Kádár Hanga
2017. december 09., 18:562017. december 09., 18:56
Az elmúlt héten szinte kész tényként tálalták, hogy Romániában minden államilag támogatott egyetemistát öt év itthoni munkavállalásra kötelezne a kormány tanulmányai elvégzése után. Azóta kiderült, hogy a Román Akadémiának a következő húsz évére vonatkozó fejlesztési stratégiájában tettek erre javaslatot, amit a politikusok átvettek. A hír hallatán ki átkozta, ki áldotta az elképzelést. Többnyire azok bólogattak egyetértően, akik minimum húsz-harminc éves rutinnal már jó mély gyökeret vertek a hazai földbe, illetve, akik a munkatapasztalatuknak köszönhetően nem csak minimálbérből nyomorognak. A sokszor álláshoz nem jutó, garasoskodni kényszerülő fiatal nemzedék azonban felháborodott sóhajtással gondol a külföldi lehetőségekre, hiszen legtöbb helyen még az ösztöndíj is több mint az itthoni fizetés. A problémának azonban messzemenően nem csak két oldala van.
Megoldás lenne, ha az állam a képviselők extranyugdíjának megszavazása helyett kiemelten támogatná a sok helyen hitvány állapotban lévő, felszerelés nélküli szakiskolákat. Ugyanis mindennapos probléma, hogy nincsenek kőművesek, villanyszerelők, szobafestők. A fizikai munkától vissza nem riadók nem futnának Dániáig tehenet fejni, hiszen – éppen a szakmunkáshiány miatt – egy nagyvárosban dolgozó kőműves napjainkban minimum kétszeresét keresi egy átlagértelmiségi fizetésének.
Néhány éven belül ily módon hamar növekednének a magánszektoron belüli fizetések is, hiszen a kétbőröndnyi, félig megvásárolt diplomagyűjteménnyel érkezők helyett hozzáértő szakemberek küldenék be önéletrajzukat. Megoldás lenne, ha a frissen végzettek után adókedvezmény járna a cégeknek, akik így szívesebben emelnének a minimálbéres kezdő fizetésen, hogy a friss diplomásnak a lakbér és közköltség kifizetése után főtt ételre is jusson. Megoldás lenne, ha a kutatásból élők nem bürokratikus úton és rendszertelenül jutnának olyan kutatói ösztöndíjakhoz, amelyek csak alapmegélhetést biztosítanak. Addig azonban külföldi munkával pótolják a hiányt, s a kedvező körülményeknek köszönhetően akár kint is ragadnak.
Sokkal inkább ösztönözni kellene a fiatalokat. Nem mellesleg ez a kormányjavaslat mai, primitív formájában az EU területén belül bármely országban alapjaiban sérti a szabad munkavállalás jogát.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Rostás Szabolcs
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Balogh Levente
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
Balogh Levente
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!