II. János Pál pápa emlékműve a franciországi Ploërmelben: zavaró lett a kereszt
2017. november 12., 17:552017. november 12., 17:55
2017. november 12., 18:032017. november 12., 18:03
Régebbi dolog, de talán még emlékezünk rá. 1973-ban két bankrabló behatolt egy pénzintézetbe, és túszul ejtett négy alkalmazottat, akiket hat napig fogva tartott. Az eltelt időszak alatt a fogva tartók és foglyaik között különös kapcsolat alakult ki: a túszok egy idő után szimpátiát kezdtek érezni a támadók iránt. Bármilyen abszurdnak is tűnik az eset, megtörtént, és veretes pszichológusok értekeznek róla mindmáig. A történetet rengeteg legenda övezi, de annyit a szakirodalom szerint merhetünk ténykérdésként kezelni, hogy a túszok kiszabadulásuk után pénzgyűjtő akcióba kezdtek a rablók jogi védelmének fedezésére. Itt egy ásónyomra akár meg is állhatna a józan paraszti ész.
Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében már a múlt század elején rávilágított a modern életforma, civilizáció és kultúra útvesztőire: a technikai gazdagság sokáig (akár évszázadokon keresztül) elfedheti azt, hogy a kultúra valójában már megmerevedett, halott, hogy az adott kultúrkör kimerítette saját lehetőségeit, meddővé vált, átlépett a civilizáció fázisába, s elkerülhetetlenül a pusztulás felé halad. Spengler felismerte, hogy
A folyamat felgyorsításához minden bizonnyal a feltartóztathatatlannak tűnő migránsáradat is hozzájárul, miközben a jó öreg Európa bábként mozgatható vezetői Stockholm-szindrómában szenvednek.
Illúzióink ugyanis ne legyenek: a migrációs tömeg nagy részének esze ágában nincs integrálódni, nyelvet tanulni és dolgozni. A saját törvényeik és vallásuk szerint akarnak élni a kontinensen, párhuzamos társadalomként, jólétben. És magasról tesznek a befogadó ország törvényeire, szokásaira. Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent. Franciaországnál maradva: elég eldugott hírecske, de ha keveset beszélnek róla, attól még igaz: a bretagne-i Ploërmel nevű kisvárosban 2006-ban szobrot emeltek II. János Pál pápának, akit 2004-ben avattak szentté. 2015-ben a nantes-i közigazgatási bíróság másodfokon jogerősen a szobor lebontásáról hozott ítéletet. Idén októberben a legfőbb bírói szerepet betöltő francia Államtanács a bontást megvétózta, viszont elrendelte a szobor boltívén található kőkereszt eltávolítását. Határozatát a tanács egy 1905-ös, az egyházak és az állam szétválasztásáról szóló törvénnyel támasztotta alá.
Csak halkan kérdezem: egy (még) túlnyomórészt katolikus országban miként kezelhetik úgy egy szent emlékét, mint holmi háborús bűnösét? És egyáltalán: hogyan képzelhető el egy pápai szobor kereszt nélkül? Bár a jelek arra mutatnak, jó lenne, ha Spengler jóslatai nem válnának valóra. Talán még nem késő cselekedni.
Jakab Lőrinc
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!