
2016. augusztus 20., 08:332016. augusztus 20., 08:33
Politikusokra, nem utászokra van szükség – hangzott el az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyószentmiklósi táborában a hétvégén egy fiatal előadó szájából a romániai magyar érdekvédelem és politizálás egymondatos összefoglalójaként. Az erdélyi magyar közállapotainkat tökéletesen jellemző kijelentés mögött ott áll immár 26 év helyben topogása, sikertelensége, a magyar fiatalok tömeges elvándorlása, az egyre inkább élhetetlenné váló vidék, illetve a falun vegetáló romániai magyarság jelentős részét foglalkoztató mezőgazdaság csődje. Helyi politikusainknak a választások előtti útjavító és aszfaltozó láza – amely nem mellékesen börtönveszélyt is jelent, ha a romániai szokások szerint az aszfaltréteg felének pénzeit ellopják – rendszerint csak kampányfogás, hiszen elsődlegesen nem ez az erdélyi magyar érdekképviselet fő feladata. Bármennyire is hiú ábrándban ringatja magát egy magyar polgármester, helyi vagy megyei önkormányzati vezető, egy település magyarságának nem ez a legnagyobb gondja-baja. Ez is egy csatorna az élhetőbb környezet megteremtéséhez, de ha a magyar embernek a legtöbb területen közösségi jogainak semmibevételével és a harmadik világ országaira jellemző fizetésekkel kell megbirkóznia, akkor a nagy csinnadrattával megejtett önkormányzati útjavítások nagyjából annyit érnek, mint döglött lovon a patkó. Ma már nehezen lehet fiatalokat arra rábírni, hogy olyan felújított utakkal rendelkező településen vagy megyében éljenek, ahol magyar származásuk miatt jobban fizető állásokba, közintézményekbe nem kerülhetnek be, a rendelkezésükre álló munkahelyeken pedig csak a napi betevő falatra futja.
Márpedig a romániai magyar érdekérvényesítés elsősorban ilyen tevékenységekben múlik ki. Az útjavítások mellett mindeközben egyre többet fesztiválozunk Erdély-szerte – zömében a magyar állam pénzén –, és nem vesszük észre, hogy ez a pillanatnyi ajzószer nem hosszú távú megoldás, hanem a gondok-bajok szőnyeg alá söprése. Merthogy egyiktől sem várható közösségi jogainak biztosítása, amely minden helyben maradási és fejlődési törekvés alapja és kiindulópontja kellene legyen.
Kampányévekben az öncélú és önmutogató törekvések gyakrabban és nagyobb hangzavarral jelentkeznek: több politikus több ígérete önti nyakon az erdélyi magyarságot, miközben tudható, hogy a választási körzetek bezárásának másnapján minden ott és minden úgy folytatódik, ahogyan azzal az egyre gyérebb számban itt maradó népesség már megbarátkozhatott.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!