
2015. november 01., 17:242015. november 01., 17:24
Működik a határzár, ezt kénytelen ma már elismerni minden önmagát komolyan vevő ember. Korábban ezres nagyságrendű volt a Magyarországra illegálisan belépők száma naponta, mára ez a szám pártucatnyira csökkent. Kerítés, határellenőrzés és a tiltott határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítása: ezeknek az egyébként evidens lépéseknek határozott megtételére volt szükség ahhoz, hogy Magyarország egyelőre mentesüljön a betolakodók áradatától.
Ezzel azonban a probléma nincs megoldva. Biztató, hogy egyre több szó esik a kitoloncolásról, viszont ez még nem elég ahhoz, hogy megálljon az egész kontinens működőképességét veszélyeztető emberbeözönlés. Miként a minap egy politológus mondotta a tévében, egyelőre atranzitországok úgy adják tovább naponta a frissen érkező több ezres embertömeget, mint a Fekete Pétert a népszerű kártyajátékban. Csakhogy ez nem mehet a végtelenségig, Németország felvevőképessége véges, s már naponta hallani közösségek tragédiáiról. Különböző önkormányzati és állami intézményeket ürítenek ki, mert kell a hely a migránsoknak, akiknek úgymond jár a szociális segély, az ingyenes egészségügyi ellátás, a lakás és a munka.
Új, színes Németország
Az új Németország színes – hirdeti a világsajtót bejárt felirat a színes jövevények tüntetésén, s akad olyan német megmondó ember, aki felháborítónak nevezi, hogy a hajdani Kelet-Németország egyes városaiban nem látni színesbőrűeket az utcán. No de nem kell félni, a Merkel-kormány hamar fel fogja számolni ezt a tarthatatlan állapotot.
Oda jutottunk, hogy dokumentálható tényeket a média egyszerűen elhallgat. Itt nemcsak arról van szó, amit tudni lehet, hogy a migránsok nem akarnak beilleszkedni, asszimilálódni, hogy követelőznek, lopnak, rabolnak, erőszakolnak, s van, ahol már gyilkolnak is, brutálisan és megalázóan viselkednek a nőkkel, nem akarnak megtanulni németül, tüntetnek, mert nem felel meg nekik az ingyenkoszt minősége. Az ilyen elhallgatásokat megszoktuk.
Érdekes lenne, ha a „politikai korrektséggel” kevéssé fertőzött Közép- és Kelet-Európa egy-egy vezető politikusa arra mutatna rá, hogy a páneurópai gondolat szabadkőműves találmány s hogy első prófétája részletesen megírta, miként kell az európai nemzeteket megfosztani önazonosságuktól, kulturális gyökereiktől, miképpen kell az őshonos fehér Európát színessé tenni. Vélhető, hogy Coudenhove-Kalergi gróf neve a magyar nyelvű interneten a szalonképességre ügyelő orgánumokban nem fordul elő, vagy ha igen, akkor csak az olvasói hozzászólások között. Egyébként forrás akad szép számmal. Szerepel persze a páneurópai gondolat kiötlőjének neve méltató mainstream írásokban is, ahol mellbevágó homogenizáló terveit gondosan elhallgatják, s úgy állítják be őt, mint filantróp békepárti embert, aki végső soron Európa mai konstrukciójának előhírnöke és harcosa volt.
Kalergi a kevert Európáról
Hadd idézzük a szerzővel alaposan foglalkozó Drábik Jánost, akiaz esetek elsöprő többségében kínosan ügyel állításainak dokumentálhatóságára. Ő foglalta össze a Praktischer Idealismus című 1925-ben megjelent (!) Kalergi-munka alapján, hogy a gróf elképzelései szerint a jövő Európáját nem az óvilág őshonos népei népesítik be, hanem egy olyan embertípus, amely a különböző emberi fajok kikényszerített keveredésének a nyomán jön létre. Kalergi szerint Európa népeit sárga-mongoloid népekkel és a harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy önazonosság és etnikai hovatartozás nélküli, gyökértelen és soknemzetiségű kevert lakosság, amelyen a hatalmi elit könnyűszerrel tud uralkodni.
Kalergi elsőként szükségesnek tartotta, hogy az európai nemzeteket fosszák meg önrendelkezési joguktól. A későbbiekben ezen nemzetek gyökeres átalakítását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén. Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogenizált keveréknépesség létrehozását akarta.
Ha elolvassuk Pokol Béla Európa végnapjai című művét, melyben a jeles szociológus kemény adatokra támaszkodva vetíti előre a muszlim Európa képét, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy Coudenhove-Kalergi gróf elképzelései a fajok európai keveredéséről végső soron így is, úgy is valóra válnak, a migránsáradat csak gyorsítja az amúgy is elkerülhetetlen folyamatot.
A helyzet viszont az, hogy nem egyszerűen egy gyökértelen, identitásnélküli tömeg lesz belátható időn belül többségben Nyugat-Európában, hanem egy harcos, intoleráns, a méltányosságkultúrának fittyet hányó, a kölcsönösség elvét szemberöhögő, az emberek között egyenlőségen alapuló formális igazságosságról pedig fogalmat alkotni képtelen muszlim tömeg, melyen egyáltalán nem lesz könnyebb uralkodni a globális világelitnek, mint a fehér keresztény nemzeteken.
A mai erőszakoskodó, gyújtogató, követelőző, vélt jogokat igen, de kötelezettségeket nem ismerő tömeg semmiféle elitet nem fog követni. Európa nagy múltú városai pedig rövidesen úgy fognak kinézni, mint Malmö bevándorlók által lakott kerületei, ahol a rendőrség képtelen úrrá lenni a helyzeten, afehér (ős)lakosok pedig menekülnek.
Ha csak csoda nem történik és észbe nem kap az európai vezetés s nem fog neki a realitások tudomásulvételével az elengedhetetlen újratervezésnek.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!