Mozgalom a házasságért

Keresztény egyházak és civil szervezetek összefogásával négy kontinensen és 21 országban rendezik meg február 7–14. között a házasság hetét. A két évtizede Angliából indult kezdeményezés a házasság és a család fontosságát hangsúlyozva egyre több közéleti személyiséget mozgat meg világszerte, akik a mozgalom „arcaiként” pozitív példákkal bizonyítják: a házasságnak és családnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van.

Sok szempontból a feje tetejére állított világunkban a normalitás mércéjét hirdető mozgalom már önmagában siker, évről évre növekvő népszerűsége pedig azt üzeni, az ősidők óta létező intézmény nélkül nem lehet jövőnk. Márpedig a család semmivel sem helyettesíthető értékét egyre nehezebb úgy megvédeni és megőrizni, hogy közben minden oldalról támadások érik. A híres francia színész, Gérard Depardieu így vélekedik erről: „Már maga a család gondolata is hazugság. Követelőzik, a látszatra ad, de elűzi a létet, megsemmisíti. A család egy mocsokság, egy gomba, ami mindent tönkretesz”. Megdöbbentő vélekedése nem lóg ki a sorból, inkább a mai korszellem lenyomataként hirdeti az énközpontú világ, az emberi önzés diadalát. A család válságát kutató és felmutató szakemberek statisztikákkal hozakodnak elő, hogy a házasságok 60 százaléka végződik válással, mintegy bizonyosságként arra, hogy az emberi párkapcsolatnak ez az alapja ma már nem működik.

És itt jön be a képbe a pozitív példa, amely a közvélekedéssel ellentétben irányt mutathat a jövőjük nagy döntését meghozni szándékozó fiatalok számára. A Házasság hetéhez kapcsolódó interjúk, pódiumbeszélgetések, a Kárpát-medence-szerte megtartott tematikus gyülekezeti találkozók nem ideálokat kergetve engednek bepillantást a házasság kulisszatitkaiba, hanem hús-vér embereket bemutatva nyíltan és őszintén beszélnek a párkapcsolat derűs és borús oldalairól. A házasság nem egy kirakatintézmény, hanem tanulható és boldogságban megélhető emberi kapcsolat, amely immunitást ad, az egész családot átsegítheti a válságos pillanatokon. Ha így tekintünk a család intézményére, akkor nem csupán a párkapcsolatok mesterségesen elnagyolt gondjai orvosolhatóak, hanem a gyerekvállalás és a gyereknevelés kihívásai is lényegesen könnyebben kezelhető mederbe kerülnek. Kiegyensúlyozott családi háttér nélkül ugyanis a magára maradt szülő gyereknevelésben sem lehet eredményes.

A házasságot és családot népszerűsítők nem csodareceptet kínálnak. A „lángot” őrző házaspárok példája mégis azzá válhat, ha nyitott fülekre és szívekre talál.