról szóló sürgősségi rendeletet 2023. augusztusában vezették be, és a következő termékekre vonatkozik:

• 300–500 grammos fehér kenyér,
• 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l),
• tehéntejből készült telemea sajt,
• tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben,
• 000-s fehér búzaliszt (1 kg),
• kukoricadara (1 kg),
• M méretű tyúktojás,
• napraforgóolaj (legtöbb 2 l),
• friss csirkehús,
• friss sertéshús,
• friss zöldség,
• friss gyümölcs,
• fehér burgonya,
• cukor (1 kg),
• 12 százalék zsírtartalmú tejföl,
• vaj (maximum 250 grammos kiszerelésben),
• szilvaíz (legtöbb 350 grammos kiszerelésben).

korábban írtuk

Az alapélelmiszerek árrésplafonja miatt is áll a bál a kormánykoalícióban

Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.