
Ifjabb Dobrovitz József idén ötödik lett a a budapesti világkupa futamában
Fotó: MTI
Színpompás színházi lovasbemutatóval indított az elmúlt hétvégén a Fogathajtó Világkupa budapesti versenye. A Córdobai Spanyol Királyi Istállók lovai először léptek magyar közönség elé kétfelvonásos Andalúz Fieszta című előadásukkal.
2017. december 09., 19:102017. december 09., 19:10
2017. december 09., 19:142017. december 09., 19:14
Ritka színes esemény színhelye volt szombat és vasárnap a budapesti Papp László Sportaréna, ahol a spanyol lovasszínház-bemutatónak, a Fogathajtó Világkupa versenyszámainak, szünetben pedig a budapesti Állatorvostudományi Egyetem lovastanár (hippológus) képzését elvégző diákok diplomakiosztásának tapsolhatott a közönség. A szombat délutáni előadás kezdetére mintegy négyezren ültek a nézőtéren, a várva várt lovasbemutató pedig nem is okozott csalódást. A spanyolországi bemutató legnagyobb erényének számított a magas szintű lovastudás ötvözése az ország kulturális védjegyének számító flamencóval. A háttérben kivetített nagyméretű spanyol zászló a jellegzetes zenei aláfestéssel biztosította a díszletet a tíz méter magasból, köteleken leeresztett mozgó színpadhoz, amelyen táncos pár kápráztatta el a közönséget. A műsor részeként videót nézhettünk meg a messze földön híres Spanyol Királyi Ménesről, amit az andalúz tenyészállatok élőben történő felvonultatása és bemutatása követett.
Végig a flamenco és a lovasok egymásra találása jellemezte az előadást. Az első felvonás zárásaként Miklósa Erika operaénekesnő és az andalúz Senorita carussel nyolc lovasa mutatott be fantasztikus produkciót. Az előadást a szervezők ősbemutatóként harangozták be, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy a spanyol lovasok magyar lovasokkal és magyar operaénekesekkel lépjenek föl. A második felvonásban a rendező a Carmen operaáriáit a córdobai idomítás magasiskolájával ötvözte előadásában. Az idomárok lovaikkal vonultak fel, és mutatták be a legapróbb részletekig kidolgozott mutatványaikat. A közönség legnagyobb elismerését a Capriola-mutatvány váltotta ki, amikor a lovak adott jelszóra mind a négy lábukkal egyszerre ugrottak a magasba. A mellettem ülő, frissen végzett székelyföldi származású lovastanár barátom elmagyarázta: ez a mutatvány igen ritka jelenség, a betanított lovaknak csak kis része képes rá.
Flamencó és lovas felvonulás: rendhagyó műsorral örvendeztették meg a spanyolok a magyar közönséget
Fotó: Lovasshow.hu
A második felvonásban tapsolhatott a közönség a Granada nevű produkciónak is: Kiss B. Atilla operaénekes és a Győri Ördöglovasok közös jelenetét fáklyalángok színesítették. A színház és opera valamint a lovassportok eme érdekes ötvözete olyan előadást eredményezett Budapesten, amelyet igen ritkán láthat magyar közönség. A hosszú vastaps jelezte, hogy hasonló műsorokra gyakrabban lenne szükség a Kárpát-medencében.
A látványos lovasbemutatók folytatásaként a budapesti Állatorvostudományi Egyetem frissen diplomázott lovastanárai (hippológusai) vehették át tanáraiktól az oklevelet. Idén 17 sikeresen végzett oktató tanár kezdheti el pályafutását a lovak, és a lovászat csínját-bínját elsajátítani akaró fiatalok körében. Eddig összesen százan végezték el a budapesti állatorvosi egyetemen ezt az új szakot, Erdélyből mindössze ketten. A sepsiszentgyörgyi Czine Attila (portrénkon)Bocskai-öltönyben és székely kokárdával a mellén vette át diplomáját, két évvel ezelőtt pedig egy csíkszeredai hölgy végezte el ugyanezt a szakot Budapesten.
„Hét év németországi tartózkodás után Sopronba mentem, ahol egy lovardában lestem el a szakma titkait, és közben elvégeztem az egyetemi képzést is. Azt tervezem, hogy immár diplomával és megfelelő szakmai tudással felvértezve a közeljövőben hazatérek Székelyföldre, ott szeretnék lovászattal foglalkozni”– mondta lapunknak Czine Attila.
A Córdobai Spanyol Királyi Istálló
A II. Fülöp spanyol király által 1570-ben alapított Spanyol Királyi Istállók az évszázadok során elsősorban lovasiskolaként működtek. Maga az alapító király is híres lovas volt, a lovak szerelmese. Az uralkodó választása nem véletlenül esett Córdobára, hiszen Spanyolország évszázadok óta elismert védjegyét, a legendás andalúziai lovakat ezen a vidéken tenyésztik ma is. A 450 éves intézmény falai között nemcsak lovak tenyésztése folyik, hanem az istálló szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal várják a közönséget.
A budapesti lovasrendezvény a Fogathajtó Világkupa versenyszámaival folytatódott szombat este és vasárnap. A Fedeles Fogathajtó Világkupát először 2001-ben rendezték meg. A szabadtéri versenyeken gyűjtött pontok alapján a világ 10 legeredményesebb négyes-fogathajtója nevezhet be a versenysorozatra, amelynek döntőjébe a legjobb hat versenyző kerül. Magyarország 2007-ben rendezhetett először próbaversenyt, Budapest 2008-tól került be a versenynaptárba. Nem kis magyar teljesítmény, hogy az ország eddig 11 alkalommal lehetett házigazdája azoknak a csúcstalálkozóknak, amelyek a világ legjobb fogathajtóit fogadták. Budapest mellett eddig Madridban, Londonban, Genfben és Lipcsében tartottak Fogathajtó Világkupát.
A lovastanár Czine Attila hazatérne Erdélybe
Fotó: Ilyés Szabolcs
A szombat esti tíz órás kezdés a Papp László Sportaréna speciálisan kiépített pályafelületén várta csatasorba a versenyzőket. A fogathajtók akadály- és gyorsaságversenyen vettek részt. A szabadtéri versenyektől eltérően – ahol díj-, maraton- és akadályhajtás szerepel a versenyszámok között – a fedeles pályán elmarad a díjhajtás. Itt a versenypályát legfeljebb 15 akadályból építik ki, közülük rendszerint három a maratoni, a többi az akadályhajtásnál használt bójákból álló akadály.
A fedeles lovasverseny alapvetően eltér a szabadtéritől. A zárt tér, a fény, a hang, a közönség közelsége különös légkört teremt. Ehhez a lovak és persze hajtóik is különbözőképpen alkalmazkodnak. A mostani versenyen is akadt olyan fogat, amely nehezen tudott bejönni a „hangos”versenypályára. A felfokozott hangulatú fedeles verseny izgalmas és látványos volt, ahol sokszor csak tized- vagy századmásodpercek döntöttek. A verseny egyébként a pályán eltöltött idő és a bóják tetejéről levert vagy érintetlen labdák alapján dőlt el. Egy labda leveréséért büntetés jár. A sikerhez különös bravúr szükségeltetett. A világkupa-versenyen a holland fogathajtók voltak számbeli fölényben (3), de volt francia és svájci, illetve két magyar versenyző is. A budapesti világkupa végén a tavalyi évben is nyertes holland Koos de Ronde örülhetett az elsőségnek.
Javier Gomez, a spanyol lovasok vezetője úgy fogalmazott: „bennünket a lovak és a zene szenvedélyes szeretete köt össze”. Tulajdonképpen erről szólt a teljes hétvégi, budapesti lovasrendezvény.
Koos de Ronde megvédte címét
A holland Koos de Ronde nyerte a Papp László Sportarénában rendezett lovas világkupa négyesfogathajtó versenyét, amelyen legjobb magyarként ifjabb Dobrovitz József ötödik lett. A csapatban négyszeres világbajnok hajtó az összevetésben nyújtott teljesítményének köszönheti sikerét. Az első futamban hárman csaknem azonos időeredménnyel és verőhiba nélkül zártak, de a második körben a budapesti verseny címvédője, De Ronde két verőhibát, míg két ellenfele közül a svájci Jerome Voutaz négy, a szintén holland Ijsbrand Chardon három, egyenként öt másodperces verőhibával teljesítette a pályát. A legjobb tíz hajtót felvonultató világkupában csak vendégként szereplő magyaroknak nem sikerült jól a vasárnapi verseny: ifjabb Dobrovitz József ötödik, míg apja, a csapatban világbajnok Dobrovitz József, hetedik lett hét verőhibája miatt.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!