
2015. július 31., 21:092015. július 31., 21:09
Bár aligha valószínű, hogy Orbán Viktor első- és másodsorban is a román érzékenységeket listázná, amikor rendes évi tusványosi beszédére készül, arra bizton számíthattunk, hogy a román politikum keres és talál fogást rajta. Mert ha nem is tudjuk megfelelő empátiával kezelni a dolgot, azért lássuk be, a túloldalról nézve bosszantó lehet, amikor valaki a trianoni realitásokat figyelmen kívül hagyva minden évben eljön, és szól az övéihez. Akiknek identitását 95 év alatt is csak részben tudta kikezdeni a román hatalom, megváltoztatni meg sehogy sem. Mindezt olyan közegben, ahol román csúcspolitikus csak elvétve bukkan fel, a hangulati egység aláásására pedig egyelőre csak egyvagonos szerelvények indításának ötletéig futotta az elhárítás kreativitásából.
Idén fokozottan nehéz helyzetbe hozta román kollégáit a magyar miniszterelnök, mivel beszéde olyan témát járt körül, amelyet ma már a „prűd” Nyugat-Európa is egyre vaskosabb kifejezéssel illet: a migráció kérdését. Márpedig a témában a román félnek egyelőre nemhogy válasza nincs, de még az alapvető kérdéseket sem tette fel magának. Így hát aztán marad a tusványosi jelvényárus lefotózott standja, ahol az „úgynevezett” Székelyföld, meg az „úgynevezett” Nagy-Magyarország szimbólumai kínálták magukat, bár az irántuk megnyilvánuló piaci érdeklődést sokkal inkább a nosztalgia, mintsem a revíziós szándék diktálja. No meg az tényszerű megállapítás, miszerint 2012 óta befagyott a magyar–román kormányközi párbeszéd.
Valahol itt vélt találni célpontot a román kormány, s eresztette el mindjárt első mérgezett nyilait. A történet persze nem lépheti túl a demagógia szintjét, hiszen érdemi kapaszkodóra lelni igazi szövegértelmezési bravúr lenne. A gond az, hogy változatlan, sőt, megváltoztathatatlannak tűnő gondolkodásról tanúskodik azok részéről, akik – Budapest és nemzetpolitika ide vagy oda – mindennapi életünk első számú befolyásolói. Amit az is táplál, de legalábbis nem kezd ki, hogy a magyarság legnagyobb képviseleti szervének vezetői idén sem tartották fontosnak megjelenni a táborban. Márpedig jelenlétük nagyban árnyalná a tábor üzenetét – nem mintha feltétlenül árnyalásra szorulna, de a mondást alátámasztandó nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.
Tusványos idén is bőven szolgált élmény- és rágódni való anyaggal, s amíg így van, teljesen jól van. Megyünk jövőre is, és számítunk jövőre is a hasonló fogáskeresésekre. Mert miközben egyfajta adrenalininjekcióként hatnak a szellemünkre, azért már nagyon el tudnánk viselni az értelmes odafigyelés kellemes meglepetését.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!