Ifjabb Dobrovitz József idén ötödik lett a a budapesti világkupa futamában
Fotó: MTI
Színpompás színházi lovasbemutatóval indított az elmúlt hétvégén a Fogathajtó Világkupa budapesti versenye. A Córdobai Spanyol Királyi Istállók lovai először léptek magyar közönség elé kétfelvonásos Andalúz Fieszta című előadásukkal.
2017. december 09., 19:102017. december 09., 19:10
2017. december 09., 19:142017. december 09., 19:14
Ritka színes esemény színhelye volt szombat és vasárnap a budapesti Papp László Sportaréna, ahol a spanyol lovasszínház-bemutatónak, a Fogathajtó Világkupa versenyszámainak, szünetben pedig a budapesti Állatorvostudományi Egyetem lovastanár (hippológus) képzését elvégző diákok diplomakiosztásának tapsolhatott a közönség. A szombat délutáni előadás kezdetére mintegy négyezren ültek a nézőtéren, a várva várt lovasbemutató pedig nem is okozott csalódást. A spanyolországi bemutató legnagyobb erényének számított a magas szintű lovastudás ötvözése az ország kulturális védjegyének számító flamencóval. A háttérben kivetített nagyméretű spanyol zászló a jellegzetes zenei aláfestéssel biztosította a díszletet a tíz méter magasból, köteleken leeresztett mozgó színpadhoz, amelyen táncos pár kápráztatta el a közönséget. A műsor részeként videót nézhettünk meg a messze földön híres Spanyol Királyi Ménesről, amit az andalúz tenyészállatok élőben történő felvonultatása és bemutatása követett.
Végig a flamenco és a lovasok egymásra találása jellemezte az előadást. Az első felvonás zárásaként Miklósa Erika operaénekesnő és az andalúz Senorita carussel nyolc lovasa mutatott be fantasztikus produkciót. Az előadást a szervezők ősbemutatóként harangozták be, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy a spanyol lovasok magyar lovasokkal és magyar operaénekesekkel lépjenek föl. A második felvonásban a rendező a Carmen operaáriáit a córdobai idomítás magasiskolájával ötvözte előadásában. Az idomárok lovaikkal vonultak fel, és mutatták be a legapróbb részletekig kidolgozott mutatványaikat. A közönség legnagyobb elismerését a Capriola-mutatvány váltotta ki, amikor a lovak adott jelszóra mind a négy lábukkal egyszerre ugrottak a magasba. A mellettem ülő, frissen végzett székelyföldi származású lovastanár barátom elmagyarázta: ez a mutatvány igen ritka jelenség, a betanított lovaknak csak kis része képes rá.
Flamencó és lovas felvonulás: rendhagyó műsorral örvendeztették meg a spanyolok a magyar közönséget
Fotó: Lovasshow.hu
A második felvonásban tapsolhatott a közönség a Granada nevű produkciónak is: Kiss B. Atilla operaénekes és a Győri Ördöglovasok közös jelenetét fáklyalángok színesítették. A színház és opera valamint a lovassportok eme érdekes ötvözete olyan előadást eredményezett Budapesten, amelyet igen ritkán láthat magyar közönség. A hosszú vastaps jelezte, hogy hasonló műsorokra gyakrabban lenne szükség a Kárpát-medencében.
A látványos lovasbemutatók folytatásaként a budapesti Állatorvostudományi Egyetem frissen diplomázott lovastanárai (hippológusai) vehették át tanáraiktól az oklevelet. Idén 17 sikeresen végzett oktató tanár kezdheti el pályafutását a lovak, és a lovászat csínját-bínját elsajátítani akaró fiatalok körében. Eddig összesen százan végezték el a budapesti állatorvosi egyetemen ezt az új szakot, Erdélyből mindössze ketten. A sepsiszentgyörgyi Czine Attila (portrénkon)Bocskai-öltönyben és székely kokárdával a mellén vette át diplomáját, két évvel ezelőtt pedig egy csíkszeredai hölgy végezte el ugyanezt a szakot Budapesten.
„Hét év németországi tartózkodás után Sopronba mentem, ahol egy lovardában lestem el a szakma titkait, és közben elvégeztem az egyetemi képzést is. Azt tervezem, hogy immár diplomával és megfelelő szakmai tudással felvértezve a közeljövőben hazatérek Székelyföldre, ott szeretnék lovászattal foglalkozni”– mondta lapunknak Czine Attila.
A Córdobai Spanyol Királyi Istálló
A II. Fülöp spanyol király által 1570-ben alapított Spanyol Királyi Istállók az évszázadok során elsősorban lovasiskolaként működtek. Maga az alapító király is híres lovas volt, a lovak szerelmese. Az uralkodó választása nem véletlenül esett Córdobára, hiszen Spanyolország évszázadok óta elismert védjegyét, a legendás andalúziai lovakat ezen a vidéken tenyésztik ma is. A 450 éves intézmény falai között nemcsak lovak tenyésztése folyik, hanem az istálló szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal várják a közönséget.
A budapesti lovasrendezvény a Fogathajtó Világkupa versenyszámaival folytatódott szombat este és vasárnap. A Fedeles Fogathajtó Világkupát először 2001-ben rendezték meg. A szabadtéri versenyeken gyűjtött pontok alapján a világ 10 legeredményesebb négyes-fogathajtója nevezhet be a versenysorozatra, amelynek döntőjébe a legjobb hat versenyző kerül. Magyarország 2007-ben rendezhetett először próbaversenyt, Budapest 2008-tól került be a versenynaptárba. Nem kis magyar teljesítmény, hogy az ország eddig 11 alkalommal lehetett házigazdája azoknak a csúcstalálkozóknak, amelyek a világ legjobb fogathajtóit fogadták. Budapest mellett eddig Madridban, Londonban, Genfben és Lipcsében tartottak Fogathajtó Világkupát.
A lovastanár Czine Attila hazatérne Erdélybe
Fotó: Ilyés Szabolcs
A szombat esti tíz órás kezdés a Papp László Sportaréna speciálisan kiépített pályafelületén várta csatasorba a versenyzőket. A fogathajtók akadály- és gyorsaságversenyen vettek részt. A szabadtéri versenyektől eltérően – ahol díj-, maraton- és akadályhajtás szerepel a versenyszámok között – a fedeles pályán elmarad a díjhajtás. Itt a versenypályát legfeljebb 15 akadályból építik ki, közülük rendszerint három a maratoni, a többi az akadályhajtásnál használt bójákból álló akadály.
A fedeles lovasverseny alapvetően eltér a szabadtéritől. A zárt tér, a fény, a hang, a közönség közelsége különös légkört teremt. Ehhez a lovak és persze hajtóik is különbözőképpen alkalmazkodnak. A mostani versenyen is akadt olyan fogat, amely nehezen tudott bejönni a „hangos”versenypályára. A felfokozott hangulatú fedeles verseny izgalmas és látványos volt, ahol sokszor csak tized- vagy századmásodpercek döntöttek. A verseny egyébként a pályán eltöltött idő és a bóják tetejéről levert vagy érintetlen labdák alapján dőlt el. Egy labda leveréséért büntetés jár. A sikerhez különös bravúr szükségeltetett. A világkupa-versenyen a holland fogathajtók voltak számbeli fölényben (3), de volt francia és svájci, illetve két magyar versenyző is. A budapesti világkupa végén a tavalyi évben is nyertes holland Koos de Ronde örülhetett az elsőségnek.
Javier Gomez, a spanyol lovasok vezetője úgy fogalmazott: „bennünket a lovak és a zene szenvedélyes szeretete köt össze”. Tulajdonképpen erről szólt a teljes hétvégi, budapesti lovasrendezvény.
Koos de Ronde megvédte címét
A holland Koos de Ronde nyerte a Papp László Sportarénában rendezett lovas világkupa négyesfogathajtó versenyét, amelyen legjobb magyarként ifjabb Dobrovitz József ötödik lett. A csapatban négyszeres világbajnok hajtó az összevetésben nyújtott teljesítményének köszönheti sikerét. Az első futamban hárman csaknem azonos időeredménnyel és verőhiba nélkül zártak, de a második körben a budapesti verseny címvédője, De Ronde két verőhibát, míg két ellenfele közül a svájci Jerome Voutaz négy, a szintén holland Ijsbrand Chardon három, egyenként öt másodperces verőhibával teljesítette a pályát. A legjobb tíz hajtót felvonultató világkupában csak vendégként szereplő magyaroknak nem sikerült jól a vasárnapi verseny: ifjabb Dobrovitz József ötödik, míg apja, a csapatban világbajnok Dobrovitz József, hetedik lett hét verőhibája miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!