Idén kilenc súlyos, emberáldozatot is követelő medvetámadás történt Erdélyben
Fotó: Haáz Vince
Három halálos medvetámadás, több súlyosan megsebesített ember, egyre növekvő vadkárok és tehetetlennek érzett helyi közösségek – a barnamedvék jelenléte több erdélyi megyében már nem csupán természetvédelmi kérdés. Beszterce Naszód megye vezetői szerint az állomány jelentősen meghaladja az élőhely eltartóképességét, miközben a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a gyors beavatkozást. A medvehelyzet Árpástón és Magyardécsén is egyre nagyobb aggodalmat kelt, a gazdák a termésüket féltik, a polgármesterek hatékonyabb állományszabályozást sürgetnek.
2026. június 12., 18:592026. június 12., 18:59
2026. június 12., 18:592026. június 12., 18:59
Idén három halálos medvetámadás történt Erdélyben, ezek közül kettő május elején: a Hargita megyei Farkaslakán egy 65 éves gazdát mart halálra a nagyvad, míg a Beszterce-Naszód megyei Bükkösön egy tehenét legeltető, 53 éves nő vált medvetámadás áldozatává. Néhány nappal később ugyancsak Bükkösön egy 72 éves férfira támadt rá a nagyvad a legelőn: a súlyosan megsebesített áldozat a csodával határos módon életben maradt. Ugyanakkor június 6-ára, szombatra virradóra a Szeben megyei Prod településen, egy kemping közelében sebzett halálra egy 34 éves férfit a nagyvad.
A Beszterce-Naszód megyei hivatalosságok szerint a térségben egyre súlyosabb a helyzet, az elmúlt hónapokban tucatnyi községből jelezték a medvék jelenlétét. A megye vezetői, polgármesterei és a helyi közösségek egyaránt úgy érzékelik, hogy a barnamedve-állomány jelentősen meghaladja a terület eltartóképességét, miközben a jelenlegi jogi keretek nem biztosítanak kellően hatékony eszközöket az emberek védelmére.
Medve ölhetett meg egy embert egy bölöni erdőben – írta a Székelyhon. A portál pénteki cikke szerint a háromszéki településen működtetett állatfarmon dolgozott a 68 éves áldozat, munkatársa csütörtök este beszélt a férfival utoljára. Az áldozat ruháit és más személyes holmiját péntek reggel egy Bölönhöz közeli erdő szélén találták meg, ami gyanút ébresztett. Végül a 112-n riasztott hatóságok találták meg az eltűnt férfi holttestét az erdőben, a rendőrség közlése szerint egy vadállat – valószínűsíthetően medve – támadásának látható nyomaival. A holttestet a Kovászna megyei törvényszéki orvostani intézetbe szállították, hogy megvizsgálják a haláleset pontos körülményeit – tájékoztatott a Kovászna megyei rendőrség.
Décsei Attila Lehel alprefektus szerint tavaly a megyei nyilvántartások mintegy 1050 medvét jeleztek, míg idén már több mint 1200 példány szerepel az állománybecslésekben. Ezzel párhuzamosan a kilövési kvóta mindössze 38 egyedre emelkedett, ami a teljes populációhoz viszonyítva elenyésző beavatkozást jelent. A megyei vezetők és a helyi önkormányzatok szerint az állomány növekedése olyan ütemű, hogy még a kilövési kvóták teljes kihasználása mellett is több medve marad a természetben, mint egy évvel korábban.
Árpástó község polgármestere, Martonos Tamás még szemléletesebben fogalmazott: szakmai becslések szerint
Bár ezek az adatok eltérnek a hivatalos becslésektől, jól mutatják a helyi közösségek által érzékelt túlszaporodást.
Az alprefektus két olyan esetet említett, amikor a helyi bizottságok a törvény által biztosított sürgősségi eljárás alapján elrendelték a veszélyes medvék kilövését. Az egyik eset Erdőszakál térségében történt, ahol a támadás nem követelt emberéletet. A másik, tragikusabb eset Bükkös környékén zajlott, ahol egy nő életét vesztette egy medvetámadásban. Az állatot többnapos megfigyelés után sikerült azonosítani és kilőni. A történet ugyanakkor jól mutatja a jelenlegi rendszer korlátait is. A hatóságok jellemzően csak akkor avatkozhatnak be, amikor a tragédia már bekövetkezett, vagy a veszély közvetlenül bizonyítható.
Medve által szétvert kaptárok egy udvarhelyszéki faluban
Fotó: Felsőboldogfalva Polgármesteri Hivatala
Bár Árpástón és Magyardécsén eddig nem történt súlyos személyi sérüléssel járó medvetámadás, a vadkárok egyre komolyabb problémát jelentenek. Martonos Tamás szerint a lakosság ritkán találkozik közvetlenül medvével, jelenlétüket azonban a vadkamerák rendszeresen rögzítik. A medvék különösen a gyümölcsösökben okoznak jelentős károkat, főként a cseresznye- és szilvatermésben.
Ennek oka részben a vadkárok növekedése, részben az elöregedő gazdatársadalom, de a medvék jelenléte is fontos visszatartó tényező.
Magyardécse különösen érzékeny pont ebből a szempontból. A település Erdély egyik legismertebb gyümölcstermesztő vidéke, ahol a cseresznyetermesztés máig fontos megélhetési forrás. A gazdák azonban egyre gyakrabban kényszerülnek költséges kerítések építésére, és sokan attól tartanak, hogy a fiatal generáció már nem folytatja a családi gazdaságokat.
A medvék állítólagos betelepítéséről, más vidékről történő átszállításáról szóló történetek szinte minden erdélyi településen felbukkannak. Árpástó polgármestere szerint azonban semmilyen hivatalos információ nem támasztja alá ezeket a feltételezéseket.
Hasonlóan nyilatkozott az alprefektus is. Elmondása szerint nincs bizonyíték arra, hogy más térségekből medvéket telepítenének Beszterce-Naszód megyébe. A szakemberek ugyanakkor régóta tudják, hogy a medvék rendkívül nagy távolságokat képesek megtenni. A nyomkövetéses vizsgálatok szerint egyes egyedek Brassó és Beszterce-Naszód megye között rendszeresen mozognak, különösen a párzási időszakban vagy amikor új territóriumot keresnek.
Nicușor Dan államfő csütörtökön alkotmányossági kifogással fordult az alkotmánybírósághoz a barna medvék személyek és javaik elleni támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében.
Benke József vadgazdálkodási szakember szerint a nagyvadak áttelepítése Romániában csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Az áttelepítéshez környezetvédelmi engedélyekre, állategészségügyi jóváhagyásokra, a kibocsátó és a fogadó vadászterület hozzájárulására, valamint részletes szakmai dokumentációra van szükség. A befogott állat egészségi állapotát, genetikai hátterét és a befogadó terület eltartóképességét is vizsgálni kell.
A problémás medvék áttelepítése sok esetben nem jelent végleges megoldást. A tapasztalatok szerint számos egyed visszatér eredeti élőhelyére, vagy az új területen okoz konfliktusokat. Emiatt a szakmai szervezetek egyre inkább az állomány szabályozott kezelését és a konfliktusos egyedek célzott eltávolítását tartják hatékonyabb eszköznek.
A Beszterce Naszód megyei Magyardécsében a gyümölcsösök vonzzák leginkább az élelmet kereső medvéket
Fotó: Orbán Orsolya
A megszólalók szerint jelenleg több intézkedés együttes alkalmazására lenne szükség. Elsőként gyorsítani kellene a veszélyes medvék eltávolítását.
A polgármesterek szerint ma túl sok adminisztratív feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy problémás egyed ellen intézkedni lehessen.
Másodsorban növelni kellene a megelőző állományszabályozás lehetőségét. A helyi vezetők úgy vélik, hogy a jelenlegi kvóták nem képesek megállítani az állomány növekedését. Fontos lenne továbbá a gazdák támogatása elektromos kerítések, riasztórendszerek és egyéb megelőző eszközök beszerzésében, valamint a vadkárkifizetések gyors és kiszámítható rendezése.
A turisztikai térségekben pedig a figyelmeztető rendszerek, a tájékoztatás és a veszélyes egyedek folyamatos monitorozása kapna nagyobb szerepet.
Alkotmánybíróság előtt az RMDSZ törvénytervezete
Az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a kilövési kvóták megduplázása és a problémás medvék eltávolításának egyszerűsítése volt. A jogszabályt a parlament elsöprő többséggel elfogadta, Nicușor Dan államfő azonban alkotmányossági vizsgálatra küldte. Benke József erdőmérnök szerint a jelenlegi helyzetben az emberi életnek és a közbiztonságnak elsőbbséget kell élveznie. A Hargita megyei vadgazdálkodási szakember a Krónikának elmondta, szakmai szervezetek részéről lehetőség van beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz, amit meg is tett. Ebben azt hangsúlyozza, hogy az államnak alkotmányos kötelezettsége polgárai életének és testi épségének védelme, ezért a túlszaporodott nagyvadállomány kezelését lehetővé tevő szabályozás nem csupán vadgazdálkodási, hanem közérdekű biztonsági kérdés is. Érvelése szerint a taláros testületnek azt kell mérlegelnie, miként teremthető meg az egyensúly a természetvédelmi szempontok és az emberi élet védelme között. A szakember úgy látja: ott, ahol az állomány tartósan meghaladja az élőhely eltartóképességét, az állományszabályozás nem a természetvédelem ellen hat, hanem éppenséggel a hosszú távú egyensúlyt szolgálja.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás