
Varga Pál (az első sorban) a szervezet fiatalítását tartja egyik fő célkitűzésének
Fotó: EPMSZ
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) idén az udvarhelyszéki Zeteváralján tartotta akadémiai napjait. Az egyesület megalakulásáról, tevékenységéről, idei erdélyi konferenciájáról beszélgettünk Varga Pál németországi református lelkipásztorral, az EPMSZ elnökével.
2024. június 12., 08:512024. június 12., 08:51
2024. június 12., 08:582024. június 12., 08:58
– Mikor és hol alakult meg az EPMSZ? Kik és milyen céllal hozták létre?
– A svájci Sion városában mintegy ötvenöt évvel ezelőtt, 1969-ben alakult. 1956-ban külföldre került magyar értelmiségiek hozták létre, akik addig az EMEIK (Európai Magyar Evangéliumi Ifjusági Konferencia) éves találkozóira jártak, de az „ifjúkorból” kinőttek, ezért önálló szervezetet alapítottak.
– Hogyan működött az első évtizedekben?
– Célként tűzték ki az éves találkozókat – az úgynevezett akadémiai napokat –, és elhatározták a könyvkiadást olyan magyar írók és költők számára, akiknek művei Magyarországon nem jelenhettek meg a kommunista rendszerben.
– A kelet-európai rendszerváltást követően megnyíltak a határok. Hogyan nyitott az EPMSZ?
A rendszerváltás után az EPMSZ több konferenciát tartott a Kárpát-medencében, és létrehozta az itteni társszervezeteit: az EPMSZ Egyesületet Magyarországon, az Erdélyi Kört, de hasonló szervezetek alakultak Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján is, ezek saját találkozókat szerveztek.
– Kik lehetnek a tagjai? Hogyan lehet csatlakozni?
Tagságot kérhet bárki, aki az EPMSZ alapszabályában lefektetett elvekkel egyetért. Az új tagokat javaslat vagy kérvény alapján a közgyűlés veszi fel szavazással, majd éves tagsági díjat kell fizetni.
– A szabadegyetem folyamatos képzést, előadások tartását jelenti. Ez hogyan valósul meg az EPMSZ életében, hiszen az óriási távolságok miatt szinte lehetetlen egy helyre gyűjteni az embereket?
– Az éves találkozók programját programbizottság készíti elő. Ennek tagjai hívják meg az előadókat, szervezik a napi műsorokat, és kiküldenek programfüzetet az érdeklődőknek (a titkárnál hosszú lista található az eddigi konferenciák résztvevőiről, akik évente kapnak meghívást).
– Minden évben tartanak akadémiai napokat. Hol kerül sor ezekre, minek alapján választják ki a helyszíneket?
– Az éves konferenciák (akadémiai napok) helyszínéről az EPMSZ elnöksége dönt. Az eddigi gyakorlat szerint háromévenként más-más helyen szervezik a találkozót: az egyik évben nyugat-európai országban, majd Magyarországon, végül pedig a Kárpát-medence egyik magyarlakta vidékén. Az új elnökség döntése szerint a következő két konferenciát Magyarországon rendezzük, idejük is lerövidül 3–4 napra.
– Milyen folyamatok zajlanak a szabadegyetemen belül?
– Mitől protestáns az EPMSZ?
– Egyrészt az EPMSZ alapításakor az alapítók többsége protestáns volt, ezért kapta a szervezet ezt a nevet, másrészt Nyugat-Európában létezett egy magyar katolikus értelmiségi szervezet, a Pax Romana. Ettől függetlenül az EPMSZ kezdettől fogva ökumenikus jellegű volt, és tagjai között – sőt a vezetőségében is – mindig jelen voltak római katolikusok is.
AZ EPMSZ idén Udvarhelyszéken tartotta az évi akadémiai napokat Otthon vagyunk-e itthon? témában
Fotó: EPMSZ
– Huszonöt évvel ezelőtt az Erdélyben tartott konferenciákon még sok, a régi kommunista rendszert kiszolgáló „magyar értelmiségi” vett részt. Mintha ezt a közeget is ki akarták volna sajátítani maguknak. Nem tűnt visszataszítónak azok számára, akik Kelet-Európából éppen a megtorlások ellen menekültek Nyugatra?
– Szerintem 25 évvel ezelőtt – tehát 2000 körül – az akkori EPMSZ-elnökség célja az lehetett, hogy kiépítse a kapcsolatait a Kárpát-medencében, de azt nem tartom elfogadhatónak, hogy a volt kommunista rendszer emberei az EPMSZ-t a maguk céljai számára használták volna fel. Az EPMSZ mindig hangsúlyt fektetett politikai függetlenségére, és ezt értékelték a Nyugatra menekültek is.
– Egy-egy konferencián a résztvevők között alig akad egy-két fiatal. A viszonylag magas részvételi költségek vagy az érdektelenség számlájára írható e jelenség?
– Valóban gondunk a tagság fiatalítása. Ha a konferenciáinkon kevés a fiatal, annak több oka van: nem ismert eléggé az EPMSZ a fiatal nemzedék körében, talán a konferenciák időpontja nem felel meg az egyetmista ifjúságnak, vagy éppenséggel a költségek magasak… ezért tervezi az elnökség a jövőben a fiatalok tudatos bevonását a programba és anyagi támogatást is a fiatalabbak számára.
– Idén Székelyudvarhelyszéken tartották az évi akadémiai napokat Otthon vagyunk-e itthon? témában. Hét országból 45 személy érkezett Zeteváraljára. Mit jelentett az otthon és az itthon a jelenlevőknek?
– A résztvevőktől eddig pozitív visszajelzést kaptunk, a választott téma rendkívül időszerű volt. Azt, hogy otthon érzi-e magát egy kisebbségi magyar itthon – éljen bárhol kisebbségi helyzetben – azt ki-ki maga tudja megválaszolni. Az EPMSZ módszere viszont minden konferencián az, hogy a különböző álláspontokat egymás mellé helyezve nyílt megbeszéléseken keresse a megoldásokat – tiszteletben tartva mindenki véleményét.
– A konferencián a kisebbségi helyzetben élő magyarok oktatási helyzetéről értekeztek. Milyen következtetéseket vontak le?
A következtetéseket az érintetteknek kell levonniuk.
– A másik téma az elvándorlással kapcsolatos helyzet, annak okai és az otthonmaradás lehetősége volt. Mire jutottak e kérdéskörben az előadók és a részvevők?
– Az előadók igen pontos adatokkal mutatták be a valós helyzetet, idén elsősorban a romániai, illetve székelyföldi helyzetet elemeztük. Ezek alapján beszéltünk – pl. egy kerekasztal résztvevőivel – az elvándorlás és a helyben maradás lehetőségeiről. A valós helyzet felmutatása segít az érintetteknek a döntésekben, de mi – a résztvevők – nem szolgálunk „kész receptekkel” másoknak, mert nem ez az EPMSZ-konferenciák célja.
– Melyek a rövidebb vagy hosszabb távú tervei az EPMSZ-nek?
– Egy bizonyos „reform” szükségességét érezzük, de az eredeti EPMSZ-szellemiséget nem szeretnénk elhagyni. Konferenciáinkon a jövőben igyekszünk egy családias légkör kialakítására a hozzánk szívesen csatlakozók számára, ugyanakkor szeretnénk nyitni a fiatal érdeklődők irányába. A következő két év majd megmutatja, lesz-e eredménye ennek az újítási kísérletnek. Az EPMSZ vezetőségében viszont aktívan ki kell vennie részét mindazoknak, akiknek céljuk a szabadegyetem működésének folytatása.
– Az érdeklődők hogyan vehetik fel a kapcsolatot a vezetőséggel? Hol találkoznak jövőre?
– Az EPMSZ elérhetősége a honlapunkon keresztül adott. De fontosnak tartjuk azt is, hogy az érdeklődők a helyi, úgynevezett társszervezetek munkáját is támogassák. Például az Erdélyi Kör őszi találkozóján való részvétellel, ahol a csángóvidék megismerése és meglátogatása lesz a téma. Erre szeptember 27. és 29. között kerül sor, érdeklődni pedig Baczoni Szilárdka nyugalmazott református lelkipásztornál lehet. Az EPMSZ jövő évi konferenciáját minden bizonnyal Magyarországon tartjuk, a helyet illetőleg ez év őszén történik döntés.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!