Idén kilenc súlyos, emberáldozatot is követelő medvetámadás történt Erdélyben
Fotó: Haáz Vince
Három halálos medvetámadás, több súlyosan megsebesített ember, egyre növekvő vadkárok és tehetetlennek érzett helyi közösségek – a barnamedvék jelenléte több erdélyi megyében már nem csupán természetvédelmi kérdés. Beszterce Naszód megye vezetői szerint az állomány jelentősen meghaladja az élőhely eltartóképességét, miközben a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a gyors beavatkozást. A medvehelyzet Árpástón és Magyardécsén is egyre nagyobb aggodalmat kelt, a gazdák a termésüket féltik, a polgármesterek hatékonyabb állományszabályozást sürgetnek.
2026. június 12., 18:592026. június 12., 18:59
2026. június 12., 18:592026. június 12., 18:59
Idén három halálos medvetámadás történt Erdélyben, ezek közül kettő május elején: a Hargita megyei Farkaslakán egy 65 éves gazdát mart halálra a nagyvad, míg a Beszterce-Naszód megyei Bükkösön egy tehenét legeltető, 53 éves nő vált medvetámadás áldozatává. Néhány nappal később ugyancsak Bükkösön egy 72 éves férfira támadt rá a nagyvad a legelőn: a súlyosan megsebesített áldozat a csodával határos módon életben maradt. Ugyanakkor június 6-ára, szombatra virradóra a Szeben megyei Prod településen, egy kemping közelében sebzett halálra egy 34 éves férfit a nagyvad.
A Beszterce-Naszód megyei hivatalosságok szerint a térségben egyre súlyosabb a helyzet, az elmúlt hónapokban tucatnyi községből jelezték a medvék jelenlétét. A megye vezetői, polgármesterei és a helyi közösségek egyaránt úgy érzékelik, hogy a barnamedve-állomány jelentősen meghaladja a terület eltartóképességét, miközben a jelenlegi jogi keretek nem biztosítanak kellően hatékony eszközöket az emberek védelmére.
Medve ölhetett meg egy embert egy bölöni erdőben – írta a Székelyhon. A portál pénteki cikke szerint a háromszéki településen működtetett állatfarmon dolgozott a 68 éves áldozat, munkatársa csütörtök este beszélt a férfival utoljára. Az áldozat ruháit és más személyes holmiját péntek reggel egy Bölönhöz közeli erdő szélén találták meg, ami gyanút ébresztett. Végül a 112-n riasztott hatóságok találták meg az eltűnt férfi holttestét az erdőben, a rendőrség közlése szerint egy vadállat – valószínűsíthetően medve – támadásának látható nyomaival. A holttestet a Kovászna megyei törvényszéki orvostani intézetbe szállították, hogy megvizsgálják a haláleset pontos körülményeit – tájékoztatott a Kovászna megyei rendőrség.
Décsei Attila Lehel alprefektus szerint tavaly a megyei nyilvántartások mintegy 1050 medvét jeleztek, míg idén már több mint 1200 példány szerepel az állománybecslésekben. Ezzel párhuzamosan a kilövési kvóta mindössze 38 egyedre emelkedett, ami a teljes populációhoz viszonyítva elenyésző beavatkozást jelent. A megyei vezetők és a helyi önkormányzatok szerint az állomány növekedése olyan ütemű, hogy még a kilövési kvóták teljes kihasználása mellett is több medve marad a természetben, mint egy évvel korábban.
Árpástó község polgármestere, Martonos Tamás még szemléletesebben fogalmazott: szakmai becslések szerint
Bár ezek az adatok eltérnek a hivatalos becslésektől, jól mutatják a helyi közösségek által érzékelt túlszaporodást.
Az alprefektus két olyan esetet említett, amikor a helyi bizottságok a törvény által biztosított sürgősségi eljárás alapján elrendelték a veszélyes medvék kilövését. Az egyik eset Erdőszakál térségében történt, ahol a támadás nem követelt emberéletet. A másik, tragikusabb eset Bükkös környékén zajlott, ahol egy nő életét vesztette egy medvetámadásban. Az állatot többnapos megfigyelés után sikerült azonosítani és kilőni. A történet ugyanakkor jól mutatja a jelenlegi rendszer korlátait is. A hatóságok jellemzően csak akkor avatkozhatnak be, amikor a tragédia már bekövetkezett, vagy a veszély közvetlenül bizonyítható.
Medve által szétvert kaptárok egy udvarhelyszéki faluban
Fotó: Felsőboldogfalva Polgármesteri Hivatala
Bár Árpástón és Magyardécsén eddig nem történt súlyos személyi sérüléssel járó medvetámadás, a vadkárok egyre komolyabb problémát jelentenek. Martonos Tamás szerint a lakosság ritkán találkozik közvetlenül medvével, jelenlétüket azonban a vadkamerák rendszeresen rögzítik. A medvék különösen a gyümölcsösökben okoznak jelentős károkat, főként a cseresznye- és szilvatermésben.
Ennek oka részben a vadkárok növekedése, részben az elöregedő gazdatársadalom, de a medvék jelenléte is fontos visszatartó tényező.
Magyardécse különösen érzékeny pont ebből a szempontból. A település Erdély egyik legismertebb gyümölcstermesztő vidéke, ahol a cseresznyetermesztés máig fontos megélhetési forrás. A gazdák azonban egyre gyakrabban kényszerülnek költséges kerítések építésére, és sokan attól tartanak, hogy a fiatal generáció már nem folytatja a családi gazdaságokat.
A medvék állítólagos betelepítéséről, más vidékről történő átszállításáról szóló történetek szinte minden erdélyi településen felbukkannak. Árpástó polgármestere szerint azonban semmilyen hivatalos információ nem támasztja alá ezeket a feltételezéseket.
Hasonlóan nyilatkozott az alprefektus is. Elmondása szerint nincs bizonyíték arra, hogy más térségekből medvéket telepítenének Beszterce-Naszód megyébe. A szakemberek ugyanakkor régóta tudják, hogy a medvék rendkívül nagy távolságokat képesek megtenni. A nyomkövetéses vizsgálatok szerint egyes egyedek Brassó és Beszterce-Naszód megye között rendszeresen mozognak, különösen a párzási időszakban vagy amikor új territóriumot keresnek.
Nicușor Dan államfő csütörtökön alkotmányossági kifogással fordult az alkotmánybírósághoz a barna medvék személyek és javaik elleni támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében.
Benke József vadgazdálkodási szakember szerint a nagyvadak áttelepítése Romániában csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Az áttelepítéshez környezetvédelmi engedélyekre, állategészségügyi jóváhagyásokra, a kibocsátó és a fogadó vadászterület hozzájárulására, valamint részletes szakmai dokumentációra van szükség. A befogott állat egészségi állapotát, genetikai hátterét és a befogadó terület eltartóképességét is vizsgálni kell.
A problémás medvék áttelepítése sok esetben nem jelent végleges megoldást. A tapasztalatok szerint számos egyed visszatér eredeti élőhelyére, vagy az új területen okoz konfliktusokat. Emiatt a szakmai szervezetek egyre inkább az állomány szabályozott kezelését és a konfliktusos egyedek célzott eltávolítását tartják hatékonyabb eszköznek.
A Beszterce Naszód megyei Magyardécsében a gyümölcsösök vonzzák leginkább az élelmet kereső medvéket
Fotó: Orbán Orsolya
A megszólalók szerint jelenleg több intézkedés együttes alkalmazására lenne szükség. Elsőként gyorsítani kellene a veszélyes medvék eltávolítását.
A polgármesterek szerint ma túl sok adminisztratív feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy problémás egyed ellen intézkedni lehessen.
Másodsorban növelni kellene a megelőző állományszabályozás lehetőségét. A helyi vezetők úgy vélik, hogy a jelenlegi kvóták nem képesek megállítani az állomány növekedését. Fontos lenne továbbá a gazdák támogatása elektromos kerítések, riasztórendszerek és egyéb megelőző eszközök beszerzésében, valamint a vadkárkifizetések gyors és kiszámítható rendezése.
A turisztikai térségekben pedig a figyelmeztető rendszerek, a tájékoztatás és a veszélyes egyedek folyamatos monitorozása kapna nagyobb szerepet.
Alkotmánybíróság előtt az RMDSZ törvénytervezete
Az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a kilövési kvóták megduplázása és a problémás medvék eltávolításának egyszerűsítése volt. A jogszabályt a parlament elsöprő többséggel elfogadta, Nicușor Dan államfő azonban alkotmányossági vizsgálatra küldte. Benke József erdőmérnök szerint a jelenlegi helyzetben az emberi életnek és a közbiztonságnak elsőbbséget kell élveznie. A Hargita megyei vadgazdálkodási szakember a Krónikának elmondta, szakmai szervezetek részéről lehetőség van beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz, amit meg is tett. Ebben azt hangsúlyozza, hogy az államnak alkotmányos kötelezettsége polgárai életének és testi épségének védelme, ezért a túlszaporodott nagyvadállomány kezelését lehetővé tevő szabályozás nem csupán vadgazdálkodási, hanem közérdekű biztonsági kérdés is. Érvelése szerint a taláros testületnek azt kell mérlegelnie, miként teremthető meg az egyensúly a természetvédelmi szempontok és az emberi élet védelme között. A szakember úgy látja: ott, ahol az állomány tartósan meghaladja az élőhely eltartóképességét, az állományszabályozás nem a természetvédelem ellen hat, hanem éppenséggel a hosszú távú egyensúlyt szolgálja.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vendégmunkásként kezdték Magyarországon, majd hazatérve építőipari vállalkozást indítottak. Néhány év múlva azonban mindent egy lapra tettek fel: a mezőgazdaságra. A szilágyszentkirályi Módi testvérek ma már közel ezer hektárnyi területen gazdálkodnak.
Szinte minden súlyos közlekedési bűncselekmény gyanúja felmerült annál a 20 éves apahidai (Kolozs megyei) fiatalembernél, akit hétfőn vett őrizetbe a rendőrség.
Elkészült az észak-erdélyi autópálya (A3) egyik Szilágy megyei szakasza, azonban az országos közútkezelő társaság késlekedik az átvételével.
Zivatarokra és szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére.
Medve jelenléte miatt riasztották hétfőn hajnalban Nagyszeben lakosait: a nagyvad a város egyik legforgalmasabb utcájára látogatott be – adta hírül a Turnulsfatului.ro helyi portál a katasztrófavédelemre hivatkozva.
Elhivatott, a magyar oktatásért áldozatot vállaló óvónőket és tanítónőket keres a moldvai magyar oktatási hálózat. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási koordinátora megkeresésünkre a Bákó megyei magyar oktatás jelenéről beszélt.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás