
A németországi labdarúgó Európa-bajnokságon részt vevő magyar válogatott tagjai a csapat nyilvános edzésén Weiler-Simmerbergben
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Bár a napokban számos sportágban zajlik Európa-bajnokság, a szurkolók döntő többségét mégis valami különleges sportesemény köti le a párizsi ötkarikás játékok előtt: péntek este kezdődik a futball Európa-bajnokság, amelynek döntőjét július 14-én rendezik Berlinben. Nagy reményekkel indul a magyar csapat, és a románok is szeretnének továbbjutni a csoportból. De kik lehetnek az esélyesek?
2024. június 14., 08:022024. június 14., 08:02
2024. június 14., 08:102024. június 14., 08:10
Idén Németország látja vendégül a kontinens legjobb 24 csapatát. Az UEFA által szervezett 17. Európa-bajnokságnak Németország harmadszor házigazdája. A szervezőknek nem volt nehéz megnyerniük a rendezésért vívott harcot, mert hét évvel ezelőtt csak Törökország nyújtotta be pályázatát. A német földön megrendezésre kerülő kontinenstorna a harmadik olyan Eb, amikor már 24 csapat vesz részt.
A csoportok már egy fél éve ismertek, a teljes képet csupán a tavaszra maradt pótselejtezők nyertesei egészítették ki. Az esélylatolgatások rég megindultak, ám az erőviszonyok részben változtak, hiszen még az elmúlt hetek barátságos mérkőzései közben is több játékos sérült meg, kikerült a keretből, ezzel pedig a csapatok hatékonysága, ereje is változott, igaz, nem jelentősen.
A magyar válogatott az A jelű csoportba került a házigazda németek, a svájciak és a skótok mellé. E négyes a harmadik legnehezebb a világranglistán elfoglalt helyezések alapján. Ebből a szempontból a D-csoport a legerősebb a franciákkal (2. helyezettek), a hollandokkal (7.), az osztrákokkal (25.) és a lengyelekkel (28.), a helyezések átlaga ebben a négyesben 15,5. A képzeletbeli második hely a B-csoporté 23,25-ös átlaggal, itt a spanyolok (8.), a címvédő olaszok (9.), valamint a horvátok (10.) és az albánok (66.) szerepelnek. A magyarok (26.) négyese a házigazda németekkel (16.), a svájciakkal (19.) és a skótokkal (39.) 25-ös átlaggal harmadik. A világranglistás helyezések alapján az F-csoport a leggyengébb 39,25-ös átlaggal, ebben Portugália (6.), Csehország (36.), Törökország (40.) és Grúzia (75.) szerepel. A csoportokból az első kettő és a négy legjobb harmadik jut tovább a nyolcaddöntőbe.
A magyar válogatott busza érkezik a csapat szálláshelyére a németországi Weiler-Simmerbergben a szurkolók gyűrűjében
Fotó: MLSZ
Vegyük azonban sorba a csoportokat. Az A jelű kvartett nemcsak a harmadik legerősebb, hanem az egyik legkiegyensúlyozottabb is. A németek – főleg hazai pályán – favoritnak tűnnek, de a többi kiadó helyre bármelyik csapat odaérhet a pillanatnyi forma, a szerencse és több más körülménynek köszönhetően. A skótok az ismert erőfocijukat játsszák számos angol csapatban leigazolt játékossal. A svájciak inkább a technikás játékot részesítik előnyben, ám a selejtezőkben nagy meglepetésre egyszer sem sikerült legyőzniük a gyengébb játékerőt képviselő románokat. A kantonok országának együttesében különben alig található egy-két „igazi” svájci, nagy részük koszovói albán, afrikai vagy szláv származású. Igaz, e téren a németek sem „büszkélkedhetnek”, az ő keretükben is hemzseg a török, afrikai hátterű játékos. Mindig is kérdés marad: mindez befolyásolja-e a nemzeti tizenegy hatékonyságát?
A B-csoportban egyértelmű a helyzet: a spanyolok és a címvédő olaszok mellett a legutóbbi világbajnokságon bronzérmet szerző horvátoknak is esélyük van a továbbjutásra. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy az albánok keretében számos, jó bajnokságban szereplő játékos kapott helyet, akár árnyaltabb is lehet a kép.
Ám ne feledjük, a jó játékosok egyrészt nem mindig alkotnak jó csapatot, másrészt a szerbek világversenyen az utóbbi időben sohasem alkottak maradandót. Nem lenne meglepő, ha ebből a csoportból a harmadik helyezett nem jutna tovább.
A negyedik négyesben a francia–holland páros kiemelkedik a mezőnyből, az egymás elleni mérkőzés dönti majd el a csoportelsőséget kettejük között. A harmadik helyért a pótselejtezőből továbbjutó lengyelek harcolnak majd az osztrákok ellen. Ám félő, hogy amennyiben a „két nagy” mindkettejüket legyőzi, egy esetleges 3 pont a végelszámolásnál nem jelent majd továbbjutást a harmadik helyről, amelyre a jelenlegi formát tekintve talán az osztrákoknak van esélyük.
Az E jelű kvartett a világranglistás helyezések alapján a második leggyengébb. Ebbe sorsolták be a románokat, akik az utóbbi években szinte mindig a lehető legjobb sorsolást kapják. Tavaly decemberben nem is rejtették véka alá örömüket, amikor a csoportbeosztások véglegesítődtek. „Nem vagyunk világverő csapat, de minden idők egyik leggyengébb csoportját kaptuk, így az sem elképzelhetetlen, ha továbbjutunk” – mondták a román szakemberek. Az első kalapból húzott belgák játékerőben már nem azok, akik néhány éve voltak Eden Hazard vezérletével, ám keretük alapján még mindig a legerősebbnek tűnnek. A szlovákok csoportmásodikként úgy jutottak ki az Eb-re, hogy a portugálok alig tudták őket legyőzni, olasz szövetségi kapitányuk, Francesco Calzona pedig rendkívül jó munkát végez.
Egyes fogadóirodák az ukrán, román és szlovák sorrendet állapították meg.
Az utolsó csoport egyértelmű esélyese az egyik legjobb kerettel rendelkező Portugália. Valószínűleg maximális pontszámmal végez majd az első helyen. A luzitánokat a törökök és a csehek követik majd (közöttük dől el a második hely sorsa), a legutolsó Grúzia lehet, amely újoncként vesz részt az Európa-bajnokságon. A grúzok számára a pontszerzés is már csodaszámba menne.
Marco Rossival ez a közösség nagyon jól kialakult, ez az ereje a mostani válogatottnak, állítják a magyar válogatott tagjai
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A legjobb keretük a franciáknak, a portugáloknak és az angoloknak van, ilyen alapon nekik kellene bejutniuk a legjobb négybe, és persze a németeket se becsüljük le, akik Julian Nagelsmann szövetségi kapitánnyal, Toni Kroos visszatérésével erősödtek, ráadásul hazai pályán játszanak. Komoly játékerőt képeznek a belgák, hollandok, horvátok és spanyolok is. S bár az olaszok kerete jelentősen gyengébb, mint legutóbb, amikor megnyerték az Eb-t, a taljánok szurkolóikkal feledtetni akarják, hogy az utóbbi két alkalommal nem jutottak ki a vb-re. Tehát őket sem szabad kihagyni a felsorolásból. Eddig különben a spanyolok és németek három alkalommal, az olaszok kétszer nyerték meg az Európa-bajnokságot.
Az erőviszonyok szerint ezek lennének a legjobbak, ám egy világversenyen soha nem ez alapján alakul ki a végső sorrend. Mindig „beugranak” meglepetéscsapatok (legutóbb Dánia, azelőtt Wales került be a legjobb négybe, 2008-ban Oroszország és Törökország, azt megelőzően Csehország), amelyek borítják a papírformát.
ehhez azonban a jó játék, sok szerencse, könnyebb ág mellett csodára is szükség lenne. A realitás alapján állók inkább azt várják, hogy Szoboszlai és társai legalább a csoportból jussanak tovább. És már az sem lenne kis teljesítmény. Hogy mire lesznek képesek, azt már a június 15-i, szombati mérkőzésen látni fogjuk, amikor Sallai Rolandék délután 4 órakor Svájc ellen lépnek pályára.

Hazahozza a szurkolóknak a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságot az M4 Sport, a Nemzeti Sportrádió, a Kossuth Rádió, az M1 és a Nemzeti Sport.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!