Szózatok és menetelők

Kíváncsi lettem volna a marosfői pánromán szabadegyetem hallgatóságára, hogyan is fogadták Traian Băsescu hadüzenetnek is beillő szózatát. Hogy újfent problémás népnek neveztettünk, abban jószerint semmi új sincs, ezúttal viszont a megregulázás konkrét perspektívája is megfogalmaztatott. Mintha a „megboldogult” Vadim Tudort hallottuk volna, aki számtalanszor megvillantotta – mint anyuka a virtuális mogyorófavesszőt – a Budapestre való újabb bevonulás intését. Ami után többé ki sem jönnének onnan, természetesen.

Profi politikus többnyire a vélt hallgatóság elvárásaihoz alakítja mondandóját, a nívósabbik fajtája persze meghatározott elvi keretek között. A román elnök nem ide tartozik, nem több ő átlagosnál fejlettebb helyzetérzékelő csápokkal megáldott embernél, akit egyre kevésbé köt gúzsba az államfői etikett. Szóval garantáltan hallunk mi még tőle hajmeresztő dolgokat – létezik azonban nemzetközi jog, zárt ajtók mögötti higgadtság és konjunkturális pragmatizmus. És talán jövőre a megszokottnál feszültebb Tusványos, de ennél súlyosabb fejleményekre aligha számíthatunk. És ezzel akár el is intézhetnénk az ügyet: a kutya ugat, a karaván halad.

A mi karavánunk még most melegít, és bár a nyugodt felkészüléshez talán kedvezőbb lenne a csend, a csatazaj is mozgósítóan hathat. Akár Vona Gábor jobbikos vezér konfliktust sem kizáró programbeszédét is ide sorolhatnánk, ha borzonti mondandója nem reked meg a negatív kampány anyaországi ellenfeleket minősítő dimenziójában. Így viszont legfeljebb mérsékelt sikert aratott egy hasonló beszédre váró rétegközönség köreiben – akárcsak Băsescu Marosfőn a sajátjai előtt. Mondandója aligha hatolt túl mélyre a sokrétegű erdélyi magyar néplélekben, rövid időn belül legfeljebb az általa keltett hullámokra emlékszünk.

A helyzet azonban kétségtelenül fokozódik. A következő igazán jelentős tesztet az október 27-i nagy székely menetelés jelenheti, amikor szándékaik szerint békés emberek tízezrei menetelnek majd 45 kilométeren elnyúlva Gábor Áron szülőhelye, Bereck és elestének színhelye, Kökös között. Az akár erdélyi magyar összefogás lehetőségére is alkalmat adó menet – lapzártakor még nemcsak az Erdélyi Magyar Néppárt, de az RMDSZ is mozgósítóan támogatni látszott a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését – az egységes Székelyföld iránti elkötelezettséget igyekszik bizonyítani. Immár nem „arcátlan” magyarországi politikusok szózatai, hanem a Székelyföldön magyarként élni akaró emberek nyílt demonstrációja révén. A román külügy máris fogalmazhatja a következő közleményét.