2017. március 05., 10:182017. március 05., 10:18
Megszokhattuk, hogy Romániában mindenre várni kell. A történelmi igazságok kiderítésétől a jólétig igen hosszú és beláthatatlan a lista, amelynek hazai beteljesedését aligha érik meg sokan e földi létben. A rosszul vagy félig elvégzett munkának mindig ugyanaz a következménye: gyenge eredmény születik. Romániának ez a fajta munka és hozzáállás az országimázsa, így naivitásra vall, amikor az emberek azt kérik számon, hogy tíz év európai uniós tagság után miért vagyunk továbbra is az EU sereghajtója. A kérdésben benne van a válasz is: azért, mert a csatlakozás előtt szintén sereghajtók voltunk.
József Attilától tudjuk, hogy aki szegény, az a legszegényebb. Ez nemcsak a szegénységből kilépni nem tudó emberre érvényes, hanem országokra is, amelyeket sok minden visszatart az egészséges gazdasági fejlődéstől. Aki nem ismeri az ország különböző régióit, annak érdemes egy-egy pillantást vetnie eldugottabb moldvai vagy havasalföldi falvakra, ahol az idő valahol az 1800-as években megállt. Ezekbe a megyékbe hiába jön mindenféle költségvetési kiegyenlítési módszer, mert a faluba kanyarodó aszfaltúttal vagy vezetékes ivóvízzel még nem lehet az emberek mentalitását is megváltoztatni.
A hatalmas különbségeket azonban mára leradírozta az idő, nagyon sok erdélyi település ugyanis lezüllött a Kárpátokon túli szintre. Az általános szegénység immár országosan akkora, hogy az itteni életkörülményekhez képest Nyugat-Európa bibliai Kánaánnak tűnik. Nincs tehát semmi meglepő a minden idők legnagyobb romániai kivándorlásában, hiszen aki Londonig, Párizsig, Madridig vagy éppen Budapestig jut el, és ott rájön, hogy tudásával és munkájával összehasonlíthatatlanul jobban megél, mint idehaza, az nagy valószínűséggel nem is fog visszatérni.
Ha van üzenete Románia tízéves európai uniós tagságának, az akkor az, hogy a közössé váló európai munkaerőpiacon előbb-utóbb senki nem akar a legszegényebb régióban maradni. Egy olyan kontinensen, ahol a fapados repülőjáratokkal és személyi igazolvánnyal két-három óra alatt elérhető a földrész legeldugottabb sarka is, a félmegoldásokról és a mindent beszövő korrupcióról elhíresült legszegényebb országnak semmi aduja nem marad fiatalságának otthontartására.
Az egyre gyérülő befizetők híján az összeomláshoz közeledő romániai nyugdíjrendszer azonban mégiscsak figyelmeztető jelnek kellene lennie a politikusok és általában az ország közvéleménye számára, hogy sürgős váltásra van szükség. Fel kellene hagyni a látszatmegoldásokkal: megvalósítható gazdasági stratégiák kellenek, hogy az éppen dobbantani készülő újabb nemzedékek már ne keljenek útra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!