2018. szeptember 07., 15:282018. szeptember 07., 15:28
2018. szeptember 07., 15:292018. szeptember 07., 15:29
Erdélyi magyar gyerek számára hosszú évtizedek óta a legnagyobb kihívás a román nyelv elsajátítása. Aki nem vegyes környezetben él, hogy az utcán játszva kisgyerekként elsajátítsa az alapvető román szavakat, annak az iskolai oktatás sok jót nem ígér. Elemi osztályokban a tanító nénivel megteremthető az alap, az igazi törés azonban ötödiktől jön, mert a román tankönyv nagyságrenddel nehezebb, mint a negyedikes. Még úgy is, hogy tavalytól a nemzeti kisebbségek számára könnyített oktatási programot hagyott jóvá a minisztérium. Amíg az új program kifut, még hosszú évekre van szükség, hiszen a most hatodikos diákok nemzedéke fog először „könnyített” román nyelvből érettségizni hat év múlva. Mondhatnánk, hogy sokévnyi huzavona és meddő viták után végül sikerült a magyar gyerekek számára barátságosabb és befogadóbb módszer szerint kidolgozni a román oktatást, amely vélhetően előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.
Mit tesz erre a tanügyminiszter? Egy átgondolatlan tanügyi törvénymódosítással a feje tetejére állítja a jó irányba elindult rendszert, és megpróbálja lenullázni mindazt, amit az elmúlt évtizedben a magyar oktatás kínkeservesen kialkudott. Azon túl, hogy nem lehet kalapból Erdély-szerte bűvészmutatványként előrángatni sok száz románszakos tanárt, a többségében román anyanyelvű pedagógusok nem tudnának mit kezdeni az új feladattal. Egyrészt nem erre kaptak egyetemi felkészítést, másrészt, ha pozitívan is állnak hozzá, a magyar nyelv ismerete nélkül az előkészítős vagy elsős gyerekekkel nem tudják megértetni magukat. Az elemistáknak az új módszer hatalmas stresszt okoz, és tovább növeli a román nyelvtől való félelmet, amit iskolai évei alatt sok magyar gyerek eleve büntetésként él meg.
Hosszan lehetne azon gondolkozni, hogy mennyi összetevője lehet egy nyelv helyes elsajátításának. A legjobb ösztönzés nyilván az, ha a gyerek szívesen tanulja. A román politikum és a közélet azonban mindent elkövetett azért, hogy ez ne így legyen. Hogy a magyar gyerekek is Creangă és más korabeli román szerzők archaikus, a mai nyelvezetben érthetetlen szövegeit magolják be, amiből semmit nem értenek, de megtanulják. Ebből nem lesz kommunikációs szintű román nyelvtudás, ezt Bukarestben is tudják, de arra mégiscsak jó, hogy folyamatosan megalázzák vele a magyar gyerekeket és szüleiket.
Ahogyan most legutóbb Valentin Popa tanügyminiszter tette, akinek rendelete a két világháború közötti oktatásra emlékeztet, amikor sok magyar településre színromán tanítót küldtek. Akik aztán ütötték-verték a „buta” magyar gyerekeket.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!