2013. szeptember 28., 11:522013. szeptember 28., 11:52
Egyfajta jubileumhoz közeledünk: 1948. november 28-án államosították újra a Premontrei Rend tulajdonában lévő Félixfürdőt. Hatvanöt év alatt rengeteg ember mártózott meg az ottani hévizekben, de csak kevesen tudták, hogy egykori egyházi területen lazulnak, vagy kúrálják betegségüket.
Körülbelül 2140-re rúg azon ingatlanok száma, amelyeket a román hatalom kobozott el az erdélyi magyar történelmi egyházaktól. A visszaszolgáltatás nem önmagáért való igazságszolgáltatás lenne, az ingatlanok jelentős része nélkül az egyházak képtelenek ellátni az évszázadok óta felvállalt hitéleti és oktatási tevékenységet. Több éves szünet után július elején indult újra az egyházi ingatlanok restitúciója. A Székely Mikó Kollégium tulajdonvisszaszolgáltatási ügyében indult vizsgálat és bírósági procedúra által kiváltott „jégkorszak” után az illetékes hatóság újabb nyolc épületet adott vissza természetben az evangélikus, a református, illetve a románortodox egyháznak, 23 igénylés esetében kártérítést ítéltmeg – 37 kérést pedig elutasított. A gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár esetében elhalasztották a döntést, míg a kormány határozatot hoz a visszaszolgáltatott épületekben működő közintézmények védelméről. A visszaszolgáltatás újraindulását sokan a jogorvoslati kerettörvény áprilisi elfogadásának tulajdonítják, mások szerint jótékonyan hatott a jogérvényesítési gyakorlatra annak a húsz amerikai kongresszusi képviselőnek a fellépése, akik levélben kértek erőteljes fellépést John Kerry külügyminisztertől a magyar egyházak 1945 után elkobzott javainak maradéktalan visszaszolgáltatása érdekében.
Az eset is jelzi, milyen hatékonyságra képes a nyilvánosság, ha a sajtóérdeklődés olyan mértékű, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében. Éppen ezért érthetetlen az a csend, amely a premontrei tulajdonok elkonfiskálását övezi, az a passzivitás, amely továbbra is kikezdhetetlenként kezeli az erőszakos telekkönyvi átírások látszólagos jogalapját, miszerint az 1930-as évek román törvényeinek értelmében az erdélyi katolikus státus Romániában nem lehet ingatlanok tulajdonosa, miután „nem rendelkezett jogi személyiséggel.”
A legfelsőbb bírósági döntés előtt álló premontrei per azonban csak csepp a tengerben. Mintegy másfél ezer további ingatlan ügyét hallgatás lengi be, tisztességtelen alkuk árnyéka vetül rájuk, tulajdoni viták, földhivatali adathiányok, magánosító törekvések nehezítik a tisztázást. A végét talán már meg sem érik a félixfürdői-püspökfürdői tavirózsák.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!