2013. szeptember 12., 20:282013. szeptember 12., 20:28
Nem tudom, minek kell még megtörténnie, hogy rend legyen mifelénk, hogy ne hazug, semmirekellő, kizárólag önös érdekeiket szem előtt tartó politikusok és baráti köreik vezessék ezt a megnyomorított országot. Közel negyedszázada nem került hatalomra olyan politikusi gárda, amely valamit is megoldott volna a kisemberek gondjaiból, bajaiból.
A legújabb ügy – ami ha kell, ismét bebizonyítja ezeknek a farizeusoknak döntéshozó impotenciáját – a bukaresti kisgyerek halála, amit egy gazdátlan kutya okozott. A tragédia után a főváros főpolgármestere könnyeket hullatott a kamerák előtt, hamut szórt a fejére, fűt és fát megígért – miközben mandátuma alatt ujját sem mozdította, hogy valami is változzon a gazdátlan ebek ügyében.
A főpolgármester cinizmusának nincs határa: népszavazást írt ki az állatok elaltatásáról. A felelősség aljas módon való elhárítása, a teljes káosz jele ez. Ma is érvényben van egy törvény, amely az emberre veszélyt jelentő, gazdátlan állatok esetében előírja az eutanáziát. Egyébként elmebeteg dolog már az is, hogy a törvényhozó testület foglalkozzon a kóbor kutyákkal.
A félmegoldások országában élünk, ahol semminek a végére nem kerül pont. Nem jelent megoldást a kóbor kutyák ivartalanítása, hiszen attól még az éhes eb ugyanúgy támad, harap, gyilkol. A gyilkos kutya nem egy aranyos, játszani vágyó kisgyereket látott maga előtt, hanem könnyen megszerezhető zsákmányt. Ugyanakkor, amíg egy kutyát elkapnak és ivartalanítanak, addig öt-tíz másik születik az utcákon. Az állatvédelemből is biznisz lett – méghozzá elég jól menő. Civil szervezetek százainak jelent alibit a gazdátlan kutyák ügye, miközben ők is tudják, hogy 65–70 ezer állatot lehetetlen menhelyekre vinni. De amíg kóbor kutyák vannak az utcákon, működésüknek is van tárgya. Aki sajnálja, hogy elaltatják a kutyákat – ami számukra gyakorlatilag fájdalommentes – gondoljon egy percig arra, milyen kínokat él át az, akit megtámadnak és összeharapnak a megvadult állatok. Mindjárt más megvilágításban látja majd a gazdátlan ebek kérdését. Talán belátja végre, hogy egy ember élete bármilyen állaténál értékesebb.
A gazdátlan kutyák megoldatlan ügye egy beteg társadalom kórképe, ahol az értékrendek fejükre álltak, és álproblémát faragunk abból, amit normális helyeken csendben, mindenféle felhajtás nélkül régen megoldottak. Nem a kutyákkal van baj, inkább azzal a társadalommal, ahol emberek tragédiája válik politikai váltópénzé egy-egy gazember kezében.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!