
Munkások a kolozsvári Karolina-tér közelében. Manoj Suranga (balról), mellette a Kumara néven bemutatkozó Srí Lanka-i útjavító, mindhárom férfi azt mondja, három éve dolgozik Romániában
Fotó: Kiss Judit
Elégedettek fizetésükkel, munkakörülményeikkel azok a Kolozsvár belvárosában dolgozó Srí Lankai-i építőmunkások, akikkel a Karolina-téren elegyedtünk szóba. Azt tervezik, hogy két év múlva hazaköltöznek, ahol a családjuk, gyerekeik várják őket. Az útjavítást irányító munkáltató felügyelőjük kérdésünkre elmondta, ő is elégedett az ázsiai férfiak munkájával. A gazdasági kimutatások szerint tavaly év végén mintegy 75 ezer külföldi állampolgár vállalt munkát Romániában.
2024. június 16., 08:412024. június 16., 08:41
2024. június 16., 08:502024. június 16., 08:50
Évtizedekben mérhető már, hogy mióta dolgoznak tömegesen a romániai munkavállalók külföldi országokban, az utóbbi években pedig az a tendencia is intenzíven felerősödött, hogy külföldi vendégmunkások keresik nálunk a megélhetésüket.
Építkezéseken is sok külföldi munkás dolgozik Erdélyben. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Az Economica.net gazdasági portál elemzése, amely a bevándorlási főfelügyelőségtől kapott adatokon alapul, arról adott hírt, hogy 2023 végén közel 75 ezer külföldi állampolgárnak volt joga munkavállalási céllal hazánkban tartózkodni, és több mint 45%-uk Nepálból és Srí Lankáról származik. A kimutatás szerint a Romániában dolgozó külföldiek többsége 18 és 60 év közötti és szakképzetlen.
„Szorgalmasak a fiúk”
Minden jel szerint elégedettek, jól érzik magukat Romániában a Távol-Keletről érkező vendégmunkások, akik közül néhánnyal Kolozsvár belvárosában, a Karolina-téren elegyedtünk szóba. A három Sri-Lanka-i férfi készségesen válaszolt kérdéseinkre, bár akadt közülük, aki nehezen értette meg az angol nyelvű mondatokat. Mosolyogva jelentették ki, hogy nagyon elégedettek az itteni munkájukkal – egy építkezési cég alkalmazottaiként útjavítással foglalkoznak, napi 10 órában. Azt is elmondták, hogy ezért a munkáért havi 4500 lejt keresnek, amivel szintén elégedettek.
A Karolina teret övező utcák javítását jelenleg a Nord Conforest nevű, kolozsvári székhelyű magáncég végzi, amelynek egyik fiatal építészmérnöke felügyelte ottjártunkkor az ázsiai munkások tevékenységét. Tămaș Andreea kérdésünkre elmondta, elégedettek a Sri-Lanka-i munkásokkal, hiszen „szorgalmasak a fiúk”. Arról is beszélt, hogy bár pontos számokat nem tud mondani, de a több terepen dolgozó vállalatnál mostanra már több a külföldi munkás, mint a romániai.
Növekszik a romániai bürokrácia
Az Economica.net gazdasági portál június 10-én közzétett, a Romániába érkező külföldi munkavállalókról szóló elemzése arról számolt be, hogy a vendégmunkások közül sokan elhagyják az országot, olyanokról van szó nagyrészt, akik most kapnak schengeni érvényes munkavállalási vízumot.
„Olyan munkavállalókról beszélünk, akik már nem is jönnek Romániába, mert több pénzt akarnak keresni, mint amennyit nálunk kaphatnak. Becsléseink szerint Románia légi schengeni csatlakozásának időpontjától napjainkig a külföldi munkavállalók mintegy 35-40 százaléka elhagyta az országot” – nyilatkozta a portálnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia külföldi munkaközvetítő ügynökség vezérigazgatója.
Az utcaseprést is gyakorta végzik ázsiai munkavállalók Kolozsváron
Fotó: Kiss Judit
Becslése szerint
„Először is ott van a vízumeljárás, amely még körülményesebbé vált, mert a romániai országos vízumközpont jóváhagyása mellett most már a schengeni országok jóváhagyása is elvárás, ami a folyamat elhúzódásához vezet. Emellett a román konzulátusok munkatársai sokkal szigorúbbak és óvatosabbak lettek a kérelmezőkkel folytatott személyes interjúk során, és megnőtt az elutasítások aránya. A munkaadók, akiknek nagy szükségük van a munkaerőre, szintén arra panaszkodnak, hogy a jelentkezők végleges kiválasztása utáni folyamat egyre hosszabb ideig tart, egyes esetekben akár egy évig is” – mondta Yosef Gavriel Peisakh. Az Economica.net emlékeztet, hogy a kormány 2024-re legfeljebb 100 ezer újonnan alkalmazott külföldi munkavállalóra vonatkozó kvótát határozott meg az ország munkaerőpiacán.
Egyre vonzóbb a külföldi munkások számára Románia
Egy nemzetközi tanulmány szerint Románia a legvonzóbb költözési célpontok rangsorának első felében szerepel – számolt be májusban az Euronews román nyelvű kiadása. A Romániába érkező ázsiai munkavállalók már nem számítanak újdonságnak, hiszen évek óta dolgoznak a különböző munkaerőhiányos ágazatokban. Mint az internetes portál beszámolt róla, Románia évről évre egyre vonzóbbá válik a külföldiek számára, akik itteni céghez jönnének dolgozni. Tavaly év végén Románia a 185 ország közül a 89. helyen állt e tekintetben, míg 2020-ban még csak a 92. helyen.
Ana Călugăru, az egyik vendégmunkásokat toborzó platform képviselője elmondta, tekintettel arra, hogy a románai állások nagyon gyakran megfelelnek a ide érkezők által támasztott elvárásoknak. Romulus Badea, a Munkaerőimportőrök Munkaadói Szövetségének (PIFM) alelnöke úgy nyilatkozott, hogy ha megnézzük a különböző országokból, de főleg Délkelet-Ázsiából érkező személyeket, az látszik, hogy elég könnyen alkalmazkodnak. „Két tényező segíti őket. Az egyik a munkáltató által szervezett alkalmazkodási program, ami véleményem szerint a legfontosabb. A másik a romániaiakkal, a helyiekkel való jó együttműködés” – mondta Badea.
Gazdasági növekedés, munkaerőhiány
Tavaly májusban arról írt a Krónika, hogy Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik. Idézte a The Economist című neves brit gazdasági lap összeállítását, amely részletezte, hogy 2022-ben 4,7 százalékos volt a romániai gazdasági növekedés; miközben 2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék az Európai Unióban jegyzett GDP 53 százalékát tette ki, 2021-ben már 74 százalékon állt.
Az útkarbantartási munkálatokat is gyakorta végzik külföldről Romániába érkező munkavállalók
Fotó: Pinti Attila
A brit újság cikkében megállapítják: a szállodák, a bárok és vendéglők is munkásokat keresnek, de a legnagyobb hiány az építőiparban tapasztalható. Megszólaltatják egy vállalkozás vezetőjét, aki 350 alkalmazottat foglalkoztat, közülük pedig 200 külföldi, nagyrészt Sri Lanka-iak és vietnámiak. Alexandru Băiculescu szerint munkaerő-közvetítőkön keresztül érkeztek, de a romániai bürokrácia nem bírja el a nagy kereslet okozta nyomást, ezért sokan út közben „elvesznek”, mások „lecsapnak” rájuk – például az Egyesült Arab Emirátusokban –, míg romániai vízumukra várnak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!