Szerbül Uljma. A falu magyar nevét, Homokszilt lefestették
Fotó: Makkay József
A Délvidéken átutazó erdélyi magyar embernek déjà vu érzése támad, amikor számos település bejáratánál a többnyelvű helységnévtáblák magyar feliratait „szorgos kezek” bemázolják.
2021. augusztus 09., 09:322021. augusztus 09., 09:32
2021. augusztus 09., 09:512021. augusztus 09., 09:51
A Délvidék Szerbiához csatolt bánsági részében fordultam meg az elmúlt napokban, ahol a magyarság a települések zömében kisebbségben él – a térség mintegy 300 ezres lélekszámú lakosságának az öt százaléka magyar –, de van néhány magyar többségű falu is, mint Székelykeve, Ürményháza, Torontálvásárhely és Fejértelep, néhány helységben pedig 20-30 százaléknyi magyar él.
A papíron jól hangzó Vajdaság Autonóm Tartományban a nemzeti közösségek akkor is megjelölhetik településük nevét anyanyelvükön, ha már elenyésző – akár egyszázalékos – a jelenlétük. Ezzel magyarázható, hogy
Versec neve még olvasható, de kipingálták cirill betűkkel
Fotó: Makkay József
A körzet központjában, Pancsován a mintegy 130 ezres lélekszámú városnak ma már a 76 százaléka szerb: a magyar és román kisebbség egyenlő arányban, 3,20 százalékos részesedést képvisel az összlakosság összetételében, miközben a 19. század elején a 40 százalékos többséget jelentő német közösség mára gyakorlatilag eltűnt. Talán Belgrád közelsége miatt Pancsova településjelző tábláját még nem mázolták össze az utóbbi egy-két évben újra felerősödött kisebbségellenes hangulatban, de a következő város, Versec már nincs ilyen szerencsés helyzetben. A 36 ezres, többségében szerb lakosságú kisváros mintegy 5–5 százaléka magyar és román nemzetiségű, és a város bejáratánál kihelyezett táblákon a magyar és a román feliratnak a kezdőbetűit mázolták össze.
A 15 km-re fekvő
máshol viszont csak a szerb falunév olvasható, a kisebbségek településneveit meggyalázták. Maradt néhány érintetlen tábla is, például Temesvajkóv kijáratánál, de az a gyanúm, ezt nemrég cserélték le, mert a festék és a tábla újnak tűnt.
Temesvajkóc új településjelző táblát kapott...
Fotó: Makkay József
A Vajdasági Autonóm Tartományban a magyarságot képviselő Magyar Nemzeti Tanács képviselői már tavaly ősszel elkezdték a szélmalomharcot az ismeretlen táblamázolók ellen. A helyi magyar sajtó beszámolói szerint a magyar szervezet tucatnyi bűnvádi feljelentést iktatott a területileg illetékes bíróságokon. A jelek szerint azonban az elkövetők kézrekerítése eredménytelen, vagy csigalassúsággal halad. A településjelző táblák körül sehol nem láttam térfigyelő kamerát, ami egyértelműen az elkövetőknek kedvez, kilétük így ismeretlen marad. A tapasztalat szerint a helyi önkormányzat által lecserélt táblát rövid időn belül újra bemázolják.
A néhány éve még a magyarverésekről „ismert” Szerbiában az utóbbi pár esztendőben valamennyire normalizálódott a helyzet, és rendbejöttek a magyar–szerb államközi kapcsolatok is. A magyar kormány támogatásáról biztosította a belgrádi vezetést az ország európai uniós csatlakozásának ügyében.
A korábbi viszonyokra jellemző testi bántalmazás helyett most „csak” településtábla-mázolásról beszélhetünk, ám elég újra kiengedni a szellemet a palackból, és a délvidéki kirakatautonómia legnagyobb vesztesei ismét a magyarok lesznek.
A többnyelvű településjelző táblák bemázolásának Erdélyben is megvannak a rendszerváltás utáni „hagyományai”. Nincs olyan erdélyi vidékünk, ahol a kétezres években ne fordultak volna elő egyedi vagy szervezett akciók, mára azonban alábbhagyott a szélsőséges gyakorlatnak ez a formája. Persze továbbra sem ideális állapot erdélyi magyarként élni Romániában a kormányon levő RMDSZ-szel sem, de legalább e nyílt provokációk lekerültek napirendről, vagy szórványossá váltak.
Ezzel szemben
A magyar határ közelében fekvő falvak a migránsáradattól szenvednek: az illegális bevándorlók miatt egyre többen kénytelenek elhagyni élhetetlenné váló településeiket. Miközben odébb a településtáblák mázolásával sértegetik az őshonos magyar közösséget.
Az utóbbi száz évben a Kárpát-medence utódállamaiban megszokhattuk, hogy magyarként nyugalomban és biztonságban élni – akár rövid ideig is – kegyelmi állapotot jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!