II. János Pál pápa emlékműve a franciországi Ploërmelben: zavaró lett a kereszt
2017. november 12., 17:552017. november 12., 17:55
2017. november 12., 18:032017. november 12., 18:03
Régebbi dolog, de talán még emlékezünk rá. 1973-ban két bankrabló behatolt egy pénzintézetbe, és túszul ejtett négy alkalmazottat, akiket hat napig fogva tartott. Az eltelt időszak alatt a fogva tartók és foglyaik között különös kapcsolat alakult ki: a túszok egy idő után szimpátiát kezdtek érezni a támadók iránt. Bármilyen abszurdnak is tűnik az eset, megtörtént, és veretes pszichológusok értekeznek róla mindmáig. A történetet rengeteg legenda övezi, de annyit a szakirodalom szerint merhetünk ténykérdésként kezelni, hogy a túszok kiszabadulásuk után pénzgyűjtő akcióba kezdtek a rablók jogi védelmének fedezésére. Itt egy ásónyomra akár meg is állhatna a józan paraszti ész.
Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művében már a múlt század elején rávilágított a modern életforma, civilizáció és kultúra útvesztőire: a technikai gazdagság sokáig (akár évszázadokon keresztül) elfedheti azt, hogy a kultúra valójában már megmerevedett, halott, hogy az adott kultúrkör kimerítette saját lehetőségeit, meddővé vált, átlépett a civilizáció fázisába, s elkerülhetetlenül a pusztulás felé halad. Spengler felismerte, hogy
A folyamat felgyorsításához minden bizonnyal a feltartóztathatatlannak tűnő migránsáradat is hozzájárul, miközben a jó öreg Európa bábként mozgatható vezetői Stockholm-szindrómában szenvednek.
Illúzióink ugyanis ne legyenek: a migrációs tömeg nagy részének esze ágában nincs integrálódni, nyelvet tanulni és dolgozni. A saját törvényeik és vallásuk szerint akarnak élni a kontinensen, párhuzamos társadalomként, jólétben. És magasról tesznek a befogadó ország törvényeire, szokásaira. Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent. Franciaországnál maradva: elég eldugott hírecske, de ha keveset beszélnek róla, attól még igaz: a bretagne-i Ploërmel nevű kisvárosban 2006-ban szobrot emeltek II. János Pál pápának, akit 2004-ben avattak szentté. 2015-ben a nantes-i közigazgatási bíróság másodfokon jogerősen a szobor lebontásáról hozott ítéletet. Idén októberben a legfőbb bírói szerepet betöltő francia Államtanács a bontást megvétózta, viszont elrendelte a szobor boltívén található kőkereszt eltávolítását. Határozatát a tanács egy 1905-ös, az egyházak és az állam szétválasztásáról szóló törvénnyel támasztotta alá.
Csak halkan kérdezem: egy (még) túlnyomórészt katolikus országban miként kezelhetik úgy egy szent emlékét, mint holmi háborús bűnösét? És egyáltalán: hogyan képzelhető el egy pápai szobor kereszt nélkül? Bár a jelek arra mutatnak, jó lenne, ha Spengler jóslatai nem válnának valóra. Talán még nem késő cselekedni.
Jakab Lőrinc
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!