2017. március 05., 10:182017. március 05., 10:18
Megszokhattuk, hogy Romániában mindenre várni kell. A történelmi igazságok kiderítésétől a jólétig igen hosszú és beláthatatlan a lista, amelynek hazai beteljesedését aligha érik meg sokan e földi létben. A rosszul vagy félig elvégzett munkának mindig ugyanaz a következménye: gyenge eredmény születik. Romániának ez a fajta munka és hozzáállás az országimázsa, így naivitásra vall, amikor az emberek azt kérik számon, hogy tíz év európai uniós tagság után miért vagyunk továbbra is az EU sereghajtója. A kérdésben benne van a válasz is: azért, mert a csatlakozás előtt szintén sereghajtók voltunk.
József Attilától tudjuk, hogy aki szegény, az a legszegényebb. Ez nemcsak a szegénységből kilépni nem tudó emberre érvényes, hanem országokra is, amelyeket sok minden visszatart az egészséges gazdasági fejlődéstől. Aki nem ismeri az ország különböző régióit, annak érdemes egy-egy pillantást vetnie eldugottabb moldvai vagy havasalföldi falvakra, ahol az idő valahol az 1800-as években megállt. Ezekbe a megyékbe hiába jön mindenféle költségvetési kiegyenlítési módszer, mert a faluba kanyarodó aszfaltúttal vagy vezetékes ivóvízzel még nem lehet az emberek mentalitását is megváltoztatni.
A hatalmas különbségeket azonban mára leradírozta az idő, nagyon sok erdélyi település ugyanis lezüllött a Kárpátokon túli szintre. Az általános szegénység immár országosan akkora, hogy az itteni életkörülményekhez képest Nyugat-Európa bibliai Kánaánnak tűnik. Nincs tehát semmi meglepő a minden idők legnagyobb romániai kivándorlásában, hiszen aki Londonig, Párizsig, Madridig vagy éppen Budapestig jut el, és ott rájön, hogy tudásával és munkájával összehasonlíthatatlanul jobban megél, mint idehaza, az nagy valószínűséggel nem is fog visszatérni.
Ha van üzenete Románia tízéves európai uniós tagságának, az akkor az, hogy a közössé váló európai munkaerőpiacon előbb-utóbb senki nem akar a legszegényebb régióban maradni. Egy olyan kontinensen, ahol a fapados repülőjáratokkal és személyi igazolvánnyal két-három óra alatt elérhető a földrész legeldugottabb sarka is, a félmegoldásokról és a mindent beszövő korrupcióról elhíresült legszegényebb országnak semmi aduja nem marad fiatalságának otthontartására.
Az egyre gyérülő befizetők híján az összeomláshoz közeledő romániai nyugdíjrendszer azonban mégiscsak figyelmeztető jelnek kellene lennie a politikusok és általában az ország közvéleménye számára, hogy sürgős váltásra van szükség. Fel kellene hagyni a látszatmegoldásokkal: megvalósítható gazdasági stratégiák kellenek, hogy az éppen dobbantani készülő újabb nemzedékek már ne keljenek útra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!