Miközben Erdélyben a csíkszentsimoni sörgyár „kézműves” termékei a legismertebbek, a nagy cégek egyeduralkodásra törekvő választéka ellenére egyre több a kis sörfőzde. A Magyarországról begyűrűzött sörforradalommal a fogyasztók járnak jól.
A 115 éve született hegedűművész, Zathureczky Ede utolsó tanítványával, Terebesi Györggyel Kanadában készítettem interjút, aki 1932-ben született Budapesten. A beszélgetést a gazdag életpálya megismerése mellett magyar vonatkozásai teszik forrásértékűvé.
Olcsó vigasz, hogy magyar demográfiai szakemberek szerint a magyarság népszaporulata egy fokkal jobb, mint a románságé. De ez legfentebb statisztikákban mérvadó, ettől még fogyunk.
Gyakori jelenség, hogy Erdély többségében magyarok lakta vidékein a nagyáruházakban ott is román alkalmazottak vannak, ahol lenne elegendő magyar. Erről beszélgettünk Csata Zsombor szociológussal, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával.
A rendszerváltást követő három évtized alatt Romániában több ezer ortodox templom épült, az utóbbi 29 évben minden második nap átadtak egy templomot, ami a világon egyedülálló jelenség. A partiumi településeket sem kerülte el a templomépítési láz.
A muravidéki magyarok a közelmúltban születésének százhuszadik évfordulóján Pataky Kálmán operaénekesről, Lendva világhírű szülöttéről készítettek filmet, aki erdélyi gyökerekkel is rendelkezik.
Te, Szöcske, azért ne feledjem: történnek ám csodálatos dolgok is errefelé. Például egyesülés utáni szétválás. Ez nem vicc, éppen amikor az emberek a nagy egyesülés fáradalmait próbálták kipihenni, kiderült: hirtelen osztódásnak indult az ország.
Az újságírói szakma gyönyörű. Mégis vannak olyan pillanatai, amelyekre az ember nem szívesen emlékezik vissza, noha az emberek baklövéseiket nevezik tapasztalatnak. Nos, ezekből pályám során volt részem bőven, íme, egy csokorra való.
Az ellenzék példátlan botrányt kavart a parlamentben, a munkatörvénykönyv módosításának megszavazása során minden ok és alap nélkül „rabszolgatörvénynek” nevezve a jogszabályt. Amely teljes mértékben megfelel a nyugat-európai szabályozásnak.
Az egykori rádiókabaré szállóigévé vált mondata szerint az idei év rosszabb az előző évinél, de jobb a következőnél. Sokan vallják a nyolcvanas években elhangzott poént ma is.
Magyar kulturális kávézó nyílt idén ősszel Nagybányán. A hely tulajdonosait és működtetőit, Várvédő Leventét és Kingát az életükben bekövetkezett profilváltásról és az új kihívásokról kérdeztem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 20. század elején útjára indult kabaré a mai napig népszerű. A közönség alig várja az év végét, hogy a színházban megtekinthesse az ilyenkor hagyományos szórakoztató műsort. Bár, úgy tűnik, egyre kevesebb van belőle, és a színvonal sem a régi…
A Megváltó születésével karácsony a reményt, a magunkra találást, a hit fontosságát hirdeti. A hitét, ami nélkül csak emberi számítás szerint van jövő. Valójában azonban bolyongásra ítélt lények maradunk, akik számára nincs szellemi útjelző.
Ha az időben utazhatnék, visszamennék egy napra nagyszüleim házába. Újra gyerek lennék. Álmaimban mindig ott járok, a márkosfalvi házban, nagymamám követem a konyhában, a nagytatámat az udvaron. Mindenhol ott vagyok.
Legtöbb házban ott van a karácsonyfa, körülálljuk, énekelünk és imádkozunk. Örülünk neki, mert a jelképe annak, hogy az élet az igazi világosság, közénk jött. Karácsonykor megtelik a szívünk örömmel. Pontosan ezért jött el Jézus közénk.
Az adventi könyvvásár szervezői idén is gondoskodtak arról, hogy a könyv ne maradjon ki a karácsonyfa alól. Az eseményre Kolozsváron a Vallásszabadság Házában került sor.
Hiánypótló szándékkal, különböző korosztályokat megszólítva hoztak létre több erdélyi fesztivált. A Vibe, a Double Rise és a Csűrfesztivál főszervezői a munkafolyamatról, a fellépők kiválasztásáról és a célközönség igényeiről nyilatkoztak lapunknak.
A mohácsi vész kilátástalanságba taszította a Magyar Királyságot. Alighogy elvonult a török, elkezdődött az ádáz harc a megüresedett magyar koronáért.
Látogatottsági adatok