
II. János Pál pápa emlékműve a franciországi Ploërmelben: zavaró lett a kereszt
2017. november 12., 17:552017. november 12., 17:55
2017. november 12., 18:032017. november 12., 18:03
Régebbi dolog, de talán még emlékezünk rá. 1973-ban két bankrabló behatolt egy pénzintézetbe, és túszul ejtett négy alkalmazottat, akiket hat napig fogva tartott. Az eltelt időszak alatt a fogva tartók és foglyaik között különös kapcsolat alakult ki: a túszok egy idő után szimpátiát kezdtek érezni a támadók iránt. Bármilyen abszurdnak is tűnik az eset, megtörtént, és veretes pszichológusok értekeznek róla mindmáig. A történetet rengeteg legenda övezi, de annyit a szakirodalom szerint merhetünk ténykérdésként kezelni, hogy a túszok kiszabadulásuk után pénzgyűjtő akcióba kezdtek a rablók jogi védelmének fedezésére. Itt egy ásónyomra akár meg is állhatna a józan paraszti ész.
Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében már a múlt század elején rávilágított a modern életforma, civilizáció és kultúra útvesztőire: a technikai gazdagság sokáig (akár évszázadokon keresztül) elfedheti azt, hogy a kultúra valójában már megmerevedett, halott, hogy az adott kultúrkör kimerítette saját lehetőségeit, meddővé vált, átlépett a civilizáció fázisába, s elkerülhetetlenül a pusztulás felé halad. Spengler felismerte, hogy
A folyamat felgyorsításához minden bizonnyal a feltartóztathatatlannak tűnő migránsáradat is hozzájárul, miközben a jó öreg Európa bábként mozgatható vezetői Stockholm-szindrómában szenvednek.
Illúzióink ugyanis ne legyenek: a migrációs tömeg nagy részének esze ágában nincs integrálódni, nyelvet tanulni és dolgozni. A saját törvényeik és vallásuk szerint akarnak élni a kontinensen, párhuzamos társadalomként, jólétben. És magasról tesznek a befogadó ország törvényeire, szokásaira. Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent. Franciaországnál maradva: elég eldugott hírecske, de ha keveset beszélnek róla, attól még igaz: a bretagne-i Ploërmel nevű kisvárosban 2006-ban szobrot emeltek II. János Pál pápának, akit 2004-ben avattak szentté. 2015-ben a nantes-i közigazgatási bíróság másodfokon jogerősen a szobor lebontásáról hozott ítéletet. Idén októberben a legfőbb bírói szerepet betöltő francia Államtanács a bontást megvétózta, viszont elrendelte a szobor boltívén található kőkereszt eltávolítását. Határozatát a tanács egy 1905-ös, az egyházak és az állam szétválasztásáról szóló törvénnyel támasztotta alá.
Csak halkan kérdezem: egy (még) túlnyomórészt katolikus országban miként kezelhetik úgy egy szent emlékét, mint holmi háborús bűnösét? És egyáltalán: hogyan képzelhető el egy pápai szobor kereszt nélkül? Bár a jelek arra mutatnak, jó lenne, ha Spengler jóslatai nem válnának valóra. Talán még nem késő cselekedni.
Jakab Lőrinc
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!