
2016. június 22., 21:152016. június 22., 21:15
Hűséges olvasóink, akik az Erdélyi Napló életében a legnehezebbnek számító kétezres években is előfizetőink voltak, még emlékeznek lapunk hagyományos köntösére, amely a kilencvenes években alakult ki, és megért legalább két évtizedet. A hagyomány és a korszerűség ötvözésének jegyében került sor 2009-ben egy átfogóbb tartalmi és arculati újratervezésre, amikor a megnyugtatóan rendeződött anyagi helyzetnek köszönhetően új perspektívák nyíltak szerkesztőségünk számára.
Friss lapszámunk ismét mérföldkőnek számít a lap életében: az újratervezés elsősorban a lap arculati elemeit érinti – új köntöst, új külsőt kapott –, de tartalmi szempontból is vannak változások, reményeink szerint olvasóink megelégedésére.
Rohanó világunkban, amikor egyre kevesebb idő jut olvasásra, olyan lapot szeretnénk heti rendszerességgel átnyújtani olvasóinknak, amelyben a divatosabb, olvasóbarátabb külső eleve csábítóbban hat a lapban fellelhető témákhoz, cikkekhez. Ezt serkenti a szellősebb tördelés, a gazdagabb képanyag, a cikkek mondanivalójára, üzenetére rávilágító kiemelések.
Mindannyian tudjuk, hogy a papíralapú, nyomtatott sajtó nehezen állja a versenyt az internetes média gyors előretörésével szemben. Amelyet az sem befolyásol, hogy gyakran összemosódnak a határok a közösségi oldalak ellenőrizetlen és ezért megbízhatatlan információözöne és az ezzel konkurálni akaró, ezért a szakmai mércét egyre lejjebb engedő internetes média között. A friss és gyors információra vágyó olvasóközönség közül éppen emiatt még mindig sokan szeretnek háttérelemzést, szakértői véleményt vagy riportot olvasni, azaz olyan újságírói műfajokat, amelyek az online médiából jórészt már kivesztek.
Egyetlen erdélyi terjesztésű magyar nyelvű hetilapunk, az Erdélyi Napló tehát nem csak külsőre szeretne piacosabb lenni, hanem tartalmában is. Legyen az közéleti, politikai, kulturális téma vagy éppen szórakoztató és hasznos szabadidőtöltésre serkentő írás. Ettől a héttől többek között ezért ajánlunk olvasóinknak egész oldalnyi keresztrejtvényt vagy az eddiginél több történelmi témájú cikket: mindkét döntést az olvasói visszajelzések alapján hoztuk meg, akárcsak a tartalmában újragondolt heti műsormelléklet újratervezését.
Reményeink szerint ezek a változtatások elnyerik olvasóink tetszését. Azét az olvasóét, aki a nyomtatott sajtónak, így lapunknak is egyetlen hosszú távú megtartója lehet. Azzal, hogy megmarad előfizetőnknek, ahogyan azt sokan hosszú évek óta teszik.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!