2014. június 07., 09:072014. június 07., 09:07
A brassói prefektúra folyosóján fényképekkel foghíjasan ellátott tabló igyekszik emléket állítani Brassó prefektusainak. A lista a mindössze néhány hétre „beugró” megyei főjegyző, Petre Munteanu nevével kezdődik, visszajáró lélek a háromszor is felkent orvos-hazafi, Gheorghe Baiulescu. A tabló tanúsága szerint a történelem 1918 decemberében kezdődött, Brassó vármegye impériumváltás előtti főispánjai említést sem érdemelnek. Közel kilencven évvel az „ősrobbanás” után magyar ember ül a prefektusi kabinetben. Talán mostantól. Reménykedjünk.
A nagy áttörés ugyanis négy évvel ezelőtt megtörtént, 2010 óta immár törvénybe foglaltan minden június 4-én az egész Kárpát-medencét belengő harangzúgás jelzi: az országot és a magyarságot szétszakító trianoni békediktátum évfordulóján együtt érez a nemzet. A kopjafák alját, cintermeket, kultúrházakat megtöltő emlékezők többnyire idős, illetve középkorú emberek, akik családi, közösségi emlékezésekből táplálkozva még szinte személyes emlékként kezelik Trianon tragédiáját. Azt a traumát, amelynek második körös következményeként kiürítette az elcsatolt területeket, ahonnan az értelmiség tekintélyes része az anyaországba menekült, „lefejezett” nemzetrészeket, csonka családokat és reménytelenséget hagyva maga után.
A „Mindent vissza!” jelszó mára kiürült, értelmetlenné vált, Trianon egyre inkább valami homályos sorsszimbólumot jelent az egészen más hívószavak mentén élő nemzedékek számára. A nyolcvanas évek felfokozott várakozást hozó forradalmi hevülete is a múlté, a Párizs közeli kastély meglátogatása is csak apró állomás az Eiffel-torony és az Eurodisneyland állomások között.
Pedig Trianon újraértékelése elodázhatatlan és kötelező. A tragikus eseményre való emlékezés receptjét talán Juhász Gyula Trianon című versének kezdő sorai sűrítik magukba: „Nem kell beszélni róla sohasem,/De mindig, mindig gondoljunk reá.” Ennek jegyében kellene újraalkotni életterünket, eszköztárunkat, jelképrendszerünket. Az uniós lét körülményei nem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy feledtessék következményeit, Nyugat-Európa továbbra is megdöbbentő empátiahiánnyal és kettős mércével kezeli a kontinens legnagyobb, kisebbségi sorba szorult nemzetrészének sorsát. Pedig éppen annak a világnak a képviselője, a francia Théophile Delcassé fogalmazta meg legpontosabban, hogyan kell értelmeznünk Trianont. „Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy hogy aláírt – késsel a torkán – egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.”
A brassói főispánok táblája is várat magára...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!