Szerbül Uljma. A falu magyar nevét, Homokszilt lefestették
Fotó: Makkay József
A Délvidéken átutazó erdélyi magyar embernek déjà vu érzése támad, amikor számos település bejáratánál a többnyelvű helységnévtáblák magyar feliratait „szorgos kezek” bemázolják.
2021. augusztus 09., 09:322021. augusztus 09., 09:32
2021. augusztus 09., 09:512021. augusztus 09., 09:51
A Délvidék Szerbiához csatolt bánsági részében fordultam meg az elmúlt napokban, ahol a magyarság a települések zömében kisebbségben él – a térség mintegy 300 ezres lélekszámú lakosságának az öt százaléka magyar –, de van néhány magyar többségű falu is, mint Székelykeve, Ürményháza, Torontálvásárhely és Fejértelep, néhány helységben pedig 20-30 százaléknyi magyar él.
A papíron jól hangzó Vajdaság Autonóm Tartományban a nemzeti közösségek akkor is megjelölhetik településük nevét anyanyelvükön, ha már elenyésző – akár egyszázalékos – a jelenlétük. Ezzel magyarázható, hogy
Versec neve még olvasható, de kipingálták cirill betűkkel
Fotó: Makkay József
A körzet központjában, Pancsován a mintegy 130 ezres lélekszámú városnak ma már a 76 százaléka szerb: a magyar és román kisebbség egyenlő arányban, 3,20 százalékos részesedést képvisel az összlakosság összetételében, miközben a 19. század elején a 40 százalékos többséget jelentő német közösség mára gyakorlatilag eltűnt. Talán Belgrád közelsége miatt Pancsova településjelző tábláját még nem mázolták össze az utóbbi egy-két évben újra felerősödött kisebbségellenes hangulatban, de a következő város, Versec már nincs ilyen szerencsés helyzetben. A 36 ezres, többségében szerb lakosságú kisváros mintegy 5–5 százaléka magyar és román nemzetiségű, és a város bejáratánál kihelyezett táblákon a magyar és a román feliratnak a kezdőbetűit mázolták össze.
A 15 km-re fekvő
máshol viszont csak a szerb falunév olvasható, a kisebbségek településneveit meggyalázták. Maradt néhány érintetlen tábla is, például Temesvajkóv kijáratánál, de az a gyanúm, ezt nemrég cserélték le, mert a festék és a tábla újnak tűnt.
Temesvajkóc új településjelző táblát kapott...
Fotó: Makkay József
A Vajdasági Autonóm Tartományban a magyarságot képviselő Magyar Nemzeti Tanács képviselői már tavaly ősszel elkezdték a szélmalomharcot az ismeretlen táblamázolók ellen. A helyi magyar sajtó beszámolói szerint a magyar szervezet tucatnyi bűnvádi feljelentést iktatott a területileg illetékes bíróságokon. A jelek szerint azonban az elkövetők kézrekerítése eredménytelen, vagy csigalassúsággal halad. A településjelző táblák körül sehol nem láttam térfigyelő kamerát, ami egyértelműen az elkövetőknek kedvez, kilétük így ismeretlen marad. A tapasztalat szerint a helyi önkormányzat által lecserélt táblát rövid időn belül újra bemázolják.
A néhány éve még a magyarverésekről „ismert” Szerbiában az utóbbi pár esztendőben valamennyire normalizálódott a helyzet, és rendbejöttek a magyar–szerb államközi kapcsolatok is. A magyar kormány támogatásáról biztosította a belgrádi vezetést az ország európai uniós csatlakozásának ügyében.
A korábbi viszonyokra jellemző testi bántalmazás helyett most „csak” településtábla-mázolásról beszélhetünk, ám elég újra kiengedni a szellemet a palackból, és a délvidéki kirakatautonómia legnagyobb vesztesei ismét a magyarok lesznek.
A többnyelvű településjelző táblák bemázolásának Erdélyben is megvannak a rendszerváltás utáni „hagyományai”. Nincs olyan erdélyi vidékünk, ahol a kétezres években ne fordultak volna elő egyedi vagy szervezett akciók, mára azonban alábbhagyott a szélsőséges gyakorlatnak ez a formája. Persze továbbra sem ideális állapot erdélyi magyarként élni Romániában a kormányon levő RMDSZ-szel sem, de legalább e nyílt provokációk lekerültek napirendről, vagy szórványossá váltak.
Ezzel szemben
A magyar határ közelében fekvő falvak a migránsáradattól szenvednek: az illegális bevándorlók miatt egyre többen kénytelenek elhagyni élhetetlenné váló településeiket. Miközben odébb a településtáblák mázolásával sértegetik az őshonos magyar közösséget.
Az utóbbi száz évben a Kárpát-medence utódállamaiban megszokhattuk, hogy magyarként nyugalomban és biztonságban élni – akár rövid ideig is – kegyelmi állapotot jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!