
Romániában a pedagógusokkal és a nyugdíjasokkal kezdték a reformként eladott megszorításokat, nem a politikai osztállyal
Fotó: Orbán Orsolya
Mintha a lakosság, a nyugdíjasok és a tanárok lennének a romániai költségvetési hiány fő okozói. Valójában a politikusok attól való félelme, hogy elveszíthetik a pozícióikat és a kiváltságaikat, vezetett oda, hogy nem merték meghozni a szükséges intézkedéseket, és így eljutottunk a ,,bóvli" szintre. Normális esetben az első reformcsomagnak őket kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár, aki a különleges nyugdíjakkal kapcsolatban azt veti a politikai osztály szemére, hogy évekkel ezelőtt azért foglalták törvénybe, hogy elnyerjék a bírák kegyét, elfelejtett fiókokban porosodjanak az akták, amíg be nem áll az elévülés.
2025. július 19., 21:232025. július 19., 21:23
2025. július 19., 21:322025. július 19., 21:32
Országunk a szakadék szélén áll... valahogy így fogalmaz a reformokat elkezdő Ilie Bolojan. Nicuşor Dan elnök ennél kevésbé drámaian mondaná: az ország nincs éppen jó helyzetben, ezt be kell ismernünk. Vajon miért jutottunk idáig?
Ugyanazok az emberek voltak hatalmon, kisebb eltérésekkel: Szociáldemokrata Párt (PSD), Nemzeti Liberális Párt (PNL), némi Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), RMDSZ és kisebbségek. Ők tudták, mi történik, de nem tettek semmit, hogy működésbe hozzák az országot, hogy népszerűtlenné válva is olyan intézkedésekkel álljanak elő, amelyek gazdaságilag, társadalmilag egészséges alapokra helyezik az országot. A politikusokat kizárólag a következő mandátum, a kiváltságaik megtartása, a székük megőrzése érdekelte, meg az, hogy a rokonaikat elhelyezzék ezekben a hatalmas kiváltságokkal és minimális teljesítményelvárással működő intézményekben. Egyfajta piramissémaként
Én azt mondanám, hogy – a miniszterelnök szavaival élve – országunk kétféle repülés között lebeg: Georgescu radar alatti repülése és Nicuşor meg Bolojan légörvényes útja között. Vajon képesek lesznek biztonságban célba juttatni a Románia nevű repülőgépet? Jelenleg nem állunk valami fényesen. Az első intézkedési csomag az adók emelésével, a nyugdíjak megadóztatásával és az oktatási rendszer módosításaival nem sokat segít rajtunk. Csak itt-ott foltozgat. Mintha a lakosság, a nyugdíjasok és a tanárok lennének a hiány fő okozói. Valójában a politikusok attól való félelme, hogy elveszíthetik a pozícióikat és a kiváltságaikat, vezetett oda, hogy nem merték meghozni a szükséges intézkedéseket, és így eljutottunk a ,,bóvli" szintre.
Normális esetben az első csomagnak őket kellett volna kellemetlenül érintenie. Másrészt érthető, hogy az európai intézmények nyomása olyan nagy volt, hogy sürgősen elő kellett állni egy intézkedéscsomaggal. Nem volt idő olyan lépéseket megfogalmazni, amelyek elviselhetőbbek lettek volna az állampolgárok számára. Eddig az intézkedéseket bármely kormány meghozhatta volna – ezek olyan döntések, amelyek rossz képet festenek a kormányról, egy szakmaiatlan kormányról. Hiszen nem lehet nem észrevenni, hogy
Az ügyészség egy közleményében megemlíti a bírák elleni negatív társadalmi hangulatot, azzal az érvvel élve:
„Nem mi hoztuk meg ezeket a törvényeket – 25 év munkaviszony után járó nyugdíj, magas nyugdíjak –, hanem a törvényhozók.”
Tudjuk jól, miért tették ezt a politikusok: hogy elnyerjék a bírák kegyét, elfelejtett fiókokban porosodjanak az akták, amíg be nem áll az elévülés, stb.
Emlékszem a DIICOT főügyészének esetére is, aki megszidott egy rendőrt, mert az meg merte büntetni gyorshajtásért, szemrehányást tett neki: „Pont nekem, aki harcoltam azért, hogy növeljék a fizetéseteket!” Mit lehet tenni, a románok túlzottan hisznek abban a mondásban, hogy „kéz kezet mos”.
Természetesen, nyilatkozati szinten az oktatási rendszer mindig szerepel a politikusok beszédeiben mint javítandó terület. Sőt, olykor nemzeti prioritásként emlegetik az oktatást. Nem lepne meg, ha Nicuşor Dan a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé vinné az oktatás ügyét mint nemzetbiztonsági problémát. Hiszen mi vagyunk a hiány fő előidézői – Daniel David miniszter szerint.
Számomra, és a többi 300 000 tanár számára egy olyan időszak következik, amikor csökken a jövedelmünk, nő a munkaidőnk. Én nem panaszkodom, de jó lenne tudni, hogy ez az időszak korlátozott ideig tart, és ezalatt az ország teljes intézményi szerkezetét újraírják, és szilárd gazdasági, társadalmi és meritokratikus alapokra helyezik.
(ne halljunk többé olyan gyermekekről, akik azért halnak meg, mert az orvos nem meri megműteni őket hozzá nem értés miatt).
Nem hiszem, hogy sztrájkok lesznek. Nem hiszek egy újabb sztrájkban az oktatási rendszerben, ismerve az előző sztrájk működését. Mindannyian tudjuk, hogy a szakszervezeti vezetők a kormány nevében beszélnek a tanárokkal, és nem a tanárok nevében a kormánnyal. Ezért nem hiszünk nekik.
A jelenlegi helyzet ideális lehetne ahhoz, hogy komoly dolgokat vigyünk végbe az országban, de ehhez össze kell hangolni az ellentétes politikai érdekeket. A lényeg az lenne, hogy a nemzeti érdeket valóban nemzeti érdeknek tekintsük, és ne pártérdeknek, pozícióérdeknek, kiváltságérdeknek, kasztérdeknek. Pontosan tudjuk, hová vezettek ezek, most már látjuk, mennyire súlyos következményei lehetnek a populizmusnak. Óriási hiány, a külső piacokról való finanszírozás kockázata stb.
Bolojan úr, remélem, hogy végigvisz egy sikeres reformot – nem egy balkáni, „romános” reformot, hanem egy valódit, még ha fájdalmas is. Egy üszkösödő beteg lábát amputálni kell, nem pedig bekötözni, hogy ne lássuk feketén és dagadtan.
Fordította Kisréti Zsombor

A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.

Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!