
2016. február 21., 12:092016. február 21., 12:09
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselőtestület által elfogadott 2016-os költségvetést dicsérte a minap Soós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője. A polgármesterjelölt szerint a magyar közösség szempontjából sok fontos tétel finanszírozása is bekerült a büdzsébe.
Belefoglalták – sorrendben harmadszorra is – a Sütő-szobor felállítását. Megtudhattuk, hogy a Színház tér átrendezési tervét elkészítő kolozsvári cégnek lenne a feladata a szobor helyének megtalálása, kijelölése, amit azonban a tervezők – szándékosan vagy sem, nem tudni – elmulasztottak megtenni. Idénre – legalábbis papíron – elkülönítették a szükséges pénzt a Bodor-kút másolatának elkészítésére, valamint egy Bethlen Gábor-szobor felállítására is. Ez utóbbi igencsak aktuális lenne, hisz idén van négyszáz éve, hogy 1616-ban Bethlen Gábor, Erdély fejedelme kiadta azt az okiratot, amely révén Marosvásárhely elnyerte a szabad királyi városi rangot. A kút és a szobor helyét állítólag a főtéren, a katonaszobor közelében jelölték ki, Soós Zoltán reményei szerint nyárig ezek akár a helyükre is kerülhetnek. Bár azt ő is elismerte, hogy határidőt nem jelöltek ki a terv megvalósítására.
Három ilyen jelentős eredmény – a Sütő- és a Bethlen-szobor, valamint a Bodor-kút, s mindenkik a főtéren – egyetlen költségvetési év alatt bizony nem semmi. Különösen, ha arra gondolunk, hogy az 1989-es rendszerváltás óta egyetlen magyar vonatkozású szobrot, emlékművet sem sikerült felállíttatni a főtérre. Mivelhogy az RMDSZ érdekérvényesítő erejéből nem futotta arra, hogy ezt kicsikarja a mindenkori városvezetéstől. Amelynek – igaz, csak olyan fölösleges ötödik kerékként – maga a „szövetség” is része volt.
Gyanítható az összefüggés az idei választások és a költségvetés között, az előbbiek nélkül az említett három tétel közül legfeljebb az egyik, ha bekerül a költségvetésbe. Ami persze még korántsem jelenti azt, hogy meg is valósul, arra semmiféle garancia.
Az önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-frakciója magasra állította önmaga előtt a lécet. A költségvetés ismeretében most már igencsak nagyok az elvárások a magyar lakosság részéről. És joggal. Marad a kérdés: ajánlatos-e ennyire fokozni az előzetes várakozásokat? Mert ha ezek után az említett tételek valamelyike is megvalósítatlan marad, azzal csak tovább gyarapodnak kudarcélményeink. Kell ez nekünk? Pontosabban: ez kell nekünk?
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!