A romániai lakosság közel kétharmada azt állítja, hogy jól gazdálkodik
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai lakosság közel kétharmada (63%) azt állítja, hogy anyagilag jól gazdálkodik és ki tudja fizetni az összes havi számláját, de megtakarításra vagy kikapcsolódásra nem vagy alig marad pénze – világít rá a nem túl fényes valóságra a PwC Voice of the Consumer 2025 című felmérése. Ilyen körülmények között pedig egyáltalán nem meglepő, hogy a vásárlási döntésekben továbbra is az ár a fő tényező. Ám még így is egyre elterjedtebb az egészséges és helyi termékek felé fordulás, ami miatt az emberek válogatósabbak és jobban odafigyelnek kiadásaikra.
2025. július 20., 10:042025. július 20., 10:04
„Bár az infláció 2024-ben és 2025 első felében mérséklődött a korábbi évek rekordszintjeihez képest, továbbra is ez a fő gondja a romániai fogyasztóknak, akik továbbra is óvatosak: keresik az akciókat, több üzletből csak azt veszik meg, amire szükségük van, és újrahasznosítják az élelmiszereket. Ugyanakkor egyértelmű trend az egészséges és helyi termékek felé fordulás” – idézte a közvélemény-kutatás eredményeit ismertető közlemény Ruxandra Tarlescut, a PwC Románia adó- és jogi tanácsadásért felelős vezetőjét.
Az elemzés szerint a fogyasztók úgy tervezik, hogy a következő hat hónapban többet költenek majd friss termékekre, például gyümölcsökre, zöldségekre, tejtermékekre és gabonafélékre, és eltökéltek abban, hogy csökkentik a rágcsálnivalókra, alkoholra és ultrafeldolgozott élelmiszerekre fordított kiadásaikat.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A többség (88%) úgy véli, hogy a hűségprogramok is fontos szerepet játszanak a bolt kiválasztásában, a legfontosabb hűségnövelő tényezők a készpénz-visszatérítési lehetőségek (57%) és a jövőbeli vásárlásokra vonatkozó kedvezmények (55%).
Bár a fogyasztók tisztában vannak az éghajlatváltozás hatásaival, ezek az aggodalmak nem mindig tükröződnek a vásárlói magatartásban:
például a talajminőség és a biológiai sokféleség javítását.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A romániai fogyasztók a felmérés eredményei szerint a fenntarthatóságot helyezik előtérbe, csak a szükséges termékeket vásárolják meg, és csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét, 65 százalékuk pedig aktív lépéseket tesz a környezetre gyakorolt hatás csökkentése érdekében.
A megkérdezett fogyasztók mintegy 54 százaléka aggódik eközben az ultrafeldolgozott élelmiszerek vagy a növényvédő szerek használata miatt is.
és mert támogatják a helyi gazdaságot:
Amúgy a válaszadók 53 százaléka a helyi termékeket részesíti előnyben, míg 47 százalékuk az olcsóbb nemzetközi variánst választja.
2025 januárjában és februárjában a PwC Research, a PwC piackutatással és -elemzéssel foglalkozó globális kiválósági központja 21 075 fogyasztó körében végzett felmérést 28 országban, köztük Romániában (460 válaszadó). Számos kérdést tettek fel nekik az élelmiszerfogyasztással és a fogyasztói trendekkel kapcsolatban, többek között az élelmiszer-vásárlásról és az élelmiszer-választásról, az új technológiákról, az éghajlatról és a fenntarthatóságról. Az iparági vezetőkkel készített interjúkra 2025 májusában került sor.
Túl sokat vásárolunk, rengeteg terméket nem használunk ki, eldobunk, így a jóléti társadalomra jellemző túlfogyasztásnak gátat kell vetni környezetvédelmi, gazdasági, lelki jóléti szempontból is – vallja a Mara Gyöngyvér ökológus.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
1 hozzászólás