Hirdetés

Káoszország tanügyi megszorításai

tanügy

A kormány a tanügyi rendszer karcsúsításába fogott

A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok csak heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés az áruházi polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest. Különben is mi az a 20 óra a 18-hoz képest? – kérdezheti a kiadáscsökkenésre ráállt politikus.

Nagy István

2025. július 04., 15:452025. július 04., 15:45

2025. július 04., 18:482025. július 04., 18:48

A téma azért örök aktuális, mert évtizedek óta minden nyáron boldog, boldogtalan azon csámcsoghat az újságírók miatt is, hogy hányan buktak meg – az általuk vizsgának nevezett, de sosem volt vizsga, mert nem lehetett megbukni rajta –, a nyolcadikosok tudásszint-mérőin. Rögtön utána jött a rengeteg bukott érettségiző miatti zokogás. Aztán egy-két hét után arról írtak habozva, hogy lám, a végelegesítő vizsgán megjelent tanárok több, mint fele elhullott a rendszerben maradáshoz kötelező vizsgán. Pedig két évvel korábban egyetemi, és tanári oklevelet kaptak valamennyien arról, hogy diploma-, nevelés- és tanításképesek. És

még nem ért véget a nyár, amikor a megüresedett óvónői, tanítói, tanári állások elfoglalására meghirdetett vizsgákon hullatták ki a vizsgáztatók az általuk összeeszkábált szekrényből a jelöltek felét,

Hirdetés

de az átmentek jó része így sem juthatott szeptembertől állandó álláshoz, akár 9-esnél nagyobb jeggyel sem, mert nem jutott nekik hely. Mindeközben a lapok és portálok olvasói elégtétellel nézik a nemzet napszámosainak vergődését.

Nos, ezt az agyontaposott román közoktatási rendszert most a disznófejű nagy úr vályújába heverő pénz kapcsán csócsálják az újságírók. Pénzből ugyanis sosincs elég sem napszámosnak, sem szakmunkásnak, meg diplomásnak, de még a fosztogatóknak sem, hát még az államnak.

Sajnos, Romániában minden állami rendszer beteg. Nagyon beteg. A betegségüket előidézők, az azokat folyamatosan fenntartók a létrehozó, majd működtető politikai pártok. A pártok a főnökeik által jelöltekből, a tagjaik által „választottak” révén működtetik a rendszert, olyan, szintén általuk kiválasztott, és nekik minden körülmények között hűséges ,,szakértőkkel”, akik mindig kevesebbre képesek, mint az előttük levők.

Néhány éve a szülők szavazataira vadászó kormánypártok sosem volt ösztöndíjakat vezettek be a közoktatásba.

Ötödiktől felfele boldog-boldogtalan pénzt kaphatott, ha a tanítójuk, tanáraik jó jegyekkel tömték ki. A pedagógusok ezt megtették, hiszen a toll fog, és semmijébe sem kerül a naplóba írónak, aki az erkölcsi károsodásával csak nagyon ritkán számol. Az pedig, hogy az érdemtelenül juttatott nagy jegy előbb-utóbb ugyanúgy rombol, mint a kéreg alatt kikelő hernyó, senkit sem érdekelt.

Most, hogy a költségvetési csőd szélére sodródott a sosem lehetett bezzegrománia, a legújabb választottak hozzáláttak az általuk növesztett, de oda sosem illett kinövések ledarabolásához. És visszavágják az ösztöndíjakat.

De ez kevés. Nem takarítanak meg vele elég pénzt. Akkor hát faragnak az oktatás más kiadásain is.

Kézenfekvő a bértömeg zsugorítása. Ehhez pedig pofonegyszerű megoldást találtak. Növelik az oktatók kötelező heti óraszámát.

Mert hát a politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok amúgy is csak heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest. És különben is mi az a 20 a 18-hoz képest? Még mindig botrányosan kevés.

Az, hogy az óvodában, iskolában megtartott órák önmagukban is milyen terhelést jelentenek, meg hogy van miattuk egy sor előzetes, meg utólagos kötődő más tevékenység is, nem érdekli sem a pártot, sem a szavazót.

Mert a tanító, a tanár azért van, és az a dolga, hogy őket szolgálja, és kiszolgálja.

Csakhogy az óraszámnövelés által lecsökkentett kiadás még mindig kevés. Ezért be kell vetni a tanulólétszám-növelést is. Lehet növelni az eddigi osztálylétszámokat is. És növelik is.

Senkinek se fog fájni, és kiadáscsökkentéssel jár.

Tény, hogy nemzetközi, hiteles tanulmányok bizonyítják, hogy észszerű határok között mozgatható az osztálylétszám, mert az nem jár minőségromlással. Vannak a románnál sokkal eredményesebb közoktatási rendszerek, ahol mindig nagyobb volt, és most is nagyobb az osztályok létszáma. És rinyálás nélkül tudják tartani a színvonalat. Tudják, mert ott olyan a közmorál.

Fizikatanárként tanítottam, és vezettem 41 tanulós osztályt, és olyanban is, amelyben csak 5-en jártak. Az arra képesek, a szüleik által tanulásra szoktatott tanulók a 41-es létszámú osztályban is eredményesek voltak, és az 5 tanulós osztályban sem lehetett jobb eredményt elérniük az arra képteleneknek.

Romániában – a román közoktatásban, de a felsőoktatásban is – nem a pénz(hiány) az elsődleges probléma, hanem az össztársadalmi eltrehányosodás, meg az, hogy az ügyeskedő mindig jobban járhat, mint a lelkiismeretesen tanuló, majd dolgozó.

A szerző nyugdíjas fizikatanár

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 30., szombat

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról

Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról
Hirdetés
2026. május 28., csütörtök

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről

A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről
2026. május 27., szerda

„A kiváltságosoknak kedvez”: széles körű elégedetlenséget szült a készülő bértörvény

Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.

„A kiváltságosoknak kedvez”: széles körű elégedetlenséget szült a készülő bértörvény
2026. május 27., szerda

Kánikulai szerda után lehűlés érkezik: hétvégén már zivatarok is jöhetnek Erdélyben

A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.

Kánikulai szerda után lehűlés érkezik: hétvégén már zivatarok is jöhetnek Erdélyben
Hirdetés
2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
Hirdetés
Hirdetés