Évi rendszerességgel visszatérő dilemmája a magyar újságírónak, hogy miként viszonyuljon a rendszerváltás után meghonosított román nemzeti ünnephez, december elsejéhez. Azt már mintegy három évtizede írjuk és mondjuk, hogy ez nem a mi ünnepünk.
December elsején a világ szeme Moszkvára szegeződik: az orosz fővárosban sorsolják ki a 2018-as futball-világbajnokság csoportbeosztását. Értékelésünkben áttekintjük az eddigi fontosabb eredményeket. És egy-két halálcsoport gondolatával is eljátszunk.
Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Szalonna és bandája prímása.
Nemrég hunyt el Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, akinek a neve számos magyar számára nem mond sokat. A Mézga család történetei és dr. Bubó viszont sokunknak cseng ismerősen. Mindezt neki köszönhetjük.
Toszkána számtalan magyar emléket rejt igazolva a történelem során kialakult szoros itáliai-magyar kapcsolatokat. Nyomába eredtünk azoknak a kincseknek, amelyek a kevésbé látogatott turisztikai célpontokban találhatók.
Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái közül a novemberi sötétséget, a nehéz reggeli emésztést és a kormányt káromolva.
Ismét terítékre került a határon túli magyarság egyszerűsített honosításának ügye. Nem meglepő, hogy a bírálat az emigráció keserű kenyerét Bécsben majszolgató Paul Lendvai tollából pattant ki.
A reformáció 500 éves jubileuma részeként felavatták Sass Kálmán 1956-os mártír lelkész mellszobrát Érmihályfalván a templomfalak tövében. Ezek ugyanis hatvan esztendővel ezelőtt tanúi voltak a lelkészcsalád életre-halálra szóló kálváriájának.
A nagyváradi városháza tanácstermében szervezett konferenciát az EMNT, a Néppárt és a Reconstructio Egyesület. A résztvevők arra keresték a választ, hogy a küszöbön álló egyesülési centenárium esélyt vagy veszélyt jelent a román–magyar kapcsolatokban.
Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből tanult hazugságok alapján évszázadok alatt generációk nőttek és nőnek fel, ne csodálkozzunk, hogy szinte senki nem ért meg minket.
Csíkszeredában kerekasztal-beszélgetés zajlott a korai fejlesztésről. Kevesen tudják, hogy a román állam nem biztosítja a rendszeres korai szűrést. A gyerek ötéves koráig csak a szülőkön múlik, hogy kiderüljön, ha valami veszélyezteti a fejlődését.
Értékét vesztett világunkban szerteágazó tevékenysége üdítő színfolt az erdélyi magyar kultúrában. Alapvégzettségét tekintve színész: Erdély-szerte a magyar irodalmat népszerűsítő előadásaival vált ismertté. Marosán Csaba színművésszel beszélgettünk.
Sikertörténetnek számít az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. Az e heti lapszámunkban újrainduló Gazdaszemmel című mellékletünkben gazdaegyesületek vezetői osztják meg véleményüket a budapesti expo mentén megfogalmazódott terveikről.
A 14. század első tíz esztendeje igen zavaros képet mutat a magyar királyok tekintetében. A 12 évesen, 1300-ban Magyarországra kerülő Károly Róbertet háromszor kellett megkoronázni, míg 1310-ben ténylegesen elfoglalhatta a királyi széket.
Szénási Réka újságíróként a Kossuth Rádió Krónika és 180 perc című műsorainál találta meg igazi helyét. Turán, egy roma telepen él szüleivel együtt.
A legújabb magyar film a második világháború szennyének lelki hatásaival és sokáig tabunak számító mondanivalójával a nemzetközi közönséget is megnyerte. A hétvégén Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon is bemutatatták.
A Mezőségen szolgált húsz évet. Vallja, hogy aki megbecsüli a mezőségi embereket, azt befogadják. Idén két jelentős elismerést vehetett át: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét és az Orbán Balázs-díjat. Jakab István esperessel beszélgettünk.
Negyedszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni demokráciában végre bíróság elé kerüljön a tömeggyilkos Ion Ficior, a peripravai haláltábor parancsnoka. Tetteit a Fehér ló – a gyűlölet rövid története című darabban dolgozták fel.