Ajándék a közösségben való gondolkodás – jubilál a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok válaszúti pedagógusfóruma

A válaszúti pedagógusfórum célja a pedagógusok szakmai fejlődéséhez való hozzájárulás, illetve a tanítók, óvónők egy közösséghez tartozás élményének folyamatos megerősítése.

A pedagógusfórumot Zsigmond Emese, a gyermeklapok korábbi főszerkesztője álmodta és valósította meg, László Noémi 2020 őszén vette át a lapok főszerkesztését, így immár negyedik éve szervezi a válaszúti rendezvényt a lapok munkaközösségével együtt. Harmincéves a Napsugár pedagógusoknak szervezett szakmai fóruma. A hosszú ideje Válaszúton zajló nyári találkozón az elmúlt évtizedek táborait felelevenítő fényképekből készült emlékkiállítás megnyitójával indult az idei, ünnepi seregszemle. László Noémit arról kérdeztük, hogy mi az idei, jubileumi fórum fő koncepciója.

A főszerkesztőtől azt is megkérdeztük, hogyan látja, miért szeretnek a pedagógusok a válaszúti táborokba járni, mi az a lelki-szakmai hozadék, amivel gazdagabban térnek haza.

„Tábori kínálatunkban bábozás, népi játékok, alternatív oktatási eszközök, kézműves fortélyok szerepelnek, de képletesen szólva komolyzenei koncertre, színházba is megyünk, kastélyt látogatunk, évszázados fákról tanulunk és a templomkapun is belépünk. Közben kávézunk és viccelődünk, bosszankodunk a hőség vagy az autók zaja miatt, megijedünk kutyától, szúnyogtól vagy pincebogártól, együtt szédelgünk a tanév-végi hajrából alig kikerülve” – ecsetelte László Noémi. Mint mondta, úgy látja, a táborozók számára a legjobb egymással beszélgetni, rádöbbenni dolgokra, amik ugyanúgy vagy épp másként vannak itt és ott.

Ezért is szerveződünk minden évben meglepően jó közösséggé itt, a válaszúti Kallós-kúriában” – mondta el a főszerkesztő. Ily módon sok erdélyi tanító közös „találkozási pontja” a gyermeklapok működése, létezése. László Noémit arról is megkérdeztük, milyen közös jövendőbeli, a gyerekek lelkében megszülető világot épít a szerkesztőség a pedagógusokkal együtt.

Megkérdeztük a pedagógusfórummal kapcsolatos véleményéről az egyik résztvevőt is, Gergely Erika-Magdolnát, a kolozsvári Hársfaillat Napköziotthonos Óvoda pedagógusát. „Még csak két napja vagyunk itt, de a Kallós Zoltán múzeumból beszerzett tarisznyánk telis-tele a sok kinccsel; szívünkben pedig hála és tisztelet a szervezőknek, akik értékes percekkel, tartalmas előadásokkal, testet-lelket felemelő programokkal lepnek meg bennünket. Köszönjük” – mondta az óvónő.

Az 1957-ben alapított Napsugár gyermekirodalmi lapnak az erdélyi irodalom jeles alakjai voltak a főmunkatársai, szerzői az évtizedek folyamán. A Napsugár és Szivárvány szerkesztősége ma is közös, akárcsak korábban.

2017-ben, amikor alapításának 60. évfordulóját ünnepelte a Napsugár, Zsigmond Emese főszerkesztő felelevenítette a folyóirat múltját. „Más lapok szerkesztői is gyakran »menekültek« hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, „nem elkötelezett" irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak.

„Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak. Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba” – fogalmazott a gyermeklapok korábbi főszerkesztője, Zsigmond Emese.

Miután Zsigmond Enmesétől átvette a stafétát 2020 őszén, László Noémi a Krónikának adott interjúban úgy fogalmazott, a gyermeklapok az olvasás szeretetét is segítenek kialakítani, hiszen szerencsére a kicsi gyerekek még nem a képernyőn gyakorolják az olvasást. „Erről egyelőre még a közvélekedés is úgy tartja, hogy egyértelműen egészségtelen az ő életkorukban.

A Napsugár gyermekirodalmi lap alapító tagjai írók, költők, képzőművészek voltak: Asztalos István főszerkesztő, Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Tamás Mária, Soó Zöld Margit és Kádár Tibor, valamint Farkas János szerkesztő. A szerkesztők sorába lépve, illetve külső munkatársként évtizedeken át verssel, mesével adott irodalmi rangot a lapnak Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla, Szilágyi Domokos, Veress Zoltán, Majtényi Erik, Marton Lili, Jancsik Pál, Palocsay Zsigmond, Sütő András, Tamás Mária. A szerkesztőség élén a folyóirat története során Asztalos István, Farkas János, Tar Károly, Murádin Jenő, ismét Farkas János, majd Zsigmond Emese állt.

1980 januárjában a Napsugár szerkesztősége óvodások számára is lapot indított A haza sólymai. Ez a diktatúra által a kiadványra kényszerített név, a képes, irodalmi gyermeklap jelleget változatlanul megőrizve, 1989 decemberétől az eredetileg is javasolt Szivárványra változott.

A Napsugár és Szivárvány munkaközössége által szervezett 30. válaszúti rendezvény támogatója a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány, a Kolozs Megyei Tanács, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).

korábban írtuk

Vándorútra készül kiállítás formájában a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok illusztrációs kincse

Kiállítás nyílik Kolozsváron a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok vonzáskörében kialakult alkotói műhely tagjainak munkáiból.