
2014. február 08., 12:432014. február 08., 12:43
2014. február 08., 12:492014. február 08., 12:49
Ha megkérdezzük a nagy sportvilágversenyek rendezőit – de talán más műfajra is igaz az állítás –, borítékolhatóan azt állítják, hogy a leginkább a záróünnepséget követő napot várják. Érthető okokból: addig számukra megfeszített munka, folyamatos koncentrálás, utolsó energiamorzsáik felélése az az esemény, amely a világ bámészkodói számára ünnepi látványosság. A szocsi olimpia szervezői sem lehetnek ezzel másként, hiszen tökéleteset kell nyújtaniuk a február 23-ig tartó 22. Téli Olimpiai Játékok lebonyolításakor.
Minden szempontból különleges olimpia elé nézünk ugyanis. Már a helyszínválasztás is alátámasztja állításunkat, hiszen eddig még soha nem rendeztek téli olimpiát tengerparti, mediterrán klímájú városban. Ezért aztán a jeges-havas sportágaktól testidegen közegben szinte a semmiből kellett megteremteni a téli sportágakhoz szükséges létesítményi hálózatot. Tengersok pénzből, ami tovább élteti a grandiózus események legfeljebb néhány halovány kísérlet erejéig megkérdőjelezett gyakorlatát. Annak alátámasztása érdekében, hogy a szovjet birodalom összeomlása után régiónagyhatalmi státusba süllyedt Oroszország újra meghirdethesse világnagyhatalmi aspirációit.
Bár a sportba folyamatosan betüremkedő politika eddig csak néhány jelentős államfő távolmaradásával jelezte szűnni nem akaró „gyarmatosító” szándékát, a térség törékeny biztonsága azért alaposan keresztbe tehet Putyin álmainak. Mert hiába, hogy Szocsiba már hetek óta csak légi úton lehet bejutni, a decemberi volgográdi vérengzést elkövető kaukázusiak jelezték: Ibragimova nevű amazonjuk már a városban készül feladata végrehajtására. Figyelmeztetésüket csak komolyan szabad venni, amint a jó néhány ország olimpiai bizottságához eljuttatott fenyegető emailüzeneteket is. S ha az olimpia alatt akár Vlagyivosztokban robban egy gyilkos bomba, az legfeljebb attól lesz kevésbé szívbemarkoló, hogy nem a Szocsiban összesereglett sportolókat, esetleg honfitársainkat érte közvetlen agresszió.
Hogy Szocsi valóban sohanemvolt olimpiát ígér, afelől aligha lehet kétségünk. Csúcstechnikát felvonultató létesítményekkel, a környék ökoszisztémáját örökre felborító infrastrukturális beruházásokkal – és minden bizonnyal foghíjas lelátók előtt zajló hatalmas versenyekkel. A hat éve folyamatosan építőtelepen élő helyiek pedig a szervezőkkel együtt várják az olimpiai láng kihunyását. Állítólag óriási utcabálra készülnek, megünneplendő, hogy végre vége. És ez mindennél közérthetőbben beszél.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!