A kereskedők többsége élni fog az árrésplafon eltörlése kínálta lehetőséggel, elkerülhetetlennek tűnik a drágulás
Fotó: Rostás Szabolcs
Tíz-tizenöt százalékkal emelkedhet az alapélelmiszerek ára akár már októbertől, miután a román kormány nem készül meghosszabbítani ezeknek a termékeknek az árrésplafonját. Miközben a koalíciót alkotó pártok között vita dúl az intézkedés kapcsán, egyes szakértők nem is az árrésplafon várható kivezetésének tulajdonítják az elkerülhetetlennek tűnő drágulást.
2025. szeptember 16., 19:142025. szeptember 16., 19:14
Az augusztus elsejei adó- és áfaemelés okozta drágulások után újabb áremelkedések vannak kilátásban, akár már a következő hetekben. Az Ilie Bolojan vezette kormány immár nem kívánja meghosszabbítani az alapélelmiszerek esetében két évvel ezelőtt, még a Ciolacu-kabinet által bevezetett 20 százalékos árréskorlátozást. A kérdés még nem dőlt el teljesen, a kormánykoalícióban nézeteltérés övezi az árrésplafon megszüntetését, amit a szociáldemokraták (PSD) hevesen elleneznek, ám a liberálisok (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogat.
Közölte, nincs meggyőződve arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozása a megfelelő eszköz az infláció visszaszorítására. Mint hangsúlyozta, egy piacgazdaságban a kormányzati beavatkozások a tapasztalatok szerint rendszerint a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki. „Hagynunk kell, hogy a piac szabja meg az árakat” – jelentette ki a Temesvár polgármesteri tisztségét betöltő politikus. Aki úgy véli, nem fognak jelentős mértékben megugrani az árak, ha kivezetik az árrésstopot.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ezzel szemben a PSD politikusai, valamint független szakértők szerint a korlátozás október elsejétől történő megszüntetése esetén óhatatlanul számolni kell a drágulással. Florin Barbu szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter kedden úgy vélekedett, ha a kormány nem hosszabbítja meg az alapélelmiszerek árrésplafonját, akkor decemberre 15 százalékosra ugrik az infláció. (A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában). A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az alapélelmiszerek fogyasztói árának alakulása több tényezőtől függ, többek között az előállítás során használt energiamennyiségtől, valamint az árréstől.
Hasonlóképpen vélekedik Adrian Câciu, a PSD pénzügyi szakértője, a Ciolacu-kormány pénzügyminisztere is, aki azonban Barbuval ellentétben már novemberre 15 százalékos inflációt jósol, ha nem marad a kormányzati korlátozás. A kérdés egyébként várhatóan terítékre kerül a négypárti koalíció szerdai ülésén, ugyanakkor a döntéstől függetlenül a PSD arra készül, hogy a parlamentben módosító indítványt terjeszt az árréskorlátozásról szóló kormányrendelethez.
Vizsgálódik az adóhatóság
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság (ANAF) munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozásást előíró rendeletet – jelentette ki kedden Adrian Nicușor Nica, az ANAF elnöke. A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn azt nyilatkozta, hogy a kereskedők egy része már növelte az árakat, miután felmerült az alapélelmiszerek árrésstopjának megszüntetése. A politikus felszólította az ANAF vezetőségét, indítson ellenőrzéseket ennek kapcsán. Adrian Nicușor Nica erre reagálva leszögezte, hogy a képviselőház elnökének kérése jogos, és a kockázatelemzést követően elindítják az ellenőrzéseket. Mint hangsúlyozta, korábban már voltak ilyen vizsgálatok, ezúttal azonban több vállalatot vesznek górcső alá.
Független szakértők is amondók, hogy az árréskorlátozás kivezetése esetén az alapélelmiszerek 12-15 százalékkal drágulhatnak a következő időszakban. Ennek következtében az október 1-jéig érvényes intézkedés hatálya eső élelmiszerek közé tartozó fehér kenyér fél kilogrammonkénti ára például a jelenlegi 4 lejről 4,5-4,7 lejre, 1 liter tej 5,5 lejről 6,1-6,3, míg egy kilogramm csirkehús 20-ról 22,5-23 lejre emelkedhet.
Adrian Negrescu gazdasági elemző viszont úgy véli, a dráguláshullámnak kevésbé van köze a kereskedelmi árrés korlátozásához, illetve annak tervezett megszüntetéséhez. Szerinte az áremelkedések elsősorban a kormány megszorító intézkedéseinek, mindenekelőtt az áfaemelés számlájára írható, továbbá erőteljes árfelhajtó tényezővel bír az is, hogy augusztustól az elektromos energia esetében megszűnt az állami árkorlátozás, így jelentősen megdrágult az energiahordozó. „Az élelmiszerek az áfa és a jövedéki adók, de elsősorban az elektromos energia árának 60 százalékos emelkedése miatt drágulnak. A kereskedők többsége a lehető legalacsonyabbra csökkentette a profit marzsukat, hiszen az infláció miatt csökkent a lakosság vásárlóereje” – állapította meg Negrescu.
Mint ismeretes, az alapélelmiszerek árréskorlátozásáról szóló sürgősségi rendeletet 2023. augusztusában vezették be, és a következő termékekre vonatkozik:
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!