Szerbül Uljma. A falu magyar nevét, Homokszilt lefestették
Fotó: Makkay József
A Délvidéken átutazó erdélyi magyar embernek déjà vu érzése támad, amikor számos település bejáratánál a többnyelvű helységnévtáblák magyar feliratait „szorgos kezek” bemázolják.
2021. augusztus 09., 09:322021. augusztus 09., 09:32
2021. augusztus 09., 09:512021. augusztus 09., 09:51
A Délvidék Szerbiához csatolt bánsági részében fordultam meg az elmúlt napokban, ahol a magyarság a települések zömében kisebbségben él – a térség mintegy 300 ezres lélekszámú lakosságának az öt százaléka magyar –, de van néhány magyar többségű falu is, mint Székelykeve, Ürményháza, Torontálvásárhely és Fejértelep, néhány helységben pedig 20-30 százaléknyi magyar él.
A papíron jól hangzó Vajdaság Autonóm Tartományban a nemzeti közösségek akkor is megjelölhetik településük nevét anyanyelvükön, ha már elenyésző – akár egyszázalékos – a jelenlétük. Ezzel magyarázható, hogy
Versec neve még olvasható, de kipingálták cirill betűkkel
Fotó: Makkay József
A körzet központjában, Pancsován a mintegy 130 ezres lélekszámú városnak ma már a 76 százaléka szerb: a magyar és román kisebbség egyenlő arányban, 3,20 százalékos részesedést képvisel az összlakosság összetételében, miközben a 19. század elején a 40 százalékos többséget jelentő német közösség mára gyakorlatilag eltűnt. Talán Belgrád közelsége miatt Pancsova településjelző tábláját még nem mázolták össze az utóbbi egy-két évben újra felerősödött kisebbségellenes hangulatban, de a következő város, Versec már nincs ilyen szerencsés helyzetben. A 36 ezres, többségében szerb lakosságú kisváros mintegy 5–5 százaléka magyar és román nemzetiségű, és a város bejáratánál kihelyezett táblákon a magyar és a román feliratnak a kezdőbetűit mázolták össze.
A 15 km-re fekvő
máshol viszont csak a szerb falunév olvasható, a kisebbségek településneveit meggyalázták. Maradt néhány érintetlen tábla is, például Temesvajkóv kijáratánál, de az a gyanúm, ezt nemrég cserélték le, mert a festék és a tábla újnak tűnt.
Temesvajkóc új településjelző táblát kapott...
Fotó: Makkay József
A Vajdasági Autonóm Tartományban a magyarságot képviselő Magyar Nemzeti Tanács képviselői már tavaly ősszel elkezdték a szélmalomharcot az ismeretlen táblamázolók ellen. A helyi magyar sajtó beszámolói szerint a magyar szervezet tucatnyi bűnvádi feljelentést iktatott a területileg illetékes bíróságokon. A jelek szerint azonban az elkövetők kézrekerítése eredménytelen, vagy csigalassúsággal halad. A településjelző táblák körül sehol nem láttam térfigyelő kamerát, ami egyértelműen az elkövetőknek kedvez, kilétük így ismeretlen marad. A tapasztalat szerint a helyi önkormányzat által lecserélt táblát rövid időn belül újra bemázolják.
A néhány éve még a magyarverésekről „ismert” Szerbiában az utóbbi pár esztendőben valamennyire normalizálódott a helyzet, és rendbejöttek a magyar–szerb államközi kapcsolatok is. A magyar kormány támogatásáról biztosította a belgrádi vezetést az ország európai uniós csatlakozásának ügyében.
A korábbi viszonyokra jellemző testi bántalmazás helyett most „csak” településtábla-mázolásról beszélhetünk, ám elég újra kiengedni a szellemet a palackból, és a délvidéki kirakatautonómia legnagyobb vesztesei ismét a magyarok lesznek.
A többnyelvű településjelző táblák bemázolásának Erdélyben is megvannak a rendszerváltás utáni „hagyományai”. Nincs olyan erdélyi vidékünk, ahol a kétezres években ne fordultak volna elő egyedi vagy szervezett akciók, mára azonban alábbhagyott a szélsőséges gyakorlatnak ez a formája. Persze továbbra sem ideális állapot erdélyi magyarként élni Romániában a kormányon levő RMDSZ-szel sem, de legalább e nyílt provokációk lekerültek napirendről, vagy szórványossá váltak.
Ezzel szemben
A magyar határ közelében fekvő falvak a migránsáradattól szenvednek: az illegális bevándorlók miatt egyre többen kénytelenek elhagyni élhetetlenné váló településeiket. Miközben odébb a településtáblák mázolásával sértegetik az őshonos magyar közösséget.
Az utóbbi száz évben a Kárpát-medence utódállamaiban megszokhattuk, hogy magyarként nyugalomban és biztonságban élni – akár rövid ideig is – kegyelmi állapotot jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!